Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-166
48 Í66. országos ülés 1911 számára egészben kerek számban 100 millió korona van előirányozva, az 1909. évvel szemben 8 x / 6 mimoval több, és ba most tekintetbe veszszük az 1911. évi egész költségvetést, a mely 1700 millióra emelkedik, és ba tekintetbe veszszük az 1911. évi 148 1 /; milliót, a mely a kultusztárczára esik. ez majdnem egy tizenketted rész. Tetemes összeg ez, ba tekintetbe veszszük financziális helyzetünket, de ha latba vetjük kulturális viszonyainkat, elmaradottságunkat, és ha másrészről tekintetbe veszszük a nagymérvű igényeket, a melyeket, ha mint kultúrállam a kulturállamok sorában akarunk lenni, támasztanunk kell, akkor bizonyára ez az összeg nem felel meg, nem elegendő. Nagy állami érdek tehát, úgyszólván létérdek, hogy e tárcza budgetje nagyobb fedezetet nyerjen, és a mint a t. minister ur ki is jelentette, helyes lesz, hogy a jövő évi költségvetésben' nagyobb összeget vesz fel. Azt gondolom., hogy ministertársai nem fognak az ő tárcza jávai szemben túlkövetéléseket támasztani, és nem fogják ezáltal megakasztani, hogy nagyobb összeget vehessen fel, és biztosithatom a t. kultuszminister urat, hogy a ház a többletet mindenesetre meg fogja szavazni. B tárcza dotácziójának évről-évre szaporodnia kell, és pedig oly mértékben, hogy az arányos legyen a követelésekkel, a melyeknek e téren kielégitést kell nyerniök, ha azt akarjuk, hogy más művelt államokkal lépést tartsunk a baladásban. Ennek konstatálásával összefüggésben helyénvalónak tartom, hogy szembe helyezzem mindazokat a segélyeket, a melyekkel e tárcza budgetje hozzájárul a különböző felekezetek és nemzetiségek egyházi és iskolai szükségleteihez. Hiszen a múltban az egyházak voltak hazánkban a vallásos erkölcsös alapon nyugvó kultúrának kizárólagos terjesztői, ök tartották fenn a felekezeti jellegű iskolákat saját erejükből, és most is sokat áldoznak a közoktatás és közművelődés terén, mivel a legfőbb kulturális intézmények is kezükben vannak és azokat a tőlük telhető legjobb gondozásban részesitik, természetes tehát, hogy az állam őket mint a saját magasztos czéljainak elérésére együtt működő társát támogassa és segítse. Átmenve most a segélyösszegek megjelölésére, követni fogom azt a sorrendet, mely a költségvetésben foglaltatik. Kezdem tehát elsősorban a középiskoláknak nyújtott segélylyel. A 3,861.000 korona segélyből, mely a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolákra van szánva, román és görög felekezeti középiskolák csak az összes igazgatói és tanári fizetési pótlékokra szánt 820.000 korona segélyből részesittetnek, mig a hátramaradt 3,040.000 koronából egy fillért sem kapnak más szükségletekre. Az összes segélyek úgyszólván kizárólag csak a felekezeti középiskolákat illetik. Ugyanezen középiskolák 1911-ben 17% millió segélyben részesittetnek iskolai építkezésekre és beruházásokra, a mit azután az állam a törlesztéses kölcsönalapokrnájus 27-én, szombaton. ból fedez. Ezen 17% millió segélyből a román görög-keleti és görög-katholikus" felekezeti középiskolák egy fillért sem kapnak. Az 1911. évre befektetésekre előirányzott 732.000 korona segélyből szintén sincs semmi kilátásba helyezve a görögkeleti és görög-katholikus középiskolák segélyezésére, noha 1910-ben a brádi görög-keleti gimnázium 130.000 korona segélyért folyamodott építkezési czélokra, a mely kérvény még máig sincs elintézve. Viszont azt látjuk, hogy rendkívüli bevételek czimén az állami középiskolák számára román nemzetiségi és felekezeti forrásból majdnem 700.000 korona folyt be, és pedig a karánsebesi állami főgimnázium uj épületére 400.000 korona, melyet a volt román bánsági határezredből alakult vagyonközösség, valamint a város által kezelt görögkeleti alap együttesen ajánlott fel, továbbá TordaAranyos vármegye a Tordán épült állami főgimnázium épülete számára 300.000 koronát ajánlott fel, a mely részben, 200.000, megyei pótadó utján hajtatik be és részben, 100.000 koronát, a város ajánlott fel és mivel a lakosság nagyobb része román nemzetiségű, ez járul hozzá az építkezéshez nagyobb mérvben. így történt ez a múltban Hunyad megyében, Fogarasban is, a hol szintén pótadók utján járult a közönség, a mely majdnem egészben 90—95% román nemzetségü, az állami főgimnáziumok építéséhez és igy történt ez más helyen is. Ezekből következik, hogy a kultuszkormánynak kettőzött kötelessége, hogy az ilyen román nemzetiségi felekezeti görög-keleti és görögkatholikus gimnáziumok építkezésére is segédkezzék. Áttérek most a nem állami elemi népiskolák segélyezésének kérdésére. Itt majdnem 13 millió koronányi összeg van felvéve; ez évi többletösszeg 4,362.000 korona, a melyből csak csekély rész jut a görög-keleti és a görög-katholikus román felekezeti népiskolák segélyezésére. Ez annyira csekély, hogy nem áll semmikép sem arányban sem az iskolák számával, sem pedig azok szükségletével. A mi pedig speczialiter a 2,500.000 koronát illeti, a mely a népiskola fentartóinak az 1908: XLVI. t.-cz. értelmében kárpótlás czimén adatik, abból vajmi kevés, szinte semmi sem fordittatik a görög-keleti és görög-katholikus román népiskolák javára. Hogy miképen oszlik meg az a 2,500.000 korona kárpótlás, adatokkal illusztrálom. 2570 állami iskolára esik 185.380 korona, 1351 községi iskolára esik 246.875 korona, 5287 római katholikus iskolára 675.680 korona, 3 örmény iskolára 1040, 1802 görög-katholikus iskolára 45.000 korona, 1861 református iskolára esik 364.976 korona, 1303 ágostai hitvallású evangélikus iskolára 299.976 korona, 1511 görög-keleti iskolára 13.660 korona, 36 unitárius iskolára 3900 korona, és 440 izraelita iskolára esik 579.588 korona. A 45.000 korona építkezési segélyből épen nem kapnak a görög-keleti és kath. iskolák semmit.
