Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-173

228 775. országos ülés Í91Í jelenleg is fentartja. Van szerencsém felkérni Méltóságodat, méltóztassék módot ejteni, hogy a nevezett állami szempontból kifogástalan viselkedést tanusitson és pedig annál inkább, mert nagyon bajos, hogy egy ily szempontból is kifogás alá eső lelkészt a kongrua zavartalan élvezetében meghagyjunk. Fogadja méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását.« (Felkiáltások: Igen helyesen tette ! Nagyon okosan cselekedett !) Kérem, én sokkal magasabb szempontból fogom fel a dolgot, hogysem itt azt tekinteném, hogy tót vagy magyar, vagy román, vagy czigány, vagy akármilyen nemzetiségű emberről van szó. Én csak azt az egy tendencziát látom itt, hogy a minister leir valakit megrendszabályozandó mint kultuszminister oly dolgok miatt, a mely törvényben tiltva nincs, a mi nem törvénytelen cselekedet (Felkiáltások jobbfelől: De hazafiatlan ! Erre nem kell törvény !) és meg akarja rendszabályozni az egyházi hatóságok asszisztencziá jávai. Tisztán ebből a szempontból tekintem a dolgot. Az nagyon mellékes, hogy az illető talán tót. Máma nekem, holnap neked. Az is nagyon mellékes, hogy az illető katholikus pap, lehet az evangélikus, lehet kálvinista. Mellékes, kérem, az is, hogy pap ; mert ebből a szellemből kifolyólag lehetne esetleg tanító vagy tanár, vagy más. Én a kultusztárcza ilyen kezelését nem tartom olyannak, a mely a kulturnivónak megfelel, azért, mert a kultúra sohasem lehet a politika szolgálója. A politika csak máról holnapra való exigencziáknak a tudománya, de a kultúra az örök fejlődés és haladás biztositéka és közkincs. És mihelyt a kultúrát a politika szolgálatába hajtjuk, akkor az már nem tiszta kultúra ; akkor az már egyértelmű az emberiség szolgaságba hajtásával. Egy hang (bálfelől) : A hazafiság szolgálatába kell hajtani! (Ugy van ! jobbfelől.) Juriga Nándor: E szempontból az a meggyőződésem, hogy ha valaki hazafiatlan cselekedetet követett el, arra való az ügyész, hogy erre vigyázzon és ezt megtoroltassa. Árra való az államfogház . . . Egy hang (jobbfelől) : Van stróman elég ! Juriga Nándor: . . . arra való a hatóság. Vallási meggyőződéséért, politikai tendencziáiért vagy politikai meggyőződéséért valakit felelősségre vonni, épen nem tartom a kultúra szellemében való eljárásnak. A hazafiság nem vallási ügy. A vallás és a hazafiság nagyon lényegesen eltérő dolgok. Épen ugy bátorkodom felhívni a t. ház figyelmét arra is, hogy igen veszedelmes kulturális, illetve vallási cselekedetek politikai szempontból való irányítása. Akár az egyházfői, püspöki kinevezések, akár a patronátusnak politikai szempontból való gyakorlása igen veszedelmes, mert ebből az fejlődik ki, hogy a felekezetek révén és segítségével az állam mintegy nyakára ül a különböző szellemi irányoknak. És én mindig meg tudtam érteni a különböző u. n. destruktív irányzatok elkeseredett voltát a június 8-án, csütörtökön, katholikus, a református s az evangélikus egyház ellen, mert ők látják azt és mi tótok — ezt csak mellékesen jegyzem meg — sokszor érezzük és sokszor tapasztaltuk önmagunkon, hogy iskolai téren, a közszabadságok terén, lelkiismeretük kérdésében és különböző meggyőződéseik terén az egyházakat és a felekezeteket tulaj donképen ütő tromfok gyanánt játszszák ki a hatalmon levők ott, a hova az ügyész és a zsandár keze már el nem ér. Az állam ugy kezeli az ilyen kérdéseket, hogy a midőn az ügyész már senkit felelősségre nem vonhat és senkit le nem zárathat, akkor aztán az Úristen szent nevében szépen megrendszabályozzák az embereket. Ezt aztán átviszik a különböző szellemi irányzatok magának a vallási intézménynek a terhére és számlájára és az ilyen fölfogástól nincs már messze az, hogy az egész vallást, az egész egyházat, az összes felekezeteket meggyülöltetik. Mert látják, hogy szabadságra való törekvéseiket, ideáljaikat gyakran semmibe sem veszik, megtörik és óriási sulylyal nehezedik rájuk az államhatalom a vallásfelekezetekkel való visszaélés segítségével. így aztán természetes, hogy elkeseredettségében azt mondják magukban, hogy ezeket az embereket fel kell szabadítani először lelkiismeretükben : először meg kell fosztani a vallásosságtól és ha majd nem fognak félni az Úristentől, akkor nem fognak félni senkitől sem. így fejlődik ki azután az áUamhatalom, főkép a kultuszministerek ily túlkapásai miatt — nem épen talán a személyét értve a nagyméltóságú minister urnak — az egész világon, az összes államokban a reakczió a felekezetek és az egyházak ellen. Ki akarják csavarni az állam kezéből a felekezeti fegyvert, hogy igy azután az állam ilyen módon a különböző irányokat ne verhesse rabigába felekezeti eszközökkel, felekezeti hatalommal. Épen azért, látva az államoknak ilyen visszaélését a vallási eszközökkel és vallási joghatóságaikkal, az a meggyőződésem, hogy lehetetlen máskép kiküszöbölni a közéleti kötekedésből az oly magas kérdéseket, mint a vallási kérdés, mint hogyha az állam teljesen felszabadítja az összes vallásokat és felekezeteket, ha teljesen saját lábukra állítja, megadva minden jogukat, átengedve mindent önrendelkezési joguk körébe, mint a különböző patronátusi jogok és a különböző más ingeren cziák. Az én szerény meggyőződésem, hogy szabad legyen minden vallásfelekezet; de akkor visszautasítanám és nem fogadnám el az állam pénzét sem. Az állam nem ad ingyen semmit; keservesen megfizetik a vallásfelekezetek azt a pénzt, azt a 14 milliót, a melyet az állam ad nekik. Az állam nem ingyen adja, tudja, hogy minek adja, az a felfogása, hogy jó rendőröket fizet, a kik a benső lelkületre vigyáznak. Ezt meg kell keservesen szolgálni; meggyőződéssel, meg kell szolgáim áldozatokkal, meg kell szolgálni igazán sokszor szellemi rabsággal, . . Nadányi Gyula: És igaz hazafisággal!