Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-180
11 június 19-én, hétfőn. 458 180. országos ülés 19. Baross János: . . . azonban ő a neomalthusianizmus uj tudományos álláspontjáról ezt érthetőnek, menthetőnek és észszerűnek tartja. Taufíer tanár urnak e famozus memorandumáról a »Gyógyászat« czimü OTTOSÍ folyóiratban a pécsi állami bábaképző — húzzuk alá, hogy állami — igazgató tanára, dr. Doktor Sándor azt irja, hogy (olvassa): »Bzen tárgyról ilyen helyes szempontból még sohasem nyilatkoztak s uj jelenség, hogy Tauffer tanár ur a társadalomtudományi irodalomból is felkereste a kellő forrásokat e kérdés helyes beállítása végett.« Hát én átolvastam Tauffer tanár ur memorandumát, s az egyetlen »tudományos« forrás, a mire hivatkozott, egy mostanában meglehetősen reklamirozott külföldi szocziológusnak, Forelnek értekezése, a melyet ő a »Huszadik század* czímű folyóirat 11. évfolyamából idéz. És itt meg kell állanunk t. ház. A »Huszadik század« t. i. annak a radikális, ultraszabadkőmives irányzatnak társadalomtudományi folyóirata, a mely radikális, ultraszabadkőmives irányzatról azt tartjuk sokan a t. házban, hogy ez ellen minden vonalon küzdeni kell, mert ez egy destruktív, nemzetközi, hazaellenes és az erkölcsi nihilizmust terjesztő irányzat, (Igás! Ugy van! balfelöl), a melynek praktikus káros következményeire éj>en ebben a kérdésben rá fogok mutatni. Tehát az egyetlen tudományos forrás, a mire Tauffer tanár ur e memorandumában hivatkozik, az azon Jászi Oszkár által szerkesztett »Huszadik Század«, a ki annak a Martinovics páholynak a mestere, melyből épen kiindult ez a destruktív, nihilista irányzat. Sándor Pál: Soha! Ujjából van szojrva. (Zaj!) Baross János: A »HuszadikSzázacl«-bólidézett. (Zaj!) Szmrecsányi György: Ugy van, ezt nem lehet eltagadni! Elnök: Csendet kérek ! Baross János: Tehát az egyetlen tudományos alap és bázis a Martinovics-páholy tudománya, a Huszadik Századból idézett Forelnek munkája. És az az abszurdum, hogy ezt az álláspontot, a mire nincsen jíélda sehol a világon, egy félhivatalos testület, az Országos Közegészségügyi Tanács szó szerint magáévá tette! Megint keresem a szálakat, mert hiszen bizonyos irányzatok, világfelfogások konzekvensen keresztülviszik a tendencziájukat minden vonalon, és az első ember, kinek nevébe beleütközik a szemem az Országos közegészségügyi Tanács névsorában, dr. Bókay Árpád egyetemi tanár ur, (Felkiáltások balfelöl: Ahá!) a magyar szabadkőmives páholyok nagymestere és ezen nemzetközi destruktív irányzatnak épen egyik főistápolója a szabadkőmives világban. Már most ne csodálkozzunk azon, ha végig fűzzük és végig keressük ezt a gondolatmenetet és destruktív irányzatot, ha dr. Doktor Sándor ur, ki szintén e szabadkőmives-klikknek a tagja, a pécsi — húzzuk alá — állami bábaképezde igazgatótanára a következő kommentárokkal kiséri a gyönyörűségtől csepegve Tauffer tanár urnak és a közegészségügyi tanácsnak álláspontját. (Halljuk! Sálijuk! Olvassa) : »Évezredes bilincseket és lelki békókat tördel ez a birói ítélet, mert a valláserkölcsi és isteni parancs az, a mely e dologban az emberek természetes és józan ösztönét még a művelt osztályban is lenyűgözi. Olvassák a félénkek ezt a hivatalos ós szakszerű véleményt, és szűnjenek meg félni és szégyenkezni.« (Zaj balfelöl.) Gál Sándor: Utüapot kellene a talpa alá kötni! (Zaj.) Molnár János : Gyönyörű dolog! Baross János: Megjegyzem hasonló módon reklamirozta ezt az álláspontot a szabadkőmives sajtóorgánumok egész sora abban az időben. Ha én vagy ultraradikális szabadkőmives volnék, vagy pedig volnék egy ma még büntetőjogilag tiltott, de hasznos foglalkozást üző szülésznő, (Derültség.) mely üzletet és funkeziőt ma még tilt a törvény, de sajnos, mint jó üzletet mindenesetre nagyon sok szülésznő, ma még, a hogy Doktor Sándor mondja, félénken és szégyenkezve üz, mondom tehát, ha én vagy szabadgondolkozó, vagy ilyen szülésznő volnék, akkor ón el volnék ragadtatva. Hisz ez egy gyönyörű dolog, ha a ginekológia professzora az egyetemen, ha az Országos Közegészségügyi Tanács, és a végén az állami bábaképzőnek az igazgatója, mind azt mondja, hogy eddig a barbár valláserkölcsi és isteni parancs lenyűgözte a természetes józan ösztönét az embereknek, azonban most már ezután, hogy a közegészségügyi tanács elfogadta Tauffer professzornak famozus elaborátumát, ne féljenek, ne szégyenkezzenek, talán a büntetőtörvénykönyvből is bizony szakaszokat ki lehet majd törölni! Itt van épen az igazságügyminister ur, talán projrozicziókat tehetne erre nézve? Most már ezután szabad lesz Magyarországon az egygyermekrendszer ? Ellenben én nem vagyok sem ilyen szülésznő, sem szabadgondolkodó, én egy fekete, sötét, reakezionárius. középkori ember vagyok. (Derültség a baloldalon.) Sándor Pál: Ez igaz. (Derültség a baloldalon.) Molnár János: Feketebőrű! (Derültség a báloldalon.) Baross János: Mondom, én-sötét, reakezionárius ember vagyok. Én azt látom elvakult szemeimmel, hogy azok a nemzetek és fajok boldogulnak a világban és azoké a jövő, a melyek szaporák, a melyeknek morálja és természetes ereje egészséges és erős. (Igaz! Ugy van! balról.) Ilyen a japán, ilyen az angol, a német és a zsidó. Ellenben dekadens faj, a melyet mindenféle le nem szűrt,
