Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-178

178. országos ülés 1911 június 16-án, pénteken. 377 osztályt végzett tanuló sem nyer nagyobb minősítést, mint ha csak négy osztályt végzett volna. (Igaz ! Ugy van ! jobbfdől.) (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Az Országos Polgári Iskolai Egyesület évek óta kérelmezi a reform végrehajtását és pedig ugy, hogy a polgári iskola hét osztályú legyen, hogy az jogot adjon, az egyéves önkéntességre és mindazokra az állásokra, melyek most a középiskola elvégzéséhez vannak kötve. Bevallom, hogy a polgári iskolák a népiskola keretéből tényleg már kinőttek és ezeknek reformja feltétlenül, égetően szükséges. Kérdéses, vájjon ez a forma helyes-e, vájjon a polgári iskolai egyesület által tervezett hét osztályú iskola szervezése helyes megoldás lesz-e, s nem fogunk-e majd alkotni egy uj középiskolai típust, egy újfajta középiskolát, a mely a hivatalkeresők számát fogja szaporítani, (Igaz! Ugy van! jobb felől.) s a mely nem fog nevelni a gyakorlati életre. Mert hiszen a kik ezt az iskolát elvégzik, ha kereskedelmi, ipari, vagy mezőgazdasági képzettségre van szükségük, azoknak ezentúl is szakiskolába kell menniök. (Igaz! ügy van!) Tisztelt ház ! Már bevezető beszédemben kijelentettem azt, hogy a középiskola reformjával kapcsolatosan óhajtom a polgári iskola reformját keresztülvinni. (Helyeslés.) Mielőtt azonban ezt megtenném, okvetetlenül szakértők véleményét akarom kikérni, azért, mert ebben felületesen és könnyelműen eljárni nem kívánok. (Helyeslés.) Bogdán Zsivko t. képviselőtársain azt kérte, hogy a görög-keleti szerb egyház iskolai és egyházi építkezésekre és javításokra, paplakok építésére, valamint szegényebb sorsú egyházközségek számára a jövő évi költségvetésben kapjon fix államsegélyösszeget, melyet az illető egyházi hatóságok osztanának ki. Erre azt válaszolom, hogy a görög-keleti egyház részére a költségvetésbe felvett államsegélyt a jövő évtől fogva jelentékeny összeggel meg akarom növeszteni, a melyből utalványozható lesz a görög-keleti szerbeknek is, kik eddig minden konkrét esetben, ha kéréssel fordultak a kormányhoz, a kért segélyt megkapták. Egyébként a. görög-keleti szerb egyházi hatóságok hasonló fix összegű államsegély felvétele iránt tudomásom szerint eddig a ministeriumnál lépéseket nem tettek. Cserny Károly t. képviselőtársam a görögkatholikus és a görög-keleti magyarok ügyét tárgyalta, és a görög-keleti, valamint görög-katholikus magyar püspökség felállítását sürgette. Köszönettel tartozom a képviselő urnak azért, hogy ezt az ügyet idehozta, és ezáltal alkalmat adott arra, hogy a görög-katholikusok iránti szimpátiák ebben az országban megnyilatkozzanak. Én azonban nem látom a szituáoziót oly szomorúnak és oly sötétnek, a mint azt a t. képviselő ur megrajzolta, mert határozottan kijelenthetem, hogy a görög-katholikusok egyházi és iskolai élete szabályszerű mederben folyik és sehol KÉPYH. NAPLÓ 1910 1915. VIII. KÖTET. sem lehet látni jeleket arra nézve, mintha a rutén elem ó-szláv liturgikus nyelve hátrányosan befolyásolná a magyarságot. Néhány év előtt volt ugyan ilyen eset, ha jól emlékszem, a nagykárolyi görög-katholikus egyházközségben, a hol a magyarság a nagyváradi egyházmegyéből kikapcsoltatván, átkapcsoltatott a munkácsi egyházmegyébe. Az önálló püspökség létesítése azonban nem olyan egyszerű dolog, mint a hogy méltóztatnak gondolni. Mert először méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy a magyar elem nem lakik összefüggő csoportokban, s így megtörténhetik, hogy ha ezek onnan kivonatnak egy magyar püspökség alá, az uj egyházmegyéből kimaradó exkluzív rutén jellegű területen esetleg felmerülhetnek oly nemzetiségi visszahatások, a melyeknek horderejét kiszámítani ma egyáltalában nem tudom. De ezeket a szempontokat mindenesetre megfontolás tárgyává kell tenni. Vannak azonban kérdések, a melyek talán aktuálisabbak, habár nem fontosabbak. így a naptár egyesítésének kérdése, a melynek fejtegetésébe itt bocsátkozni nem akarok. Ez nagy horderejű kérdés, s ezzel már az előbbi kormányok is foglalkoztak. A magam részéről is megteszem a magamét e tekintetben, azonban a dolog a maga természeténél fogva nem haladhat gyorsan azért, mert értékes hagyományokkal és érzékenységekkel kell ezen a téren számolni. Egy másik visszás kérdés a görög-katholikusság egyházi életében az, hogy nekik nincsenek szerkönyveik és ezeket a külföldről, különösen Oroszországból kell megszerezniök. Az előző kormány is foglalkozott már ezzel a kérdéssel és a költségvetésben gondoskodott megfelelő összegnek felvételéről abból a czélból, hogy a szerkönyvek kiadassanak és e czélból a görög-katholikus püspökök vezetése alatt egy kiadó-bizottság működik, a könyvek kiadását pedig az egyetemi nyomda eszközli. En rajta leszek, hogy ez az akczió energikusan folytattassék, és remélem, hogy ezáltal is egy lépést fogunk tenni a görög-katholikusok nemzeti konszolidácziójának előmozdítására. (Helyeslés jobbfelöT.) A mi a görög-keleti magyar püspökség felállítását illeti, ebben azért nem történt eddig tulajdonképen semmi, mert a hivek szétszóródottan és nem kompakté egy helyen laknak és tulajdonképen a magyar gÖTÖg-keletiek ezt az én tudomásom szerint még nem is szorgalmazták. A kormány foglalkozik ennek a kérdésnek megoldásával és tudtommal már annyira van a dolog, hogy pl. az ungvári görög-keleti görög egyházközség vagyona leköttetett egy létesítendő magyar püspökség szervezésére. E püspökség szervezésének a kérdésével összefügg a görög szertartású könyveknek magyarra való fordítása és approbálása a melylyel a most Karlóczán ülésező görög-keleti szerb püspöki zsinat is foglalkozik. Végül nem hagyhatom szó nélkül azt, a mit Cserny t. képviselő ur a hiteles helyek levéltárának gondozatlanságáról mondott, mert a levél48