Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-166

Í66. országos ülés Í9Ü május 2?-én, szombaton. 65 magunkhoz ebéire, hogyha nincsen mit adnunk, nincsen mit felszolgálnunk. Hiába töltünk valakibe bizonyos érzelmeket, a midőn olyan korban, a mikor sokkal fogékonyabb az érzelmi világnak a kifejtésére, más intézményekkel ellenkező érzelmeket erőszakolunk az ő lelkébe. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Épen azért t. képviselőház, én nem abból az okból nem fogadom el a közoktatásügyi tárcza költségvetését, mintha a t. kultuszminister ur jóakaratában kételkedném, sem az ő kultúrpolitikájának helytelenítése szempontjából nem teszem ezt, hanem azért, mert a legjobb kultúrpolitika is, beleillesztve ebbe a kétségbeejtően szűk keretbe, ebbe a csonka nemzeti exisztencziába, az én meggyőződésem szerint mindenkor meddő és eredménytelen fog maradni. (Élénk helyeslés és taps a balés a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : T. képviselőház! Miután a t. ház azt határozta, hogy félkettőkor az interpellácziókra tér át, ennélfogva a napirenden levő tárgy feletti vitát most félbe kell szakitani. (Helyeslés.) Inditványt kivan ok tenni a t. háznak a ház jövő ülésére. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, folyó hó 29-én d. e. 10 órakor tartsa és napirendjére a ma megszavazott költségvetés tárgyalását tűzze ki. Méltóztatnak ezt helyeselni ? (Igen !) Ha igen, ezt a ház határozatakép kimondom. Következnek az interpellácziók. Szász Károly jegyző: Polónyi Dezső ! (Nincs itt!) Elnök : Polónyi Dezső t. képviselő ur nekem bejelentette, hogy ma akadályozva van a megjelenésben, és a ház engedélyét kéri, hogy bejelentett interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthesse elő. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház neki erre az engedélyt megadja. Ki következik ? Szász Károly jegyző : Barcsay Andor ! Barcsay Andor: T. képviselőház ! A nemzet életében az a legszomorúbb jelenség, ha a nemzet az erkölcsi erőkben visszamegy, ha polgárság megrendül a becsületesség és becstelenség, a jog és jogtalanság, a jó és rossz megkülönböztetése iránti érzékében, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ennek az erkölcsi visszafejlődésnek legnagyobb pusztitásai akkor állnak elő, ha a polgárságot a kormányzat, vagy a kormányzat exponensei befolyásolják ebben az irányban, (ügy van/ a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak! Barcsay Andor: Midőn a kormányzat, illetve a kormányzat exponensei a kezükbe adott hatalmi erőt nem a közjó czéljaira használják fel, hanem párturalmi czélok szolgálatára (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) ; midőn súlyos mulasztásokat elnéznek abban, az esetben, mikor a mulasztó egyébként a párturalmi érdekek tekintetében elegendőt amortizált, másfelől pedig a legkíméletlenebbül sújtják azokat, a kik esetleg elenyésző hibát követtek el, KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. VIII. KÖTET. tisztán azért, mert> párturalmi czélok útjában állanak ; midőn a polgárságot mintegy oda kényszeritik, hogy egész gazdasági berendezkedését és egyéni boldogulását kapcsolatba hozza a politikai meggyőződéssel : akkor az országban az erkölcsi erők teljesen elpusztulnak ! (Igaz ! ügy van I a szélsőbaloldálon.) Utalok e tekintetben a marostordamegyei szomorú eseményekre, a melyek elsimultak ugyan, de lehetetlen feltételezni azt, hogy a lelkekben nyomuk vissza ne maradt volna. Es most, fájdalom, hasonló körülményekről kell beszámolnom Hunyad vármegye életében. T. ház, e vármegyében ma már ott vagyunk, hogy a joguralom helyett a hatalmi mámortól megrészegült párturalom az irányító erő, a mely tisztán az egyem czélokat, az egyem önkényt tartja irányadónak és figyelmen kívül hagyja a tiszta jogszabályokat. T. ház ! Nem akarok részletesen foglalkozni mindazokkal a tényekkel, a melyek az elmúlt félesztendőben játszódtak le Hunyadmegyében, s a melyek végeredménye Pogány Béla alispán fegyelmi alá helyezése és felfüggesztése, mert itt a tények egész sorozatát tudnám felhozni és szükségét látom annak is, hogy esetről-esetre, a mint az ügy egyes fázisai megfelelő fórum elé kerülnek, ismertessem meg ezt a- dolgot a házzal, hogy a háznak alkalma legyen tökéletes képet alkotnia azokról a hallatlan dolgokról, a melyeket a kormányhatalom ottani exponensei elkövettek. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Az alispán fegyelmi ügyének ismertetését mellőzöm ugyan, és csak egy konkrét esetre akarok kitérni, a mely az 1911 május 20-iki közigazgatási bizottsági ülésben játszódott le. Hogy azonban kellően meg világítsam a kérdést, néhány szót az előzményekről is el kell mondanom. Hónapokon át működött Hunyad vármegyében egy ministeri vizsgálóbizottság, mely főispáni instrukcziókra hallgatva, a helyett, hogy kötelességét teljesítette volna, és komoly vizsgálatot vezetett volna végig az egész vármegye közigazgatásában, főleg az alispán elleni adatgyűjtéssel foglalkozott és minden működése abban csúcsosodott ki, hogy az alispánnak minden jelentéktelen ténykedését az ő érdeküknek megfelelő világításba helyezhesse. Tudni kell azt is, hogy a jelenlegi főispán és alispán közt régi ellentét dul. Visszanyúl ez még abba az időbe, a mikor a jelenlegi főispán első főispánsága alatt az alispánválasztásnál a főispán akarata ellenére annak sógora helyett a jelenlegi alispán választatott meg. Fokozódott ez az ellenszenv a nemzeti ellentállás idejében, a mikor a darabont-kormány alatt is visszamaradt főispán és a nemzeti küzdelem élén álló alispán állottak egymással szemben. Egy megyegyűlésen nyíltan vágta az alispán a főispán szemébe azt, hogy a főispán visszamaradására a tisztviselők őt fel nem kérték, daczára annak, hogy azt megelőzőleg a főispán ezzel indokolta székében való megmaradását. 9