Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-165

38 165. országos ülés 1911 május 26-án, pénteken. nek ahhoz, hogy ezeket a támadásokat visszaverje és azt jelentse ki, hogy az osztrák főiskolákon a kutatás szabadsága szent. Rakovszky István: De ki akar betörni ? Baross János: Ki akar betörni! ? Kelemen Samu : Baross János képviselő ur még hallani sem hallotta az én fejtegetéseimnek kezdetét; kissé különös dolog, hogy most már közbe is szól. Én megmondottam, hogy kik és miképen akarnak betörni. A kultuszminister ur' e pontra egy sajátságos ismérvét állitotta fel a destruktív törekvéseknek és ezeknek azt az ismérvét adta. hogy ő megengedi az eszmék szabad harczát, a mig az az államnak jól felfogott érdekében van. Méltóztassék ezzel szembeállítani gróf Csáky Albinnak azt a beszédét, a melyet az imént felolvastam, és a mely csak abban az esetben tartja ezt a harezot korlátozhatónak, ha az állam létérdekével jön összeütközésbe. Az, hogy valamely államnak mi a jól felfogott érdeke, az rendszerint a kormányon álló férfiak belátásától, tehát váltakozó embereknek váltakozó belátásától függ. A kultúra azonban határozott ismérveket állapított meg akkor, a mikor azt a tételt állitotta fel, hogy az eszmék harcza mindaddig szabad, a mig az államnak pozitív törvényeibe bele nem ütközik, a mit azonban nem a kormányzat állapit meg, hanem a független biróság. (Nagy zaj.) Ha a minister ur destruktív irányzatot keres, különösebb fáradság nélkül feltalálhatja annak jelenségeit a maga közvetlenebb közelségében is. És pedig különösen a ministeriumnak abban az V. ügyosztályában, a mely annyira — csak ezt a kifejezést szándékozom használni — hiressé vált a közéletben. Én nem tartom feleslegesnek annak kiemelését, hogy nem vagyok szabadkőműves. Azt hiszem, azt sem szükséges külön hangoztatnom, liogy nem vagyok kongreganista (Derültség és zaj. Elnök csenget.) és itt bizonyos hűvösebb helyről, hogy ugy mondjam, madártávlatból nézhetem a dolgokat és innen azt állapitom meg, hogy a szabadkőművesség voltakép nem más, mint antiklerikális' kongregáezió, (Zaj.) a kongregáezió pedig nem egyéb, mint klerikális szabadkőművesség. (Zaj és derültség a középen.) A kettő között egy lényeges különbség van, és ez abban áll, hogy mig a szabadkőművesség a maga alapszabályait belügyministerileg láttamoztatja . . . Huszár Károly: És nem tartja meg! Kelemen Samu : Méltóztassék ellene eljárni, nekem szörnyen közömbös a dolog ! . . . addig a kongregáoziók egyesülete fölöslegesnek tartja azt, hogy világi, tehát kormányzati láttamozás alá bocsássa a maga szabályait. Én ezen a téren semmiféle szenzácziós leleplezésekkel szolgálni nem szándékozom. Rakovszky István : Sakterozni szabad ? Huszár Károly (sárvári): Hát kongregácziót miért nem szabad csinálni ? Kelemen Samu : Senki sem mondja ezt. Különben ne legyen t. barátom olyan huszárosán türelmetlen, várja be fejtegetésemet, melyben épen azt fogom megállapítani, hogy szabad. Csodálatos dolog, hogy egy ponton, talán akaratunk ellenére, mégis találkozunk. Huszár Károly (sárvári): Nagyon kellemetlen ! Kelemen Samu : Bármilyen kellemetlen, is, nekem el kell szenvednem! (Derültség.) Nem állok elő afféle leleplezésekkel, nem azért, mintha a személyi adatoknak egész halmazával nem rendelkezném, de mert azt tartom, hogy a kérdések tárgyilagos megítélését mindig megnehezíti, ha felesleges módon keverünk bele személyes mozzanatokat. Ugy hiszem és tartom, hogy a magyar parlament végre nem politikai mozgó-színház és ezek a kérdések sokkal mélyebb, égetőbb sebei a magyar közéletnek, semhogy azokhoz szenzácziót kereső kezekkel szabadna nyúlni. (Helyeslés.) Épen azért egyetlen olyan könyvből nem fogok idézni, egyetlen olyan adatot nem fogok felhozni, a melynek forrása más volna, mint a kongregácziónak saját kiadványa, mert azt tartom, hogy ha a szabadkőművességről akarnék magamnak fogalmat alkotni, akkor bizonyára nem jó forrásból merítenék, ha a kongregácziós könyveket olvasnám el, és viszont, ha a kongregácziók lényegéről akarok magamnak fogalmat szerezni, bizonyára nem. fordulhatok szabadkőműves forráshoz. (ügy van ! Ugy van I a baloldalon.) A munkapárt értekezletén a minister ur részéről az a nyilatkozat hangzott fel, a melyet itt Molnár János t. képviselőtársam megerősített, hogy ez a kongregáezió voltaképen nem egyéb, mint pietisztikus intézmény. Én bátor leszek kimutatni, hogy a kultuszminister ur félre van vezetve, mert ez a tényeknek nem felel meg. A Mária-kongregáczió saját kiadványait fogom idézni és pedig a legilletékesebb férfiúnak, Bus Jakab jezsuita szerzetesnek a kongregáezió praesesének czikkét, a mely a Mária-kongregáczió által kiadott füzetben jelent meg. Ebben a kongregácziókról elmélkedvén Bus Jakab, a magyarországi kongregácziók praesese, azt mondja, hogy ennek főrendeltetése az ecclesia militans számára világi vezérkart nevelni. Azt hiszem, t. képviselőház, a magyar törvényhozás termében nem szükséges annak a kiemelése, hogy a pietizmus és az ecclesia militans két egészen különböző dolog. De, t. képviselőház, ugyancsak Bus Jakab páter által kiadott, a rend elöljárói részéről jóváhagyással ellátott és a kongregácziók számára szolgáló kalauz 267. és 268. oldalán erre vonatkozólag azt mondja (olvassa) : »A Jézus társasága nem járt egyedül az ő diadalutján, mindenütt ott találjuk mellette harezos természetű gyermekét, a kongregácziót. Ez ott született, a harcztéren.« Ha, t. ház, a kongregácziónak szinte katonai szervezetét nézzük, ez is meggyőz arról, hogy ez a szervezet valóban harczias. Ebben a tekintetben ugyancsak ennek a könyvnek 78. oldalán találjuk