Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-174

Tik. országos ülés 1911 200.000 K haszonbérösszegben bérbe voltak adva, kilencz évvel hamarabb visszaadattak. Nóta bene, nem tartom valószínűnek, hogy ebből a salgó­tarjáni bányavállalatnak valami nagy előnye lett volna, és bizonyára csak azért vállalkoztak a bérletre, hogy kizárják az állami beavatkozást. Ekkor köttetett ez a szerződés, a melynél hallat­lanabb szerződés, nem hiszem, hogy a világ bár­mely államában valaha is létrejött volna. (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Megköttetett ez a szerződés, — az intencziók tisztaságában sohasem kételkedtem és távol van tőlem most is, hogy azokban a legkevésbbé is kétel­kedjem, — megköttetett ez a szerződés, a mely életbelép 1911 márczius 1-én és lejár 15 esztendő múlva, (Mozgás jobbfelöl.) 10 esztendőre fix, öt esztendőre pedig megköttetett opczió alapjában, — az opczió azonban a salgótarjáni részvénytársaságé ! (Zaj jobbjelöl. Mozgás.) E szerint az államvasutak kötelezik magukat, hogy ugyanazt a mennyiséget, a melyet 1908-ban rendeltek a salgótarjáni szén­bányatársulatnál és azon szaporodó mennyisége­ket, az eddigi kötés arányában, a melyekre a ma­gyar államvasutaknak 10 esztendőn keresztül szükségök lesz a salgótarjáni kőszénbánya részvény­társaságnál fedezik. Hogy milyen árak mellett, azt senki sem tudja, mert meg van állapitva, hogy az akkor érvényben volt árak képezik a minimális árakat és ezek az árak emelkednek annak az ará­nyában, a mint a Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. kimutatja, hogy a termelés költségei növekednek. Rakovszky István : Hallatlan ! Nem vagyunk itt, különböző főrendi inkompatibilisokat hizlalni! Heltai Ferencz: Kezdődik tehát a szerződés az 1911-ik folyó esztendőben és a magyar királyi államvasutak deczember 31-én kénytelenek lesz­nek lezárni számlájukat a nélkül, hogy tudnák, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság által szállított szenet hány fillérrel számlázzák el üzleti költségeik között. (Mozgás.) Ennek a meg­állapítása a jövő esztendőre marad. Azután 1921-ben lejár ez a szerződés. Tessék figyelni, a magyar királyi államvasutak kötelesek az akkori mennyiségre nyilvános pályázatot kiirni és erre pályázhatnak az összes belföldi és külföldi bányavállalatok, kivéve a kincstáriakat és a Salgótarjáninak opcziója van abban az értelemben, hogy ha az ő ajánlata a leg­olcsóbb, el kell fogadni, ha a másé a legolcsóbb, a legolcsóbb árral a Salgótarjánit meg kell kinálni és ha elfogadja, neki kell adni. (Nagy mozgás.) Mit jelent ez ? Hock János : Senki sem lesz bolond ajánlatot tenni! Heltai Ferencz : Hát bizony ajánlatot egyetlen tisztességes bánya sem fog tenni, mert ez a szerző­dés azt jelenti, hogy az ő ajánlata csak ár-rontó, mert a szerződést minden körülmények közt a Salgótarjánival fogják megkötni. (Mozgás.) Rakovszky István : Ki az elnök ? Hock János: A személyeket ne bántsátok ! Az nem idevaló ! Bizottság elé való ! június i-én, pénteken. 271 Rakovszky István : De ide való ! Parlamenti bizottságot kell kiküldeni! Az vizsgálja felül! (Helyeslés balfelöl.) Lengyel Zoltán : Még ez mind semmi! Még ezen kivül is van igen sok ! Heltai Ferencz: Van ennek a szerződésnek még egy pontja, a mely a legsúlyosabb és a maga ártatlanságában az államvasutak legnagyobb káro­sodását vonhatja, — sőt hozzáteszem — vonja is maga után és ez a következőket mondja (olvassa) : »A Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársulatnak jogában áll salgótarjáni aknaszén helyett vagy mátranováki, vagy petrozsényi, vagy farkasvölgyi aknaszenet szállítani egyenlő mennyiségben*. Mit j-elent ez ? Azt, hogy ha a salgótarjáni vagy nováki aknaszén ára 7 korona 60 fillér és a szállításra jogosult petrozsényi aknaszén 10 korona 40 fillér, a másiké pedig 11 korona 20 fillér. . . Szterényi József: Es a kalória ? Heltai Ferencz : Majd a kalóriáról is beszélek ! Tehát ha magyar királyi államvasutak kötelesek a mátranováki aknaszén helyett, a mely itt van a hálózat kellő közepén és a melyre a hálózat kellő közepén van szükség, ugyanakkora mennyi­séget átvenni Petrozsényben vagy Earkasvölgy­ben annyival magasabb áron, vagyis nemcsak az árkülönbözetet fizeti meg, hanem az egész mennyiségben legalább is százezerekre menő több­letet, a mely ezen haszontalan fuvarozás követ­keztében előáll. (Mozgás.) Ez és hasonlók juttatták az államvasutakat oda, a hol van. Ismét egy külföldi példával élek. Nem 30 százalékkal emelkedett, mint t. képviselő­társam mondotta . . . Szterényi József: 1905-től! Heltai Ferencz: ... az ugyanazon teljesít­ményre vonatkozott egységár a magyar állam­vasutaknál, hanem emelkedett 70 százalékkal tiz esztendő alatt. (Mozgás.) A magyar királyi állam­vasutak hivatalos adatai... Szterényi József: En négy évről beszéltem! Heltai Ferencz: Hát 1904 óta. Hogy szembeállítsuk a dolgokat, én a m. kir. államvasutakhoz, mint előadó intéztem egyes kér­déseket, és hivatalos jelentésükben írják, hogy az árak romlásán kivül a m. kir. államvasutak üzemi és anyagköltségeinek emelkedését jelentékeny mér­tékben az idézte elő, hogy a bányavállalatok minőségileg meghatározott anyag helyett »sze­metet« —saját kifejezésük —szállítottak (Mozgás.) és megtörtént ezen idő alatt, hogy a salgótarjáni bányaszén kalóriáját 4500-ról a m. kir. állam­vasutak kénytelenek voltak 4000-re leszorítani, összeállítottam, hogy ugyanazon teljesítményre számított mennyiség mennyivel növekedett a porosz államvasutaknál és mennyivel növekedett nálunk. Megállapítottam, hogy a porosz állam­vasutaknál ezer mozdonykilométerre szükséges tüzelőanyag tonnamennyisége emelkedett tiz esz­tendő alatt 13.21 tonnáról 13.58 tonnára, tehát emelkedett 0.28-czal. Ugyanazon idő alatt nálunk I ezer mozdonykilométerhez szükséges tüzelőanyag

Next

/
Thumbnails
Contents