Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-177

177. országos ülés 191Í Ha e javaslatomhoz méltóztatnak hozzá­járulni, akkor azt határozatképen kimondom. Hegedüs Kálmán, az igazolási állandó bizott­ság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Hegedüs Kálmán előadó : Az igazolási állandó bizottság a következő képviselők megbizó-levelét vizsgálta meg: Láng Mihály, Tauscher Béla és KristófEy József. Láng Mihály és Tauscher Béla megbizó-levele ellen alaki tekintetben semmiféle kifogás fel nem merült, sem panasz, sem pe­ticzió nem érkezett, ennélfogva ezeket a man­dátumokat a bizottság az A. jegyzékbe sorozta. Azonban Kristóffy József mandátuma ellen alaki tekintetben kifogás merült fel, nevezetesen tiz ajánló neve közül kilencz hiányzik. így a bizott­ság Kristóffy József mandátumát a B. jegy­zékbe sorozta. Kérem, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és ennek értelmében a további lépéseket megtenni. Elnök : Az igazolási állandó bizottság javas­lata alapján Láng Mihály és Tauscher Béla urakat a kérvényezésre szabott harmincz napi határidő fentartásával igazolt képviselőknek jelentem ki. Kristóffy József képviselő ur mandátumát pedig a 190. §. értelmében a biráló-bizottság elé kell utasítani és pedig a hetedik biráló-bizottsághoz. A házszabályok értelmében a most megválasz­tott képviselő urak az osztályokba lévén kisor­solandók, minthogy az első osztályban egy üres hely, a negyedikben pedig három üres hely van, javaslom, hogy az egyik mandátum az első osz­tályba, a másik két mandátum pedig a negyedik osztályba soroztassék megejtett sorsolás utján. (Helyeslés.) Az általam most megejtett sorsolás alapján kimondom, hogy az első osztályba Kristóffy József képviselő ur, a negyedik osztályba pedig Tauscher Béla és Láng Mihály képviselő urak soroztatnak be. Kenedi Géza, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Kenedi Géza előadó: A budapesti kir. fő­ügyész Beck Lajos képviselő urat hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt kérte ki. (Moz­gás.) Van szerencsém az e tárgyban kelt mentelmi bizottsági jelentést bemutatni azzal, hogy külön­véleményt jelentettek be Győrffy Gyula képviselő ur és Kállay Ubul képviselő ur. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést a különvéleményekkel együtt kinyomatni, szét­osztatni és annak idején az osztályok mellőzésé­vel tárgyalni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Most pedig következik napirend szerint az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalá­sának (írom. 211) folytatása. Juriga Nándor képviselő ur személyes meg­támadtatás és félreértett szavai értelmének helyre­igazítása czimén kért szót. június lí-én, szerdán. 335 Juriga Nándor: T. ház! A méltóságos állam­titkár ur június 8-ikán tartott beszédében olyan kifejezéseket hallatott és nekem olyan vélemé­nyeket és mondásokat imputált, a melyeket mon­dani és hangoztatni nekem egyáltalában eszem ágában sem volt. Épen azért engedje meg a t. ház, hogy szavaimat megmagyarázzam. A méltóságos államtitkár ur . .. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy régi gyakorlatunk szerint itt a házban nincsenek méltóságos államtitkár urak, hanem csak képviselők. Juriga Nándor: . . . bocsánat, t. képviselő ur azt mondotta, hogy (olvassa) : »Megvallom, meg­ütközéssel kellett hallanom előttem szóló t. kép­viselőtársamnak azon állítását, hogy a magyar nemzet vagy a magyar kormány bármely nem magyarajku nemzetiséget, a mely ebben az ország­ban él, nyelvétől megfosztani akarna«. Ezzel szemben bátorkodom konstatálni, hogy ezt én a magyar nemzetről nemcsak beszédem fonalán, de azelőtt sem soha nem állítottam . . . Múzsa Gyula: Akkor miért volt Váczon ? Juriga Nándor: . . . ellenkezőleg, én azt mon­dottam (olvassa) : »En nem mondom, hogy meg­van ez a nyelvmegfosztás, csak attól félek, hogy igen sok helyen következménye lesz annak, ha a kultúrát tisztán csak egy faj, egy nyelvre szorit­juk«. Épen azért, ha a t. képviselő ur azt állítja, mintha ezen véleményemmel én a mag} T ar nemzetet megszóltam vagy rágalmaztam volna, engedelmet kérek, hogyha a t. képviselő úrral szemben konsta­tálom, hogy ebben tévedett. Azt állítja továbbá a t. képviselő ur beszé­dében, hogy (olvassa) : »Azonban engedjen meg az előttem szóló igen t. képviselőtársam, ha viszont egészen őszintén meg kell mondanom, hogy ebben az országban, a mety a magyar nemzet hazája, a nemzeti művelődés jellege csak magyar lehet. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) S ha t. képviselőtársam ezt is zokon veszi, ha ebben is magyarositási ten­dencziát, vagy a nyelvtől való megfosztás szán­dékát látja, akkor olyan kiegyenlíthetetlen ellentét áll fenn közöttünk, a melynek következtében egy­mást megérteni nem fogjuk. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Én tisztelettel kijelentem, hogy beszédemben épen ellenkezőleg, a 8. oldalon azt állítottam és mondom (olvassa) : »Ha mi magyarul beszélünk, azt mondom, igaz, ebben az országban minden kultúrának magyarnak kell lennie*. Tehát a t. képviselő úrral szemben kénytelen vagyok újra konstatálni, hogy téved. A különbség talán csak az lehet közöttünk, hogy ő ezt a szót: »rnagyar« korlátoltabban fogja fel a maga nem törvényes értelmében, a mennyiben talán csak a faji szempontot érti alatta és magyar alatt érti csak a faj magyart: ellenben én törvényes alapon állván, értem alatta az összes nemzetiségeket is, mint a politikai magyar nemzetet. E tekintetben tehát lehet eltérés felfogásunk között. De hogy én tagad­tam volna azt, hogy kultúránk magyar, ez nem áll,

Next

/
Thumbnails
Contents