Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-180
180, országos ülés 1911 június 19-én, hétfőn. 443 részletes és alapos vita tárgyává tette a t. ház. Mert kérem, teljesen igaz az a klasszikus felfogás, hogy mens sana in corpore sano. Lehetetlen értelmileg is kifejleszteni a gyermeknek képességeit egy beteges testben. Mit használ tehát az az iskola, ha pusztán tudósokat nevel, a Iák bizonyos értelmi túlterhelés folytán korán leroskadnak és pápaszemmel, rossz szemekkel és szenvedő, gyenge testtel mennek az élet küzdelmeibe bele. Sümegi Vilmos : Tizéves gyermek már pápaszemet hord. Hock János: Végre is az iskolának feladata, hogy necsak szakképzett gyermekekről gondoskodjanak, hanem egészséges ép embereket adjanak a társadalomnak, mert a legnagyobb tudomány is hasztalan, nem ér semmit, sem a társadalomra, sem az ifjúra nézve, hogyha beteges teste megakadályozza tudományos munkájának folytatásában, mert egy beteges ember önmagának is és a társadalomnak is mindig csak terhére van. Látszik, hogy azok a nemzetek, a melyek felkarolták a testi nevelést idejekorán, milyen hatalmas, erőteljes, kötelességtudó, az ő pályájukon csodálatos eredményeket kivivó nemzedéket tudnak átadni a világnak. Ott van pl. az a nemzet, a mely minta volt, a mely vezetett e tekintetben, az angol nemzet, a mely jellemnagyságát is, testi erejét, képességeit is részben a rendszeres testi nevelésnek köszönheti. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tudjuk, hogy Angliában a testi nevelés tulaj donképen a testedző játékokból sarjadzott és fejlődött. Miután Angüában a középoktatás nem egészen az állam kezében van, inkább nemes verseny fejlődik ki ott a középiskolai intézetek között, ennélfogva ezekben az intézetekben a testi nevelésre fektetik a fősúlyt. Ha az ember pl. Eton-ben vagy Kugbyben és ezekben az intézetekben szétnéz és az angol családapa felmegy hogy tájékozza magát, micsoda kezekre bizza a gyermekét, a tantervben elsősorban azt nézi, hány játékóra van, aztán megnézi a nyilvános játéktermet, a hol kellemetlenebb időben az a gyermek a játékát végzi. De nem is kell annyira félni a szabad levegőtől, a mint az én t. barátom emiitette, hogy nálunk a klimatikus viszonyok azt a gyermeket három hónapig mégis szobába kényszeritik, a testedző játékokat tehát nem folytathatja nyilvános helyen, mert Angliában a klimatikus viszonyok tulajdonképen még rosszabbak, a folytonos nedvesség és köd miatt, bár igaz, hogy nincs talán olyan fokú hideg ; de ez már csakugyan nem baj. A hideg edzi a testet, ha az ember kivülről megszokja, mert, mint minden fizikai testnek, az emberi testnek is megvan az a sajátsága, hogy mindig akklimatizálódik a külső viszonyokhoz, a mint az a madár is tulaj donképen esőben, napfényben, szélben, viharban, mindenben edződik. Az embernek sem szabad az ő testedző játékait pusztán négy fal között vagy zárt falak között végeznie ; ellenkezőleg, hadd szokja meg a szabad, a friss levegőt, és ha néha-néha, pl. téli időben, mondjuk, kissé nehezebben esik is ez annak a fiúnak, de csak pár pillanatig, mig az a test a környezethez akklimatizálódik. Ha pedig az a test gyenge, nem is lehet azt máskép fokozatosan és rendszeresen nevelni, mint ugy, hogy kiteszszük bizonyos klimatikus változásoknak. A test csak igy edződik. (Élénk helyeslés balról.) Egy angol atya azt a tanácsot adta fiának, a mikor felvitte a középiskolába: Édes fiam, ha szabad időd van és fát látsz, mássz fel rá, ha árkot látsz, ugord át, ha vizet látsz, fürödj meg. Szóval, arra akarta figyelmét felhivni, hogy testét is rendszeresen, szisztematikusan ápolja és fejlessze. Mikor pedig azt mondták az atyának, hogy talán mégis kissé erős tanácsot adott a gyermekének, mert hátha baja történik ilyen testedző játékoknál, vagy sportnál, azt felelte rá : Még ha a csontja törik is annak a fiúnak véletlenül vagy baleset folytán, az sem olyan nagy baj, mintha idősebb korában a sebésznek folyton baja lesz az ő testével. (Ugy van ! balfélöl.) Csakugyan lehetetlen máskép azt a testet kifejleszteni, erőteljessé tenni, mint folytonos gyakorlat által, mert, a mit exercise-nak nevez tulaj donképen az angol, az kiterjed magának a testnek a nevelésére is, arra a fokozatos fejlesztésre, a melylyel a testet erőssé, egészségessé, életképessé teszi az élet minden viszonyaiban, hogy azokba beleilleszkedve, megküzdhessen a külső nehézségekkel is. Ezt az iskolai sportot, mivel ezt korán belenevelik az angol gyermekbe, az angol társadalom is természetesen az ő társadalmi életének kiegészítőjeként tekinti. Mert ha a gyermekbe kora ifjúságában bele nem neveljük ezeket a hajlamokat, hogyan fog az kifejlődni később, öreg korában ? Mikor az ember már idősebb, a teste is elnehezül, inkább a kényelmet keresi, természetes tehát, hogy nem fog vállalkozni olyan testedző dolgokra, játékokra, sportokra, a melyek tulajdonképen a testi egészség szempontjából szükségesek. (Igaz ! Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Már gyermekkorában bele nevelik Angüában e hajlamokat ugy, hogy később nem tud tőle az illető megválni és életének egyik kiegészitő részévé lesz. Ezért Angliában azok a hatalmas nagy nemzeti játékok, nem csupán a testi egészség fejlesztésére, hanem a nemzeti öntudat kifejlesztésére is szolgálnak. (Igaz ! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Azokon a nagy versenyeken, a melyeket ott rendeznek, az angol becsület és nemzeti érzés úgyszólván a sportban fejlődik ki. (Igaz! Ugy van I a szélsóbaloldalon.) Ott akarják a maguk és izmos ifjúságuk részére a külföld rokonszenvét és tiszteletét megnyerni. (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ott látjuk a legkülönbözőbb játékok kifejlődését, minő a football, a kriket, a golf és nem is tudom, hogy miféle más játék, a melyek Angliában szezon szerint vannak beosztva. De nemcsak az ifjúságot látjuk ott sporttal foglalkozni. Felnőtt, életerős emberek is játszanak, sőt vannak öreg csapatok, a melyben öreg emberek játsszák azokat a játé56*
