Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-165

40 165. országos ülés Í9ÍÍ torok és hozzájárul-e a kongregáczió főnöke. S ha nem járul hozzá, t. képviselőház, akkor ime, nyomban elő van irva a bekövetkező jutalom, mert az a fin a halálos betegségből pár pillanat múlva azonnal teljesen egészségessé vált, s ki tudja, hogy ez bekövetkezett volna-e más esetben. Siegescu József: Isten megsegítette ! Polónyi Géza: Esra törvényei sokkal érdekesebb adatokat mutatnak. Kelemen Samu: Egészen nyugodt vagyok, hogy Polónyi Géza képviselő ur természetének megfelelően nem fog tartózkodni attól, hogy a tartózkodásnak ezeket a parancsait minden tartózkodás nélkül kövesse. (Élénk derültség.) Itt van azonban egy. másik, nem kevésbbé fontos kulturpélda is. Ez a következő eset. Egy löweni pappal és kongregánistával történt (olvassa): »Hoztak hozzá egy ördöngöst. Papunk az egyháztól nyert hatalmával hozzálátott az ördög kiűzéséhez. De a gonosz lélek rettentően dühöngött. (Derültség a jobbközépen.) Végtelenül örülök, hogy épen a t. néppárt részéről méltóztatik ezen nevetni. Rakovszky István: A saját pártja nevetett. Kelemen Samu : Huszár Károly képviselő ur nevetett. De folytatom. A gonosz lélek rettentően dühöngött, minden roszszal fenyegetőzvén, . ha őt zavarni merészelné. »Leharapom ujjaidat, — monda — mihelyt a szentelt sóval benyúlsz a számba.« Az áldozár csak nevetett és ujjait betevén az ördöngös szájába : »Itt van, — úgymond — harapj és tedd azt, a mit Isten és a szent Szűz megenged.* Az ördög őrülten dühöngött (Derültség.) s igy szólt: »Túlmerész vagy és túlságosan bizol Isten anyjában, pedig tudom, hogy most 12 éve, hogy neki szentelted magad, és azt is tudom, hogy hét év előtt el akartad hagyni a kongregácziót«. Az áldozár bevallá, hogy csakugyan 12 évig kongregánista és hét év előtt némely kellemetlenségek miatt Id akart lépni és más városban lakást venni. »De meggondoltam — úgymond — magam és minden kellemetlenséget szűz Máriának felajánlottam és megmaradtam«. Könnyen sejdíthető, — mondja a könyv — hogy az ördög mit tett volna vele, ha a kongregácziónak nem tagja többé. (Hosszantartó derültség és mozgás. Elnök csenget.) T. ház ! Bármily helytelennek tartsam is az efféle tanokat, én az egyesülési és gyülekezési jog teljes szabadságának álláspontján állok, és ebből okszerűen következik az, hogy az egyesülési és gyülekezési jog semmiféle megsértését nem helyeslem ; elismerem tehát minden felnőtt ember teljes jogát ahhoz, hogy ha jónak látja, kongregácziós egyesületekbe belépjen. Ez ellen szavam nincs. A mi ellen azonban szavam van, és a mi ellen, remélem, a képviselőház és a magyar közvélemény is meg fogja találni a tiltakozás szavát, az az, hogy azt az ifjúságot, a mely még nem önálló, a melyre egész súlyával ránehezedik a tanári tekintély, és mely tanári tekintélyre, fájdalom, viszont a központból nehezedik rá annak a bizomájus 26-án

f péntekeä. nyos ügyosztálynak tekintélye, hogy már ezt az ifjúságot is besorozzák ezekbe az egyesületekbe. Rakovszky István : A szülők joga ! Kelemen Samu : Nem tűrhető ez, legyen az az egyesület akár Mária-kongregáczió, hiyják bár Bethlen-, Bocskay- vagy bármilyen egyletnek, legyen az Zion- vagy Mózes-egylet, én a középiskolákban más egyesületnek helyét nem látom, mint a melybe a középiskola minden tanulója beléphet faj, vallás, nemzetiségi s felekezeti különbség nélkül. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a jobboldalon. Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Kovácsi Kálmán: Nem szabad az ifjúságot belevinni . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kelemen Samu : Ha ezeket az állapotokat tétlenül fogjuk nézni, a mikor látjuk, hogy mennyire alá van már aknázva a magyar közélet ezektől a szeparatisztikus törekvésektől. . . Rakovszky István : A Galilei-kör ! Sándor Pál : Azt is el kell törülni! Kelemen Samu: Annak sincs semmi helye a középiskolákban ! (Nagy zaj a baloldalon. Kovácsi Káinián és Huszár Károly közbeszólnak.) Elnök: Kovácsi Kálmán és Huszár Káról3^ képviselő urakat kérem, ne szóljanak közbe. (Nagy zaj.) Kovácsi Kálmán képviselő urat rendreutasítom. Kovácsi Kálmán : Mit bántanak ? Nem tűröm. Kelemen Samu : Ezeket a dolgokat a társadalmi béke komoly feldulásának veszedelme nélkül összetett kezekkel nézni nem lehet. Kovácsi Kálmán (közbeszól), Elnök: Kovácsi Kálmán képviselő urat másodszor is rendreutasitom. Kelemen Samu A magyar középiskoláknak csak közös szellemi műhelyei lehetnek, a melyekhez minden gyermek hozzájárulhat, a melyekbe minden gyermek beléphet, és a hol egyértelműleg egy szívvel-lélekkel dolgozik, önmagának és önmagában a magyar nemzeti kultúrának megteremtésén. Levonom a következtetést azokból, a miket elmondtam. A magyar kultúra nem egyes pártoknak a tulajdona, de nem egyes pártoké a magyar liberalizmus sem. Mi itt megvívunk egymással nem egyszer szenvedelmes harczokat, talán szenvedelmesebbeket is, mint a minőket az egészséges közélet megkövetelne, de mindenesetre megvívjuk azokat becsületes meggyőződéssel, mindnyájan a magunk igazába vetett hittel. De ha ezen a ponton megtámadva látjuk Magyarország társadalmi békéjét, ha azt látjuk, hogy itt továbbra is folyik bárminő oldalról az az aknamunka, mely egy ainugy sem eléggé egységessé vált társadalmat széjjel akar bontani, mely a felekezetiség üszkét beledobja a közéletbe, akkor fogunk tudni találkozni mi^ magyar szabadelvűek pártkülönbség nélkül, (Elénk helyeslés.) és fentartva egyébként a pártkereteket, inkább öklünkkel fogjuk szézuzni e kereteket, ha ez a lelkek egyesülésében bennünket akadályoz. (Elénk helyeslés a szélsőbal-