Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-180
180. országos ülés 1911 június 19-én, hétfőn. 459 meg néni emésztett és nagyon problematikus becsű pszeudotudományos igazságok és a szabadkőinives destruktív irányzat behálóztak ós tönkretettek: mint pld. a franczia, mely szaporodásában és közgazdaságilag is visszafejlődik, melynek nagybatalmi állása harmadrendűvé sülyedt, ez a szapora és erőteljes angolszász és ós sárga fajok mellett lemarad, visszaszorul. Ezt az én elvakult szemem igy látja. Nem tudom, hogy mások is szenvednek-e ebben a szembajban, hogy igy látjuk a világot. Szmrecsányi György: Igaza van! Baross János: De ne féljen dr. Doktor Sándor ur, állami bábaképzőintézeti igazgató ur, nem olyan nagyon félénkek és szégyenkezők ma már Magyarországon sem az anyák, sem a bábák ebben a kérdésben. Épen a Világnak, a szabadkőmivesek hivatalos napilapjának június 16-iki számában olvasok egy hírt, hogy Zalamegyében Alsószenterzsébethelyen Tóth Farkasné, a kinek az Isten második gyermeket adott, Tauffer tanár és dr. Doktor Sándor ur elmélete ellenére, ezt a gyermeket a megszületése utáni nyolczadik hónapban megölte azért, mert a falubeli többi asszonyok, a kiknek csak egy gyermekük volt és a kik elfogadták a neomalthusianisztikus »tudományos« álláspontot, állandóan csúfolták azért, hogy két gyermeke van. Ez most történt három nappal ezelőtt. (Hallatlan! Balról.) Dunántúli t. képviselőtársaim megmondhatják azt, hogy épen a dunántúli szinmagyarság körében van épen legjobban elterjedve az egygyermek-rendszer. (Ugy van! a báloldalon.) Egész jó helyen van tehát Pécsett dr. Doktor Sándor ur Baranyában, épen a tűz közepében, neki már csak olajat kell a tűzre önteni. Azonban nemcsak Baranyában, hanem végig az egész országban épen az államfentartó népfajok körében van elterjedve az egygyermekrendszer a magyarok, szászok és németek közt. Igy már egész Eelsőinagyarországot, Nógrádot, Gömöri, Hontot kezdi megmételyezni. Szulyovszky Gusztáv: Barsot! Baross János: Barsot is! Ott van mindjárt az a falu, a hol én lakom, Tpoly-Pinczen, factum historicum, hogy két évvel ezelőtt a községből, ebből az utolsó palócz faluból a tóttenger szélén, a községi szülésznő ezelőtt két évvel kénytelen volt szolgálónak elmenni Losonczra és azután kivándorolni Amerikába, mert abban az esztendőben a községben 2, mondd kettő gyermek született. Ez a jámbor bábasszony ugy látszik, elég naiv volt, nem követte a neomaltkusianisztikus tudományos álláspontot, mert nem a meg nem született gyermekekből akart megélni, hanem elég. naiv volt és a megszületett gyermekekből akart megélni, tehát szegénynek felkopott az álla, elmehetett szolgálni és utána kivándorolhatott. Már most kérdem én a t. minister urat, megegyeztethetőnek tartja-e a józan észszel, a magyar hazafisággal ós minden államrezonnal, hogy az állami bábaképző intézetnek az igazgatótanára zászlóvivője és propagálója legyen egy nemzetgyilkos irányzatnak, az egygyermekrendszernek? (Ugy van! a baloldalon.) liemélem, hogy lesz elég energia a minister úrban, hogy azt a megtévelyedett embert arról a helyről, a hol az ő működése veszedelmes a magyarságra, a magyar faj érdekére és szaporodására, (Igaz! Ugy van! a bál- és a szélsőbaloldalon,) a legrövidebb idő alatt el fogja távolítani. Szmrecsányi György: Nem odavaló az ilyen! Baross János: Az én április 6-iki vagy 8-iki felolvasásomra a t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy a Közegészségügyi Tanács nem állami hivatal. 0 meghallgatta a Közegészségügyi Tanács bölcs hozzászólását, azonban nem fogadta el annak álláspontját. Sajnos azonban, még nem látjuk azt, hogy a kormány az egygyermekrendszer kérdésével komolyan foglalkoznék, hogy ankétet tartana és konzultáczió tárgyává tenné, hogy ezt a veszedelmes betegséget hogyan lehetne meggyógyítani? Most a t. kormánynak, ha épen ezt akarta, egy hivatalnokot, egy állami íunkczionáriust mutatok be. ki e veszedelmes tendenczia jxropagátorává, apostolává szegődött. Ismételten kifejeztem már azon reményemet, hogy azt az abszurd állaj:>otot, a mire igazán csak Magyarországon lehet akadni (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon) a t. minister ur orvosolni fogja és hogy az egész kormány ezzel a nagyfontosságú kérdéssel minél előbb és minél sürgősebben fog foglalkozni (Helyeslés balfelöl) és módot ad a parlamentnek, hogy az orvosszert ebben az irányban megkeresse. Bár ón a minister ur személye és működése iránt bizalommal viseltetem, pártállásomnál fogva nem fogadom el a tételt. (Elénk helyeslés balfelöl,) Mihályi Péter jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: Abszolúte nem voltam elkészülve arra, hogy egy ilyen kényes kérdésben fel fogok szólalni, hisz a budgetvita folyamán inkább hallgattam a felszólalókat. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Azonban most Baross János képviselőtársam, a szabadkőmivesség támadásával összefüggésben, ismét felhozta azt, a miről egyszer már e házban interpellált. (Felkiáltások balfelöl; Nagyon helyesen!) Baross János: Nem látunk orvoslást! (Zaj.) Sándor Pál: Nincs és nem is lehet ez ellen kifogásom, de mit szólott volna t. képviselőtársam ahhoz, hogyha például mi, kik a kultuszvitában, a középiskolák tárgyában felszólaltunk, direkte személy ellen intéztünk volna támadást, (Félkiáltások balfelöl: Rái Barkóezy!) megneveztük volna az illetőt (Felkiáltások balfelöl: De mennyiszer tették ezt!) és felszólítottuk volna a minister^ urat arra, hogy az érdekelt személyiséget, a kit én különben nagyra becsülök, Ő8»
