Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

175. országos ütés 1911 június 10-én, szombaton. 303 melyek egy időben az alsó vezeték felsőbbségét és jóségát hirdették, daczára annak, hogy drága volt, ha most ugyanannak a szakértő bizottságnak és testületnek és szakértőknek véleményét hallom, hogy jobb a felső vezeték, arra kell áttérni ? (Derültség balfelől.) Körülbelül egy millió korona különbséget tett ki, eltekintve az alsó és felső vezeték óriási különbségétől, csak a felső vezetékes vonalaknak alsó vezetékűvé való átalakítása. Ha most át akarunk térni a másik ideára, hogy jobb a felső, és átalakítjuk, mert hiszen Budapestet csúfolják a külföldön, mint alsó vezetékű várost, hát ki fogja az átalakítási különbséget megfizetni, a kétszeres átalakítást ? Egyszer, a mikor az alsó vezetéket drágán megcsinálták, másodszor, a mikor a drága alsó vezetéket átalakítják felsővé ! Ki lesz megterhelve, ki intézkedik erre nézve, hogy a különbség kit terhel ? A beruházási összegben fog ez szerepelni, a fővárost terhelő kiadások tömegét fogja szaporítani ? Nagy aggodalommal kisérem ezt a dolgot, és minthogy nem értek hozzá, esak kérdem, nem manőver ez megint a közvélemény megtévesztésére, (ügy van l a bal- és a szélsőbaloldalon), kogy nyereséget biztosítsanak még külön is annak a társaságnak ? Annak a társaságnak, a mely három év óta a tartalékot nem gyarapította, három év óta a forgalom javítására semmit nem tett, a melynek részvényei ma 762, 763, 764 koronára mennek, a mely ennek daczára a részvények dividendáját 26—27—30—32 koronával váltotta be ? Vájjon a 200 korona névértékű részvényekkel nem csinálnak-e manővert, nem azt czélozzák-e, kérdem, kogy rossz lévén a közlekedés, végül is megunja a főváros, és vagy átveszi a lejárati idő előtt, vagy megveszi a részvényeket, mint a Városinál, hogy azt mondja, a mai árfolyamon megveszem, mert be akarok avatkozni és intézkedni kívánok ? Mondom, nem tudom, mi a czél, de látom a mizerábilis helyzetet, látom, hogy a közútinak a várossal kötött szerződése jogot ad a városnak arra, hogy a város bírságolhassa annyiszor, a mennyiszer a Közútit. Hallottam azt is, kogy ka a város ezt a múltban egy párszor megtette, a ministeriumban mindig aránytalanul leszállitották vag}' elengedték a bírságot, kallottam azt is, kogy a ministeriumban hihetetlenül hosszú ideig hevernek az ügyek és nem intézik el. (Mozgás.) Én tehát a kereskedelemügyi minister úrhoz fordulok azzal, hogy csináljon itt rendet. (ügy van !) Nézze meg mi van ott a ministeriumban, ki a hibás, vegye ki azok kezéből, a kik nem teljesitik kötelességüket, az ügyeket. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es ha vindikálják maguknak, hogy minden téren erélyesen igyekeznek orvosolni a bajokat, akkor követeljük, kogy e téren is tessék orvosolni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ha a szerződés 14. pontjában benne van, hogy tartozik, igenis, ez a vállalat üzemképes jó állapotban tartani a forgalmi eszközöket, mindig kifogástalan tiszta állapotban tartani azokat, tartozik a menetfelszerelést a szükséghez, a főváros folyton növekvő igényeihez képest szaporítani. Ez mind nem történik meg. A 27. §. a bírságoláson kívül jogot ad a fővárosnak arra is, kogy ka ezen szerződés kikötéseinek megfelelő rendes üzem hat óránál tovább szünetel, átvegye a vállalat forgalmát, átvegye, ha három nap elteltével a negyedik napon ezen szerződés kikötéseinek megfelelő rendes üzem nem folytattatik. Nem azt mondja ez, hogy három napon át, hogy hat óráig állni kell, hanem a szerződés feltételeinek megfelelő üzemről beszél. Kérdem, hogy a szerződés feltételeinek megfelelő-e az, ha nem tudja lebonyolítani a forgalmat és be kell-e várni, míg az összes vonalak állnak és a forgalom megszűnt ? A szerződés kiegészítő részét képező engedélyokirat utolsó szakasza világosan előírja, hogy a főváros meghallgatásával a kereskedelmi minister hatályon kivül helyezheti és megszűntnek nyilváníthatja az engedélyokiratot a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag az engedélyes társaság az állam, illetve Budapest székesfőváros irányában bármily néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel lépketne fel. En kérem az igen t. kereskedelemügyi minister urat, mivel jogot ad neki a szerződés arra, hogy a főváros meghallgatása után átvegye a vonalakat, megszüntesse az összeköttetést, visszavonja az engedélyezést, intézkedjék és ne igyekezzék kallgatásával hozzájárulni ahhoz, hogy a köztudatba kiröpített tendencziózus kirek, hogy most ennyivel fogjuk bírságolni, most annyival fogjuk bírságolni, elaltassák a közvéleményt, mikor látjuk, hogy több mint nyolcz hónapja sem nem bírságoltak, sem nem intézkedtek. Van, kérem, ennek egy ellenőrzőbizottsága, a mi a szerződésben világosan ki van kötve. Az az ellenőrzőbizottság, mióta megvan, mindössze talán négyszer ülésezett. Most kezd ez a közlekedést ellenőrző bizottság a felett tárgyalni, hogy mi legyen a programmja, és folyik a tanácskozás, hogy díjazás mellett, vagy díjazás nélkül történjék-e a működése. (Derültség.) Gr. Bánffy Miklós: Saját működése ? Pető Sándor: Téved, egy szó sem esett erről abban a bizottságban. (Zaj.) Zboray Miklós : Nem mondtam, hogy az a bizottság, hanem most folyik erről a tanácskozás. Pető Sándor: Hol ? (Zaj.) Zboray Miklós: A lapokból olvasom. En sem a forrást, sem a bizalmas beszélgetést a díjazás kérdésében nem tudom, nem lévén tagja a bizottságnak, de tény, hogy a lapokban olvastam, hogy dijazzák-e vagy nem. Vázsonyi Vilmos: Nem igaz! (Zaj.) Zboray Miklós: En nem veszem rossz néven, ha díjazzák. A mit rossz néven veszek, az az, kogy nem alakította meg a főváros ezt a bizottságot. Most egyszerre azt mondják, hogy meg kell alakítani. (Folytonos zaj a baloldalon.)