Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-180

450 180. országos ülés 1911 június 19-én, hétfőn. nézve határozott kijelentést teszek, hogy a honvédelmi ministerrel egyetértve ezt a kérdést ki fogom dolgozni és ezzel alaposan foglalkozni óhajtok. (Helyeslés.) A mi a tornaversenyek kérdését illeti, már múltkori beszédemben kijelentettem, hogy igenis bizonyos mértékben belátom azoknak az aggodalmaknak alaposságát, a melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam kifejtett, azonban ezeket a versenyeket megszüntetni nem akarom, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) csak deczentralizálni óhajtom azokat (Helyeslés jobbjelöl.) és az ellenőrzést minél intenzivebbé óhajtom tenni. Sümegi Vilmos és, gondolom, Bernáth Béla t. képviselőtársaim a tornatanitók képzésére beállított 12.000 koronányi összeget kévéseitek. Most nem vagyok abban a helyzetben, hogy erre nagyobb összeget állítsak be a költségvetésbe; azonban határozottan kijelentem, hogy adminisztratív utón fogom felemelni ezt az összeget addig is, a mig a költségvetésben az összeg végleges felemeléséről nem fogok gondoskodhatni. (Helyeslés). T. képviselőház ! Az Országos Testnevelési Szövetség, a melynek nagyérdemű elnöke Berzeviczy Albert t. képviselőtársunk, nemrég egy emlékiratot nyújtott be hozzám, a melyről — gondolom — itt is szó volt az általános vita alkalmával, t. i. Országos Testnevelési Tanács szervezését illetőleg. Ezt a kérvényt alapos tanulmány tárgyává tétettem és az ősz folyamán ankétet akarok összehívni szakférfiakból ennek a kérdésnek megbeszélésére, (Általános élénk helyeslés.) hogy ezt a Testnevelési Tanácsot mily módon lehetne a legmegfelelőbben szervezni és az adminisztráczióba beállítani. Egyúttal kijelentem, hogy már az 1912. évi költségvetésben a testnevelési tételnek újból való felemelését tervezem. Kérem a tétel változatlan elfogadását. (Elénk helyeslés jobbfelól és a középen.) Elnök: A házszabályok 213. §-a értelmében kérdezem, kíván-e még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A kérdés az, elfogadja-e a t. ház a tételt, igen vagy nem ? (Igen !) Kimondom, hogy a ház a tételt elfogadja. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. A legközelebbi olympiai versenyekre való előkészületek költségeire 3000 K. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát bezárom. A t. ház a tételt elfogadja. Most pedig az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Balatonfüredi »Erzsébet« szeretetház. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 27. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 19 czim. Rendes bevételek : IX. fejezet 20. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1 Rovat. Személyi járandóságok : 9816 korona. Hammersberg László jegyző: Gróf Apponyi Albert. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Nekem e czimek beállítására van egy igen csekély, formai észrevételem. A mennyiben ez lényegében mégis népnevelési intézet, helyesebbnek tartanám, a költségvetés beosztása szempontjából, ha ez sorrendileg szorosabb kapcsolatba hozatnék a népnevelési tételekkel. De mert összefügg ennek az intézetnek költségvetése a népnevelési tételekkel, és minthogy sajnálatomra igazán fontos családi körülmények megakadályoztak abban, hogy jelen legyek akkor, a mikor a népnevelési tételeket tárgyalta a ház, ennek a tételnek kapcsán talán meg fogja engedni a t. ház, hogy néhány perczig visszatérjek a népnevelési tételekre (Halljuk ! Halljuk I) Elnök: Azt hiszem, a t. ház megadja az engedélyt a tárgytól való eltérésre gróf Apponyi Albert képviselő urnak. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: A mire reflexiót óhajtok és óhajtottam volna tenni, ha módomban lett volna az illető tételhez hozzászólni, az vonatkozik a nem állami elemi iskolák állami támogatására. Tulaj donképen ezzel a tétellel van közvetlen összefüggésben az, a mit elmondani óhajtok. (Halljuk ! Halljuk!) Erre alkalmat ad a vallás- és közoktatásügyi minister urnak egy rendelete, a melyben a tanfelügyelőket felhívja arra, hogy az 1907 : XXVI. és XXVII. t.-czikkek hatásáról a népnevelésre, még pedig ugy hazafias irányban, mint a magyar nyelv oktatása szempontjából, mint egyáltalában pedagógiai szempontból tegyenek jelentést tapasztalásaik alapján. Én csak helyeselhetem azt, ha a minister ur időnként már megalkotott törvényeknek gyakorlati hatásáról a vidéken működő tanférfiaktól és közegektől jelentést kér. Azonban arra vagyok bátor ugy a t. háznak, mint a t. minister urnak figyelmét felhívni, hogy ezen, 1907-ben megalkotott népiskolai törvények tekintetében talán még egy kicsit korai ez az adatkérés, a tapasztalásoknak ez a bekérése, mert a ki ismeri, ugy, a mint természetesen és pour cause ismerem azoknak a törvényeknek technikáját, az tudja, hogy azok tulajdonképen csak 1911-ben, tehát ebben az esztendőben léptek életbe teljesen ; az az egész rendszer, a mely azokban a törvényekben kifejezésre jut az ingyenes népoktatással együtt, azzal betetőzve, csak 1911-ben lép teljesen át az életbe. Csak 1911-től kezdve van tehát a közoktatásügyi kormányzat abban a helyzetben, hogy mindazokat az eszközöket, a melyeket a népnevelés irányítása tekintetében azok a törvények neki kezébe adnak, alkalmazhassa. E szerint, bár bizonyos hatások már most is mutatkoznak, ma még időelőtti olyan szempontból és olyan czélzattal kérni e tekintetben adatokat,