Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-177

340 277. országos ülés 1911 június lk-tn, szerdán. épen a felsőbb osztályokban tanítják a gazdasági vonatkozású ismereteket. Szükségét látnám annak is, hogy a polgári iskola elvégzése legalább olyan kedvezményekkel járjon, mint a középiskolák el­végzése, nevezetesen önkéntességi jogot nyerne a polgári iskolát végzett ifjú, és képesitettetnék egyúttal arra is, kogy bejusson azon kisebb hiva­talokba, a melyekhez diploma nem szükséges. Az az ifjú, a ki a polgári iskola hat, vagy mondjuk kiegészítendő hét osztályát elvégzi, magasabb igényekkel bir már. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Bikádi Antal: Mindenesetre magasabb igé­nyekkel bir, mint azok az ifjak, a Mk ilyen iskolát nem végeznek, ilyen képzettséget nem szereznek. A mennyiben tehát nem nyilik ezek részére kilátás arra, hogy az önkéntességi kedvezményt meg­kapják . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Bikádi Antal : . . . abban az esetben, nem mennek ezen iskolába, visszatartjuk az ifjúságot ettől az iskolától, és elérjük, hogy vagy egyáltalá­ban nem látogatja ezen iskolákat, vagy olyan középiskolákba szorítjuk, a hol tulaj donképen nincs keresnivalója. Hiszen a mostani középiskolák tudományos pályára készítenek elő, már pedig az illető semmiféle tudományos képzettséget nem akar, tisztán csak azt a műveltséget, azt a gyakor­lati irányú képzettséget akarja, a mely az ő fog­lalkozásának, az ő állásának megfelel. Méltóz­tassék elhinni, hogyha azokat, a kik a polgári isko­lát jó eredménynyel elvégzik, összehasonlítjuk azok­kal az ifjakkal, a kik a mostani középiskolákat elvégzik, óriási különbség van az ifjak képzett­sége és gyakorlati látóköre között, ugy hogy a középiskolát végzett ifjakkal szemben a polgári iskolát végzett ifjak valóságos gyakorlati tudósok. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert a polgári iskolában mind gyakorlati irányú ismereteket adtak elő ; ott van, a mint az előbb is emiitettem, a számtan, a mértan, azonkívül a közjog, magánjog, váltójog, könyvvitel, statisz­tika, mind olyan dolgok, a melyek a polgári életben rendkívül előnyösen hasznosíthatók. Már most épen azokat az ifjakat zárjuk el a kisebb hivatalok­tól, a kik a gyakorlati élettel kapcsolatos művelt­séget szereztek ? Ez csak a közérdek hátrányára történhetik. De nemcsak a középiskolát végzett ifjak foglalják el azokat a hivatalokat, hanem olya­nok is, a kik egyáltalában iskolát nem végeztek, hanem összes képesítésük abból áll, hogy a katona­ságnál őrmesterek voltak. Ezekkel vannak meg­tömve az állami és vármegyei hivatalok, és látjuk azt, hogy micsoda rendetlenség van ott, micsoda fejetlenség uraUiodik mindenütt. . . Thaly Ferencz: Nem mindenütt! Bikádi Antal: . . . a hol ezekre van bizva vala­mely hivatal vezetése, vagy valamely hivatal rend­tartása. T. képviselőház ! Ezek a szempontok vezet­nek engem arra, hogy igenis kívánjam azt, hogy a polgári iskolát valamiképen reformálni kell, valamiképen életképességet kell annak adni. Nemcsak a földmivelésügy érdeke ez, de meg­kívánja ezt az iparosság érdeke is, a melynek körében, a tehetősebbek szintén igyekeznének gyermekeiknek magasabb gyakorlati irányú mű­veltséget adni, a mit a közéj)iskoiákban el nem érhetnek, mert hiszen ott az életre való ismere­tekből semmit sem tanítanak. Az országban ma körülbelül 436 polgári iskola van ; s minthogy a törvény akként rendelkezik, hogy a nagyobb községek, ha anyagi erejük megengedi, kötelesek ilyen polgári iskolát felállítani, tehát egész bizo­nyossággal megállapíthatjuk, hogy ez a szám a jövőben csak még szaporodni és növekedni fog. Ámde, ha mi azokat a kedvezményeket nem adjuk meg nekik, a melyeket az előbb emiitettem, akkor ott leszünk ezzel az iskolával a jövőben is, a hol ma vagyunk, t. i. hogy épen gazdasági vonat­kozásaiban nem fog eredményt felmutathatni, a mennyiben a felső osztályai, az 5. és 6. osztály, úgyszólván teljesen elnéptelenednek, mert ma a VI. osztály elvégzése sem képesiti többre, mint az alsóbb négy osztály elvégzése. T. ház ! Magam részéről arra kérem a t. mi­nister urat, a vallásügyi kormányt, méltóztassék ez iskolának jövőjéről gondoskodni. Nem uj dol­gokat mondottam most, e dolgok sokszor és sok változatban meg lettele vitatva és ugy tudom, hogy a közoktatásügyi, kormány csakugyan fog­lalkozik a polgári iskola reformjával. Körülbelül 15—20 év óta érezzük a reform szükségét és még sem történt semmiféle lépés a reform megvalósí­tására. Nagyon kérem a t. minister urat, hogyha van készen idevonatkozó törvényjavaslata, mél­tóztassék azt a ház elé terjeszteni, szükség van a reformra Magyarország kultúrája érdekében. Áttérek most azokra a sérelmekre, a melyeket a polgári iskolai tanárok saját személyüket te­kintve súlyosaknak tartanak. A középiskolai ta­nárok kiképzése egy évvel vesz többet igénybe, mint a polgári iskolai tanároké. Fizetés és nyug­díj tekintetében azonban egészen más elbírálás alá esnek, mint a középiskolai tanárok. A polgári iskolai tanárok ugyanis be vannak osztva a X., IX. és VIII. osztályba, a középiskolai tanárok pedig a IX., VIII. és VII. osztályba. A közép­iskolai tanárok részére azonkívül megnyittatott a VI. fizetési osztály is, A középiskolai tanárok státusrendezése két év alatt terveztetik, mig a polgári iskolai tanárok státusrendezése három évre van tervezve. Nyug­díj tekintetében a polgári iskolai tanárok szol­gálati ideje 40 évben, a középiskolai tanároké 30 évben van megállapítva. A középiskolai tanárok nyugdíj tekintetében az áüami tisztviselők kate­góriájába tartoznak, a polgári iskolai tanárok pedig a tanítói nyugdíjintézetbe. Nem azt köve­telik a polgári iskolai tanárok, hogy ők egyenlő elbánásban részesüljenek a középiskolai taná­rokkal, hanem csak azt kérik, hogy méltányos elbánásban részesüljenek, tanulmányi idejük és I előkészültségükhöz képest, Ha a középiskolai

Next

/
Thumbnails
Contents