Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

284 175. országos ülés 1911 június 10-én, szombaton. tom a szentírást is az imádság után. És hol akad meg a szemem ? (Halljuk! Halljuk!) Szent Pál apostol, ez a nagynevű római tudós és szenátor, a ki keresztény ember lett, a korynthusbeliekhez irt egy levelet, a mely levél 13-ik kíkezdése így hangzik : »Ha az embereknek vagy angyaloknak a nyelvén szólanék és a szeretet nincsen készen bennem., olyan lettem, mint a zengő érez és a pengő czimbalom«. A keresztény erények között a hit, a remény­ség és a szeretet a legmagasztosabb ; de Szent Pál azt mondja, hogy csakis a szeretet, ez a leg­nagyobb. A hála kötelessége vezet minket, hogy szeressük az Úristent, a ki minket teremtett. Gyengéd hála ós köszönet füz minket szeretetteljesen a szüléinkhez és rokonainkhoz is, de az összes sze­retetek között a legmagasztosabb és a legszentebb mely minket a hazához füz. (Élénk tetszés, helyeslés és taps.) Ennek kell élnie hazánk minden fiának a lelkében, és ez a hazaszeretet csodákat tud művelni, nemcsak akkor, a mikor védeni kell a hazát a csatamezőn. Én a békesség apostola vagyok, — gróf Apponyi Albert őkegyelmessége bizonyíthatja, hogy tiz év óta lelkesen járok el az interparlamentáris konferencziára, a mikor csak tudok — szeretem tehát a békét előmozdí­tani, de nem félek a harcztól sem ; a hazaszeretet tehát nemcsak akkor művel csodákat, mikor a harczmezőn, a harcztéren kell megvédem a hazát, hanem akkor is, a mikor a kultusztéren kell a hazá.t védelmezni és érte működni. (Igaz! ügy van l) És ennek a hazaszeretetnek nemcsak az ajkon és a nyelven kell megnyilatkoznia, hanem tettekkel is kell azt bizonyítani. (Igaz ! ügy van!) Ennek a kulturális harcznak a terén én a nagyméltóságú minister urat vezérnek ismerem el. (Éljenzés jobbjelől.) Kérem, fogadjon be közkatonának, öreg ember vagyok, de birom még szóval is, tollal is, tettel is. És mivel meg vagyok győződve arról, hogy ezzel a költségvetéssel nemcsak hazánk kulturális állapota fog továbbfejlődni, hanem ebben a hazában hitsorsosaim, az én nemzetisé­gem szerb fiai is a közművelődésben előbbre fog­nak haladni, lelkesedéssel szavazom meg ezt a költségvtetést. (Általános élénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Zlinszky István jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Mielőtt fel­szólalásom tárgyára áttérnék, lehetetlen, hogy előttem szólt képviselőtársam Popovics V. István hazafias szellemtől átlengett beszéde előtt zászló­mat meg ne hajtsam. (Helyeslés.) Nekem, tulajdonképen nem volt szán­dékom az általános vitában részt venni, inkább csak a részletekben óhajtottam egy-két tárgy­nál rövid megjegyzéseket tenni, azonban a kul­tuszministerium költségvetésének tárgyalása ez idő szerint olyan alakulatot öltött ós oly külön­böző nézeteket vetett felszínre, a melyekkel szem­ben én is szükségét érzem, hogy néhány megjegy­zést tegyek. (Halljuk!) Mindjárt az igen t. kultuszminister ur nagyarányú programmbeszéde is megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzam vele. Előzetesen is kijelentem, hogy fejtegetéseinek alaptételeivel és részleteivel is túlnyomóan egyetértek. Ha azokkal a szép szavakkal, azokkal a kétségtelen igazságokkal, a melyeket ő előttünk hangozta­tott, tényei és eljárása is összhangban fognak állani, a mint azt tőle reméljük és elvárjuk, akkor nyilatkozatait nemcsak megelégedéssel, de örömmel fogadhatják mindazok, a kik a magyar kultúra szelleme irányítása és kiépítése tekin­tetében vele hasonló felfogást követünk. Mindenekelőtt két kijelentése ragadta meg kellemesen figyelmemet. Az egyik azon ígérete, hogy tárczájának keretéből minden pártpolitikai momentumot igyekezni fog feltétlenül kiküszö­bölni; a másik azon kijelentése, hogy ezen ország kultúráját más szellem, mint a magyar, mint a keresztény és mint a demokratikus szel­lem, nem lengheti át, és hogy egyúttal mindent megtesz arra, hogy a magyar kultúra szupre­mácziája biztosíttassák. Ha a t. minister ur ezt az irányt, ezt a szellemet megvalósítja, nagy dolgot fog művelni, maradandó emléket fog hátrahagyni ós hálára fogja kötelezni a nem­zetet, mert ezzel a nemzet jövő életének, fen­maradásának és megerősödésének erős, szilárd alapjait és oszlopait fekteti le. De hogy erre képes legyen, sziklaszilárd elhatározással kell bírnia, a melyről az ellen­kező irányú támadások hullámai az ő erejének érintése nélkül visszahanyatlanak. Sohse téveszsze szem elől, hogy igenis, az ellentáborok részéről minden oldalról éjjen ezen szellem ós irány képviseleténél fogva ellene aknamunkák folynak, ha nem is nyilvánosan, de titokban, a mi annál veszedelmesebb, mert kevésbbó észrevehető és így sokkal nehezebb ellene védekezni. De ha a t. minister pon, a melyre helyezkedett, szilárdan és meg­ingathatatlanul megmarad, akkor diadalmas­kodni fog; ha ellenben ingadozik, akkor attól félek, hogy nemcsak ő felette fog az ellentábor diadalmaskodni, hanem egyszersmind hosszú időre le fogná törni ezt a helyes irányt; vagy legalább annak hosszú időre helyrehozhatlan hátrányára válnék. Én az igen t. minister urnak jóakaratáról és buzgalmáról ebben az irányban meg vagyok győződve. A magam részéről csak azt kívánha­tom, hogy legyen meg hozzá a szükséges erélye, akaratereje és szívós kitartása: akkor a győ­zelem babéra a magyar kultúra javára el nem maradhat. Akkor eszméi kétségtelenül győzedelmes­kedni fognak s a nemzeti kultúra egy hatal­mas fejlődésnek fog elébe nézni. T. képviselőház! Mielőtt áttérnék a t. mi­nister ur oktatásügyi programmjának méltatására, felszólalásomnak előbb azzal a részével óhajtok végezni, a mely kényesebb és az eddig lefolyt

Next

/
Thumbnails
Contents