Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

304 1?5. országos ülés 19ii június 10-én, szombaton. Elnök : Csendet kérek. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk!) Kérek csendet. Kérem Pető képviselő urat. (Zaj.) Kérem gróf Bánffy képpiselő urat. Vázsonyi Vümos : Én nem voltam Jellineknek ügyvédje! Más volt ott ezen az oldalon. Zboray Miklós: En sem voltam, fájdalom ! (Derültség.) Az van itt (olvassa) : »Tekintve, hogy kilencz közlekedési vállalat van, mely a fővárossal szerződéses viszonyban áll, felkérte elnöklő tanácsost, hogy az egyes közlekedési vállalatok tevékenységének megvizsgálását szűkebb bizottságok kiküldésével tegye lehetővé, és erre nézve tegyen konkrét javaslatot.« Ez a bizottság, melyben igenis Pető Sándor képviselőtársam is benne van, Heltai Ferencz képviselőtársam, Simonovics Béla, Komlós Ágoston, Nessy Gyula, Kollár Lajos, hozzájárult a főszámvevő programmjához, melynek a következő tiz fontosabb pontja van (olvassa) : »A bizottság évenkint beható vizsgálat alá veszi a közlekedési vállalatokat oly irányban, hogy a már beruházott vagyonállag teljes épségben tartásához szükséges utánszerzések és pótlások a legpontosabban teljesittetnek-e ? Megállapítja a beviteli összegek helyességét. A helyiszinén foganatositott vizsgálatokkal ellenőrzi a főszámvevőnek az évi mérlegekre és az évi üzletre számadásokban szereplő egyéb tételekre vonatkozó észrevételeit. Ellenőrzi az üzleti leltárak bemutatására szerződésileg kötelezett vállalatok által bemutatott leltárak helyességét stb.« Szóval, most.alakul meg vagy most állapítja meg — mert lehet, hogy megalakult, de nem ülésezett —, most állapit ja meg a programmot ez a bizottság és az ügyosztály olyan kiváló módon akarja orvosolni a bajokat, hogy felállít detektiveket a kalauzok ellenőrzésére, azt javasolja, hogy külön ellenőrző rendőrséget szervezzünk a villamoson, (Derültség a baloldalon és a középen.) hogy a rendőrség tagjai polgári ruhába öltözve áüandóan figyelemmel kisérjék a menetrend betartását, a forgalmat, a közlekedési szabályrendelet betartását, hogy felügyeljen a rendészeti, a biztonsági, az egészségügyi, kényelmi és a tisztasági szabályok betartására. (Derültség a baloldalon és a középen.) Zlinszky István : Jó kövéreket! (Derültség.) Zboray Miklós: Ha ez nem nevetség, akkor semmi sem az. A rendőrség volna hivatva és a detektív arra, . . . Vázsonyi Vilmos: A rendőrség jól telj esitette-e ? Zboray Miklós: ... vájjon mi biztositéka van Vázsonyi Vilmos t. képviseltőársamnak, hogy a detektívek és a rendőrség, melyet az ügyosztály odaállít, jobban fogják . . . Pető Sándor: Meg kell próbálni! (Zaj.) Zboray Miklós: A próba nem ez. A próba az, hogy legyen szakértő, hogy a főkapitány és a belügyminister utasítsa a rendőrséget, teljesítse kötelességét, a kereskedelemügyi minister pedig recscsentsen rá erre a társulatra és ha záros határidő alatt kötelességét nem teljesiti, vonják meg az engedélyt. (Helyeslés a baloldalon.) Interpelláczióm a következő (Olvassa): »Interpelláczió a kereskedelemügyi minister úrhoz. Tekintettel arra, hogy mivel a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság forgalmi eszközei elégtelenek, árama kevés, pályája rossz, igy a forgalmat lebonyolítani képtelen, hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy az engedélyokirat 15. §-a alapján s az ott előirt módon a nevezett engedélyes társaságnak adott engedélyt megszűntnek nyilvánítsa, a forgalmat egy más üzemképes és minden tekintetben megfelelő vállalattal bonyolittassa le ?« (Helyeslés a baloldalon s a középen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Ki következik ? Hédervári Lehel: A kereskedelemügyi minister kér szót! (Derültség és zaj.) Zlinszky István : A ministernek vagy legalább az áUamtitkárnak itt kellene lennie ! Hol van az államtitkár 1 Nem járja ? (Zaj.) Baross János." Hol a minister ? Szojka Kálmán jegyző: Pető Sándor! (Zaj.) Elnök : (Csenget.) Csendet kérek ! Kérem Pető képviselő urat, szíveskedjék interpelláczíóját előterjeszteni. (Zaj.) Pető Sándor: T. báz! Az Üngaro-Croata hajóstársaság személyzete, hogy nyomorúságos munkaviszonyait megkönnyítse, — mert ott 60—80, maximálisan havi 100 koronáért 16 órai nagy munkát végeznek az emberek — már az 1906-ik év óta békés utón törekszik erre. Minthogy azonban semmiféle módon czéljukat elérni nem tudták és minthogy ez év márcziusában és májasában az igazgatóságnál hiába kérelmezték viszonyaik javítását, végre a végső szükség eszközéhez folyamodtak és 1911 májusában sztrájkba léptek. Alig hogy az Ungaro-Croata mintegy 800 főből álló személyzete sztrájkba lépett, a magyar kormány rendelkezése folytán valóságos flottatüntetést rendeztek Fiúméban és megjelent ott öt torpedóhajó, három torpedóvadász és három csatahajó, a mely flotta alkalmas lett volna egy egész eUenséges hadsereg leverésére. Kirendelte pedig ezeket a hajókat a kormány azért, hogy segítse az Ungaro-Croatát a sztrájk letörésére. így következett be azután, hogy, mivel a hadügyi kormány rendelkezése folytán mintegy 8—900 hajósszemély áll rendelkezésére a hajóstársaságnak, természetesen a sztrájkolok, a kik az emberséges és tisztességes czélt, a melyre egész joggal törekedtek, el nem érhették és a hajóstársaság a sztrájkólókat letörte. A magam részéről a legteljesebb mértékben helytelenítem azt, hogy a mikor a munkaadó és az ő munkásai egymással bérharczban állanak, a mikor a dúsgazdag társasággal szemben, a melynek alaptőkéje 2 millió korona, de a mely rövid másfél évtized alatt 4 millió korona tartalékot szerzett, a melynek részvényei 2000 koronáról 6500 korona árfolyamot értek el és a mely hajóstársaság a Tészvény névértéke után évenként 15%