Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-180
ii június 19-én, hétfőn. 460 180. országos ülés 19 mert karakteres ember és a ki magát mindig klerikálisnak vallotta. . . Baross János: Elegen követelték! Sándor Pál: Engedelmet, hisz azt sem tudja a képviselő ur, hogy mit akarok mondani. Ha azt kértük volna a minister úrtól, hogy őt pedig távolítsa el helyéről, mert azon a helyen semmiképen sem felel meg hivatásának (Felkiáltások balfelöl: Legalább öten követelték -!) és mert az illető destruktív törekvéseknek hódol. Én nagyon jól tudom, hogy csak azért, mert véletlenül a gyógypedagógia tételénél méltóztatott felszólalni, csúszott oly sokszor ki szájából a destruktív szó. De, hogy miképen tudja a szabadkőmivesség szempontjából az egyke-rendszert egybekötni a destruktív tendencziákkal: ezt felfedezni sehogy sem tudom. Baross János: Bebizonyítottam ! Sándor Pál: Azért, mert t. képviselőtársam valamit bizonyítani vélt, még semmi sincs bizonyítva ! (Zaj balfelöl.) Úgy látszik, a képviselő urnái már az bizonyítva van, a mi neki tetszik. Baross János: Nálad pedig az, a mi nekem nem tetszik! Sándor Pál: Tauffer sohasem volt életében szabaclkőmives! (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) Bakonyi Samu: Hogy Bókay ilyet mondott, azt mégsem lehet állítani! Sándor Pál: A szabadkőmivesség, a menynyire én tudom, sohasem folytatott tárgyalásokat az egyke-rendszer ügyében. Hogy jön tehát a kéjDviselő ur ahhoz, hogy ide czitálja badkőmivességet ? Ezt én megfontolt józan észszel felfogni nem tudom. Azonban valamit mégis vagyok bátor megjegyezni. Ez a kérdés, azt hiszem, sokkal mélyrehatóbb, mint a hogy azt t. képviselőtársam gondolja. Ez a kérdés ma az egész világot uralja. Ez olyan kérdés, a melyről lehet pro és kontra érvelni, de sem pro, sem kontra nem lehet abban a tónusban érvelni, a mint azt t. képviselőtársam teszi, hogy azokat a személyeket, a kik az ő meggyőződésüket követve . . . Baross János : Az állami bábaképző igazgatója propagálja az egykét. Sándor Pál: Én nyugodtan hallgattam t. képviselőtársamat. Mit fél az én szavaimtól ? Nem bántom, ne féljen. (Zaj és derültség.) Baross János: Épen én vagyok az a legény, a ki félek Sándor Páltól! Sándor Pál: Méltóztassék nyugodtan lenni, nem bántom! Baross János : Nyugodt is vagyok ! Sándor Pál: Ez tehát egy olyan kérdés, a melyről legkülönféleképen lehet érvelni, a melyről legkülönféleképen érvelnek is és a mely érdemes arra, hogy megfontoljuk, vájjon nemzeti szempontból tényleg káros-e az reánk nézve, vagy nem, avagy nem az állam érdekei követelnek-e olyan intézkedéseket, hogy minden ember meg tudjon élni, a mi alig lehetséges annál a szegény embernél, a kinek 10'—12 gyermeke van, mert az egyik a másik elől eszi el a falatot, Molnár János (közbeszól.) Sándor Pál: Méltóztassék csak elmenni a Kossuth Lajosutczába, ott van a Garai nevű üzlet és méltóztassék ott megkérdezni, kik a vevői annak a bizonyos czikknek, a melyet említeni nem akarok. Azt fogja hallani, hogy kilencz tizedrészt a papok veszik azt. (Derültség.) Molnár János: Ezzel nem mondott, ezzel nem bizonyított és ezzel nem czáfolt meg semmit,. Sándor Pál: Ha pedig ezt méltóztatik tudni, hát ne mondja ! Molnár János: Annál inkább szükséges ! Baross János: Ez még viczcznek is rossz volt! Sándor Pál : Nem viczcz, hanem valóság. Ez bizonyítás. (Nagy zaj balfelől). Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. Baross János: Ez ügyes maliczia, de érdemileg nem oldja meg a kérdést. Sándor Pál." Bocsánatot kérek — én az egykerendszer tekintetében megoldást nem ajánlok. Az egyke rendszerben minden egyes férfi, a megoldást kívánhatja és minden egyes családban a megoldás képezheti megbeszélés tárgyát. Förster Aurél : Nemzeti szempontból! Baross János (közbeszól). Sándor Pál : T. képviselőtársam inkább hivatott megoldani a kérdést, mint én. Én nem fogom azt többé megoldani. (Elénk derültség.) De hogy beszéljenek erről a kérdésről és hogy az országban az első hivatott egyéniségek szabadon beszéljenek róla, ezt megvédeni igenis kötelességem megmondani. Tauffer tanár ur nemcsak Magyarországon elsőrangú ember, . . . Baross János: Kiváló sebész. Sándor Pál : . . . hanem az egész vüágon első szaktekintély, a kinek műveit mindenütt tanulmány T ozzák, a kinek műveit külföldi nyelvekre lefordítják. Ilyen férfiút a képviselő ur a magyar képviselőházban ekképen nem pertraktálhat. Baross János: Azt mondottam, hogy kiváló nőgyógyász és sebész, de rossz szocziológus. Sándor Pál: A mit méltóztatott tenni, annak azért is ellene vagyok, mert igen sokan vannak az országban, a kik feleségük életét, egészségét épen ennek a férfiúnak köszönhetik és mert Magyarország közegészségügyében, különösen pedig a nőgyógyászatban Tauffer egész irányt jelent. Baross János: Nem erről van szó. Sándor Pál: Ennélfogva, ha valaki annyira lerántja a házban az ő működését és ha annyira önczélunak, önérdekűnek állítja oda ezt a férfiút és azt követeli, hogy véleménye 'kimondásáért a minister ur távolítsa el helyéről. . . Baross János : Nem Taufferről van szó, hanem dr. Doktor Sándorról. Sándor Pál: Hisz Tauffer adta a véleményt, miért bántja akkor Doktort ?
