Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-166

166. országos ütés 1911 ismerve lelkületét, hogy ez neki őszinte óhajtása és hogy e téren minden energiát ki fog fejteni. Hogy ez az ügy az én ministerségem alatt nem tudott dűlőre jutni, ennek oka a komplikáczió a választási törvénynyel, a melyet mi addig, a mig kormányon voltunk, és a mig helyzetünk a parlamentben tarthatatlanná nem vált, első kötelességünknek tartottunk megoldani, melynek tehát eléje nem lehetett tenni bármely kérdést, a mely esetleg politikai nehézségeket okozott volna. A jelenlegi kormányra nézve ez az akadály nem áll fenn. Ha a jelenlegi kormány a választási törvény megoldása nélkül akarja foglalkoztatni a házat a véderőtörvénynyel, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) akkor semmi princzipiális ok sincs, hogy a választási törvény vagy bármely más ok miatt ne foglal­koztassuk a házat a katholikus autonómia szer­vezésével, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) az 1848: XX. t.-czikk végrehajtásával. (Helyes­lés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Megemlítette a t. minister ur a papi szolgál­tatások megváltásának kérdését. Ez az ügy már abban a stádiumban volt, hogy az Ő felsége által, gondolom, 25 esztendővel ezelőtt kinevezett kongrua-kommisszió, mely előtt a teendők egész sorozata állott, utasitást nyert ministerségem alatt, hogy mindenekelőtt tisztán a kongrua-kérdéssel foglalkozzék. Ez alapon a katholikus kongrua­kérdés egy időleges megoldást nyert, —hangsúlyo­zom, időleges megoldást — mert a lelkészi kongrua­kérdésnek uj alapokra fektetése szintén egyike azoknak a problémáknak, melyekkel foglalkozni kell. Azután utasitást nyert ez a bizottság, hogy minden egyéb kérdés félretételével a párbér­kérdést készitse elő megoldásra. Nem tudom, milyen stádiumban vannak ennek a bizottságnak erre vonatkozó munkálatai; meglehetős előrehala­dott stádiumban voltak, mikor én a közoktatás­ügyi tárcza vezetésétől megváltam. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad a t. minis­ter ur figyelmét felhivnom egy egész specziális kér­désre, melyet szintén nem tudtam dűlőre hozni ámbár az előkészités stádiumában meglehetős messze jutottam, s ez a székely kepe kérdése. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A székely kepe kér­désének természetét nem akarom a ház előtt fejte­getni. Egy óriási aktacsomót találtam erre vonat­kozólag a ministeriumban, de ezt az akcziót meg­hiúsította az, hogy magának a ministeriumnak a kepe természetére nézve megállapodott jogi meg­győződése nem volt. Én tehát mindenekelőtt arra törekedtem, hogy a kepének jogi természete tisz­táztassék. Erre nézve van egy igen alapos előadói javaslat, mely a ministerium kebelében tárgya­landó volt. Ezen az alapon volnának meginditan­dók az érdekelt egyházakkal a tárgyalások, vájjon ez a teher a maga egészében vagy bizonyos részé­ben aversionális summa, vagy hogyan váltandó meg. Megállapítandó, hogy ez a teher tényleg úrbéri természetű és ennek folytán az úrbéri természetű terhek megváltásának szempontjai alá esik. Nagyon fogok örülni, hogyha a t. minister urnak sikerül május %7-én, szombaton. éS engem túlszárnyalni a gyorsaságban és eredményt elérni ott, hol én csak az előkészités stádiumáig tudtam jutni. Ez az ország egy jelentékeny részére nézve a szocziáhs és a vallási békének kérdése. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Polónyi Dezső: Vallás- és pártkülönbség nélkül. Gr. Apponyi Albert: Ha egyáltalában odiózus a papi szolgáltatás, ugy a kepe ugy mennyiségileg, mint a kivetés módjában annyira odiózus szol­gáltatás, hogy azon nép vallási életének integritása kivánja, hogy ez a kérdés mentül előbb dűlőre jusson. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A konfesszionális ügyekről beszélve, reflek­tálnom kell néhány szóval arra a beszédre, a melyet tegnap Kelemen Samu t. képviselőtársam tartott. (Halljuk I Halljuk I) Én ezt nem abból a czélból teszem, hogy abba a vitába belemélyedjek, melyet ő meginditott, hanem azzal a czélzattal, hogy kér­jem a ház tagjait a ház minden oldalán, hogy ennek a témának a vitatásától álljanak el, azzal hagy­janak fel. (Helyeslés.) Ha van kérdés, a mely nem idevaló, (Igaz ! ügy van I) a melynek tárgyalása teljesen természetellenes a parlamentben, hát ez az. Ez nem egyházpolitikai kérdés ; (Igaz ! Ugy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) itt sem az egyes hit­felekezetek egymás közti, sem valamely egyház és az állam közti viszony kérdéséről nincsen szó. Itt tisztán az egyik egyháznak, a római katho­likus egyház benső hitéletének egy tisztán devo­czionális mozzanatáról van szó, mely mozzanat­ban én ifjú koromban résztvettem, és hálát adok az Úristennek, hogy résztvettem benne, a mely mozzanatban, ha reá kerül a sor, óhajtom, — habár semmi tekintetben pressziót, mint apa, nem fogok az ő lelkére gyakorolni — hogy fiam is részt vegyen, (Helyeslés balfelől.) mert arra a fel­fedezésére patentet vehet a t. képviselőtársam, a ki az erkölcsös életben a tüdővész-baczillusait fedezte fel. Rakovszky István : Ez tapintatlanság ! Gr. Apponyi Aibsrl: Én ugy tudom tapasz­talásból, hogy épen az erkölcsös élet megszegése, a korhelység az, a mely betegségeket okoz. (Ugy van! balfelől.) Olyan egyesületeknek működéséhez tehát, a melyeknek semmi egyéb czéljuk nincs, mint a katholikus ifjak közt, a benső hitéletnek mélyitése, (Ugy van! balfelől.) a melyek senkit meg nem támadnak, senkivel szemben ellenszenvet nem ébresztenek és nem terjesztenek, itt hozzá­szólni, azokat kritika tárgyává tenni — nem akarok erős kifejezéssel élni — mindenesetre minden egyébre inkább alkalmas, mint a vallási békének fentartására. (Elínk helyeslés és taps balfelől.) Rakovszky István : Tapintatlan tolakodás Volt! Gr. Apponyi Albert: Nincsen emberi intéz­mény, a melynek körében visszaélések elő ne for­dulhatnának. A kormányzatnak, a melynek felügyeleti joga mindenre kiterjed, feladata, ha ilyen visszaélések­nek nyomára jut, ezekkel a visszaélésekkel szembe­szállani. De maga az intézmény, mint a vallási, a

Next

/
Thumbnails
Contents