Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-180
468 180. országos ülés 1911 június 19-én, hétfőn. Lukács György: Bakonyi Samu. t. képviselő ur az általános vita során nagyon tanulságos előadást tartott az izraeliták országos autonómiájáról, és előadása során előadta e kérdésnek történeti fejlődését is, miközben kitért az én csekélységem kultuszministersége alatt ebben a részben történt intézkedésekre is. Ezekből az intézkedésekből a t. képviselő ur azt a kritikát vonta le, mint hogyha én az orthodoxok különválási törekvéseit istápoltam volna, mintha az én intézkedéseim arra a föltevésre adhatnának tápot, hogy ebben a hazában nem egy izraelita hitfelekezet léteznék, hanem kettő. Legyen szabad nekem egész röviden reflektálnom a t. képviselő ur kijelentéseire. Az igen t. képviselő ur az ő kritikáját két általános jellegű intézkedésemből vonhatta le. Az egyik intézkedésem melyik az orthodoxoknak az autonóm választott biráskodás jogát, mely őket megilleti, a maga eredeti tisztaságában visszaadta. E kérdésnél legyen szabad előadnom, hogy 1871-ben, midőn Pauler minister az Ö felsége engedélyével kibocsátott rendeletében elismerte az orthodoxok külön szervezetét, ebben a szervezeti szabályzatban az orthodoxok részére biztosíttatott az a jog, hogy az ortodox hitközségekben felmerült minden vitás kérdés eüntézése az ő választott biróságaik elé tartozik. Később Trefort minister ennek a választott bíróságnak a .hatósági körét némileg korlátozta az által, hogy csak azokat a vitás kérdéseket utalta az orthodox választott biróság elé, melyeknek a választott biróság elé utalásába maguk az illető vitás kérdés által érdekelt felek beleegyeznek, egyéb vitás kérdéseket pedig a közigazgatási útra utalt. Az orthodoxok a választott biróságnak ezen némileg való megcsorbitása ellen mindenkor tiltakoztak, és gr. Csáky Albin minister véglegesen vissza is állította az ő autonóm választott bíráskodási jogukat a maga eredeti tisztaságában, t. i. kimondotta rendeletében, hogy csupán egyfelől az orthodox, másfelől a kongresszusi vagy a status quo ante alapon szervezett hitközségek közt felmerült vitás kérdések tartoznak közigazgatási útra, magok az orthodox hitközségek kebelében felmerült mindennemű vitás kérdések azonban az orthodox választott bíróságok hatáskörébe tartoznak. Csáky grófnak e nagyon helyes és az autonómia lényegéből folyó intézkedései azonban későbben ismételten elhomályosultak és a kultuszministerium újból megszorító intézkedéseket alkalmazott. Ez tette szükségessé rendeletem kibocsátást, mely semmi egyebet nem tartalmazott, mint Csáky gróf rendeletének felújítását és viszszaállitását az orthodox választott bíráskodásnak abba a terjedelmébe, a mely terjedelemben azt a királyi rendelettel jóváhagyott orthodox szervezeti szabályzat statuálta, és a mely terjedelemben azt Csáky minister megerősítette. Méltóztatnak belátni, hogy ezen intézkedéseim kizárólag az igazságosság kifolyásai voltak és hogy azokból olynemű tendencziát, hogy azokkal a különválási törekvéseket kívántam volna istápolni, levonni nem lehet. Bakonyi Samu : ök azt csinálták belőle. Lukács György : Másik intézkedésem, melyből méltóztatott kritikáját levonni, nem lehet egyéb, mint az, melylyel az orthodox hitközségeknek az állami kormányzattal szemben való érintkezési módját szabályoztam. Ugyanis a Pauler-féle szabályzat alkalmával e tekintetben egészen szűkszavúan, mondhatnám felületesen csupán egyetlen határozmány hozatott, a mely a szervezeti szabályzat legutolsó szakaszában van és azt mondja, hogy a kormány és az orthodox hitközségek közt közvetítőül szolgálhat az a hét tagú bizottság, melyet az orthodoxok egyeteme megválasztott. Ez a szabályozás teljesen elégtelen, a gyakorlati életben folyton bajok származtak ebből, másfelől pedig valóban nem volt az autonómia előnyére az, hogy az autonómia szinte ki volt szolgáltatva egy héttagú bizottság kénye-kedve szerinti eljárásának. Ennélfogva én meghallgattam e részben az orthodoxok kérelmét és elfogadtam azt a szabályzatot, a melyben ők a héttagú bizottság helyébe az orthodox országos képviselőségnek, az orthodoxok központi bizottság és végrehajtó szerv gyanánt a központi irodának szervezetét helyezték. Sándor Pál: Elég baj! Lukács György: Ezzel az orthodoxok szervezete némi kiegészítést, némi tökéletesítést, korrektebb képesítést nyert. De ezt megtennem kötelességem volt először azért, mert tarthatatlan volt az a szabályozatlanság az orthodox hitközség és az államkormány közötti érintkezés tekintetében, de másfelől az autonómiát meg akartam védeni attól, hogy egy héttagú bizottság kénye-kedvének ki legyen szolgáltatva. De a t. képviselő ur által levont kritikát azért sem lehet levonni az én rendelkezésemből, mert maga ez a rendelkezés expressis verbis minden kétséget kizáró módon kijelenti, hogy miután hazánk törvényei csak egy izraelita hitfelekezetet ismernek, ennélfogva ebből a rendeletből ezzel ellenkező semminemű következtetést nem lehet levonni. Bakonyi Samu: Ezt én is megállapítottam ! Lukács György: A míg ezeket az ügyeket én vezettem, az izraeliták ügyeinek intézésében mindig azon hagyományos elvek szerint jártam el, a melyeket elődeimtől örököltem. Ezen elvek egyike az, a melyet már kiemeltem, hogy e hazában csak egy izraelita felekezet létezik. A másik azonban az, hogy a külön szervezkedést kényszerrel, állami erőhatolammal meggátolni nem lehet, Bakonyi Samu : De a felekezetre kell bizni. Lukács György: 1868-ban, midőn báró Eötvös minister összehívta az izraelita országos kongresszust, a kongresszus megállapított egy szabályzatot, a mely hivatva lett volna kiterjeszkedni az összes zsidóságra, azonban a gyakorlatban sohasem volt képes ez a szabályzat az összes
