Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-166

ÍB6. országos ülés 1911 május 27-én, szombaton. 4§ Nagyon kívánatos volna, hogy a jövő évi költségvetésben ezek a segélyek a felekezetek és azok iskoláinak számaránya szerint legyenek feltüntetve. Szakiskolákra nem engedélyeztetik semmi. Jólehet, a brassói román kereskedelmi iskola számára 1909-ben 130.000 K-át kértek épitkezési ezélból, de akkor az vissza lett utasítva azon a czimen, hogy nincs fedezet. 1910-ben a kérelem megint benyujtatott, de eddig még nem nyert eüntézést, és az 1911. évi költségvetés keretében sincs kilátásba helyezve, hogy ez a kérelem valóban kedvezően fog elintéztetni. A muzeumokra, könyvtárakra, tudományos, közművelődési czélokra előirányzott 5% millió költségekből a nemzetiségek szintén nem kapnak semmit. Most az egyházak segélyezésére vonatkozólag kivánok adatokkal szolgálni. (Halljuk! a középen.) E czimnél 6,028.000 K van előirányozva, 538.000 K-val több, mint 1909-ben. Megjegyzem, hogy miután a statisztikai adatok 1910-ről még nincsenek összeállitva, az 1909-iki állapotot vettem. A viszonyok időközben talán fejlődtek is arányosan, de ez nem akadály és nem fog nagy különbséget okozni. Ezen összegből 4,800.000, tehát majdnem 5 millió az ágostai hitvallású és az evangélikus református egyház segélyezésére esik, a melyek együttesen 3.686.092 lelket számlálnak. A görög-katholikus és görög-keleti egvházakra, a melyek 4,040.460 lelket számlálnak, 600.000 K. Ebből a román egyházra alig 100.000 K esik, mert azt az ötvenezer koronát, a mely a 60-as években császári kegyajándék volt, a minister ur maga az egyház beleegyezése nélkül osztogatja, és r>edig nemcsak azoknak a lelkészeknek, a kiknek ez szánva volt, az erdélyi egyházmegyében, hanem az egész metropoliában. A 68.000-t számláló unitárius egyház 235.000 K-át kap, az izraelita egyház pedig, melv 861.000 lelket számlál 180.000 K-t. Most átmegyek a lelkészi kongruára. A lelkészi jövedelem kiegészítésére vonatkozó segély tesz a rendes kiadásoknál 4,090.000 K-t. Az 1909. évi előirányzattal szemben ez 600.000 K-val több. Ezen többletből 300.000 K Erdélyben több református egyházközségnek állami érdekből való önállósitása, valamint a görögkeleti-egyház körében egyes helyeken alkalmazott nagyobb képesítésű lelkészeknek jövedelemkiegészitése czéljából vált szükségessé, a mint az indokolás mondja. A mint értesültem, a mostani kultuszkormány a kiegészítést az utóbbi időben a nagyobb képesítésű lelkészeknek 400 K-ban állapította meg. T. i. a kongrua-törvény értelmében a minister diszkreczionális jogában áll, hogy ott, a hol a lelkészségek lélekszáma 800-on alul van és ott, a hol a lelkészi állás kisebb minősitésű lelkész által töltetett be, ha a lelkészség üresedésbe jön, ugy ezt elismerje mint önáUót, és tőle függ, hogy aztán a nagyobb képesítésűnek megadja-e vagy nem a 800 K-t. Miután egy közadóztatási alap van be-. KÉPYH. NAPLÓ 1910—1915. VIII. KÖTET. vezetve, az ilyen lelkészségeknél, a hol a kisibb képesítésű lelkészt a jobb minősitésű követte, csak azon esetben járul hozzá az ánam á kiegészítéshez, ha a 800 K-nak a felét az egyház 'viseli. A hol az egyházközség nem képes ezt megadni, hallom, hogy most a kormány eltekint attól és ő maga 400 K-ját megadja és igy a lelkész nem részesül 1800 K fizetésben, hanem csak 1200-ban. A ministernek megvan a diszkreczionális joga, hogy eltekintsen ugy a lélekszámtól, valamint attól is, hogy az egyházközség hozzájárul-e ezzel a 400 K-val vagy nem. Ha most a jövőben is az lesz a praxis, hogy az állampénztárból csak 400 K folyósittatik, akkor tisztán áll a dolog, hogy megrövidíttetnek jobb minősitésű lelkészek. De ennek még egy más háttere is van: az t. i., hogy jobb készültségű egyének nem mennek erre a pályára, ugy hogy nemcsak az egyházra, hanem magára az országra nézve is hátrányos, ha jobb minősitésű lelkészek nem juthatnak képzettségüknek megfelelő állásba. 300.000 K azután a többletből a katholikus lelkészek jövedelemkiegészitésére fordittatik. Nagyon kérem a t. vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy a jövő évi költségvetésben jelezze részletesen a rendes kiadások rovatában a lelkészi jövedelem kiegészítésére előirányzott összegeket az egyházak és felekezetek szerint, hogy igy azután kitűnjék, hogy egyes egyházak milyen nagyságú lelkészi jövedelemkiegészitésben részesülnek. Ki kívánom emelni, hogy ezeknek az adatoknak felsorolásával, távol állottam attól, mintha nem helyeselném vagy talán túlsóknak találnám azt a segélyösszeget, a melyet a gazdagabb ágostai hitvallású, evangélikus református, vagy izraelita egyházak kapnak. Ez távol áll tőlem. Ellenkezőleg, helyeslem és dicsérem ezt az eljárás és kérem is a kormányt, hogy jövőre még nagyobb mérvben segélyezze őket, de egyszersmind igazságos mértéket applikáljon minden felekezettel szemben, igy tehát a román, a görög keleti és a görög katholikus felekezetekkel szemben is és velük szemben is az egyenlő elbánás elvét kövesse. Mielőtt a felsorolt esetekből a következtetéseket levonnám, az elemi iskolák szomorú állapotára, a melyet különösen az 19C7. évi XXVII. t.-cz. teremtett meg, kivánok még reflektálni. Minthogy az 1910—11 -ik iskolai évre vonatkozó adatok összeállitva még nincsenek, csakis az 1907—1908. és az 1908—1909-iki állapotra szorítkozom az adatok feltüntetésénél. A hivatalos adatok alapján az 1908—1909-ik év végével volt összesen 16.496 népiskola. Az 1907—-1908-ik évben pedig 16.547. Az 1908— 1909-ik év tehát szemben az 1907—1908-ikival, a népiskolák számának tekintetében apadást mutat, 51-el kevesebb. Az iskolák jellege szerint a növekedés és apadás igy oszlik meg. Növekedett az állami iskolák száma 2336-ról 2577-re, vagyis 241-el. Az unitárius iskolák száma emelkedett 1