Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-180

180. országos ülés 1911 június 19-én. hétfőn. 457 kére és felépítésére beruházandó 880.000 korona 1-ső részlete 280.000 korona. Elnök: Megszavaztalak. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek 55.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : M. kir. keleti kereskedelmi akadémia. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 31. czim. RendkivüH kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 21. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 23. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok : 61.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások : 16.700 K. Elnök : Megszavaztatik. Kammerer Ernő előadó: Itt is kérem az átruházási jog szives megadását. Elnök : Nincs észrevétel % (Nincs !) Kimondom, hogy a t. ház az átruházási jogot a személyi járandóságok és dologi kiadások közt megadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Rendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A m. kir. keleti kereskedelmi akadémia könyvtárának és múzeumának gyarapítására 1000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. rovat. A m. kir. keleti kereskedelmi akadémia uj helyiségeinek berendezésére 1000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek : 4300 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Kereskedelmi iskolák segélyezése. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 32. czim. Kiadás. Rendes kiadások : 337.360 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bábaképezdék. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 33. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások : X. fejezet, 22. czim. Beruházások: VI. fejezet, 10. czim. Rendes bevételek: IX. fejezet, 24. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok. 164.348 K. Hammersberg László jegyző: Baross János! BarOSS János: T. ház ! Azt hiszem, a t. ház csodálkozni fog, hogy a témáról, a melylyel foglalkozni fogok, t. i. az egygyermek-rendszerrel, kénytelen vagyok a kultusztárczánál foglalkozni. Olyan ugyanis a budget beosztása és a ministeriumok közigazgatási beosztása, hogy a bábaképző intézetek a kultusztárczához és ministeriumhoz tartoznak, és igy ide tartozik az az eset is, a miről meg akarok emlékezni. Ez a csodálatos esemény ugyanis az, hogy a pécsi állami bábaképző intézet igazgatója, dr. Doktor Sándor, a vezetékneve is Doktor, propagandát csinál az egygyermek-rendszernek. (Mozgás.) Ennek a csodálatos eseménynek némely anteaktája is van, és kérem a t. ház türelmét és engedélyét, hogy megvilágítsam ezeket az anteaktákat is. Kiinduló pontja az a dolognak, KÉPVB. NAPLÓ 1910—1915. VIII. KÖTET. hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben tavaly gróf Széchenyi Aladár felolvasást tartott az egygyermek-rendszerről. Ennek kapcsán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felirt a kormányhoz, hogy vizsgálja meg az egygyermek-rendszer kérdését Magyarországon, és tegye megfontolás tárgyává a higiénikus, közgazdasági, birtokpolitikai és öröklésjogi intézkedéseket, a melyek az egygyermek-rendszer pusztító betegségének orvosszerei lehetnének. Ezt a feliratát az OMGE-nek a ministerelnök ur — belügyminister áttette az országos közegészségügyi tanácshoz és ez kiosztotta, mint referensnek, dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár urnak, a közismert gineológus-sebészorvosnak. Tauffer tanár ur egy sok hullámot felvert memorandumot adott be az országos közegészségügyi tanácshoz, a mely memorandumban erkölcsi védelembe vette az egygyermek-rendszert. (Mozgás.) Megvádolta az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet azzal, hogy mint a nagybirtoknak képviselője az olcsó munkaerő szaporítása végett egyoldalú osztálypolitikát csinál, holott a tanár ur ha ismerné kissé a magyar vidéki életet, tudná azt a primitív igazságot, hogy épen a mezőgazdasági cselédnek és béresnek van hét-nyolcz gyermeke, s hogy az egygyermek-rendszer a vagyonos, telkes gazdák között van elterjedve. Egyszóval ha nem a pesti aszfaltról nézte volna a világot, mindenesetre rájött volna arra, hogy ez az r álláspontja helytelen. És Tauffer tanár ur, ki eltérvén a közegészségügyi mezőről, a melyen egyedül lett volna neki és a közegészségügyi tanácsnak hivatása megvizsgálni a kérdést, átkalandozott a szocziológiának és a közgazdaságtannak mezejére, és a milyen kitűnő tanárnak bizonyul a sebészet és a gynäkologia terén, épen olyan könnyelműséggel tárgyalta ezt a kérdést a szocziológia terén, a hova tulajdonképen a ministeri átirat szerint neki elkalandoznia hivavatása sem lett volna. Tauffernak e szenzácziós állásfoglalásából a t. ház figyelmébe csak egy pár idézetet vagyok bátor ajánlani, a mire már gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is rátért a pénzügyi tárcza tárgyalásánál, és a melyet erős bírálatban részesített Herczeg Ferencz is a Figyelő 1. számában. Azt mondja Tauffer tanár ur, hogy (olvassa) : »A nem limitált gyermekszám a család exisztencziájának épen közegészségi szempontból megrontója is lehet; ezekből folyólag tehát természetes, hogy fejlett gondolkozású társadalomban és családban az emberek a túlszaporodás ellen védekeznek«. Azután azt is mondja Tauffer tanár ur, hogy ez a gondolkozás egy észszerű és megvédendő gondolkozás, mert csak agrárius, militárisztikus és hazafias érdek lehet a nagy gyermeklétszám . . . Bakonyi Samu: Hazafias mindenesetre! 58