Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-171

171. országos ülés 1911 bizalmas értekezleteken, melyek aradi lakásomon tartattak, conditio sine qua non-ként állította fel azt, hogy a nemzetiségi párt változtassa meg politikájának eddigi taktikáját és szellemét. (Halljuk! Halljuk!) és feltétlenül ismerje eí törvényesnek és alkotmányosnak az államban beállott helyzetet. T. ház! Tehát nem egyéni ezélok, hanem a román nép érdekei és magasabb állami érdekek vezéreltek és ösztökéltek engem, hogy munkapárti programmal képviselői mandátumot vállaljak. (Helyeslés jobbfelöl.) Tudvalevő ugyanis, hogy az állam alkotmányos tényezői közt a viszony az utóbbi években kiélesedett és épen azért a jelenlegi kormányt állították az ügyek élére, hogy király és nemzet közt a bizalmat és egyetértést helyreállítsa. (Helyeslés jobbfelöl.) Én pedig, mint polgár és az egyház szolgája, hazafias kötelességemnek tartottam és tekintem, hogy 0 felsége kormányának a tőlem telhető támogatást megadjam azon programúi végrehajtására, melyet én is teljes mértékben helyeslek, annak a kormánynak, a mely megoldandó problémái közé a nemzetiségi kérdést is iktatta, véleményem szerint a legfontosabb kérdések egyikét, melynek szerencsés megoldásától függ az állam konszolidácziója és boldogulása. Á kérdés megoldása azonban csak kölcsönös bizalommal és egyetértéssel lehetséges. (TJgy van! a jobboldalon.) Szeretettel és bizalommal kell tehát egymáshoz közelednünk, nem gyanúval és ellenségeskedéssel. (Helyeslés a jobboldalon.) A közügyre nem az a fontos, ki hozza a jót, hanem az, hogy a jó közkincscsé váljék. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Az az állítás, hogy egyedül a nemzetiségi párt van hivatva a román nép érdekeit képviselni és védeni, téves állítás. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a párt ugyanis eleddig semmi értékeset, vagy hasznosat a román nép javára nem ért el, sőt intranzigens politikájával elutasította és elutasítja mindegyre azt a jót is, a melyet mások akarnak tenni a román népnek és csirájában akarta elfojtani a legbecsületesebb törekvést is annak örve alatt, hogy az nem az illetékes faktortól ered, vagyis nem az általuk úgynevezett autorizált képviselőitől a román népnek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Nem vonom kétségbe, hogy a román nemzetiségi képviselők itt a parlamentben képviselik saját választóikat, de tagadnom kell, hogy kizárólag ők lennének a román nép bizalmának letéteményesei'. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Mert a választói törvény alapján megválasztottak egyformán letéteményesei a nép bizalmának. A román nemzetiségi párt azonosítása a román néppel helytelen, kivált ha számba veszszük azt a történelmi tényt, hogy voltak idők, mikor a románság élt és fejlődött és még hirehamva sem volt ennek a politikai pártnak, ha számbavesszük, hogy esetleg jöhetnek még idők, a mikor önmagától vagy a körülmények kényjuniüs 2-án, pénteken. 167 szeritő hatása alatt megszünhetik ez a politikai párt és mégsem fog megszűnni a románság élni és fejlődni. (Helyeslés a jobboldalon.) A román nemzetiségi párt megszűnt létezn j 1894 Julius 11-én, a 321. számú ministeri rendelet folytán, és ettől fogva tiz álló esztendőn keresztül fiajelét sem adta az életnek, meg érdeklődését, épen akaratát nem mutatta, hogy a román nép javára óhajt munkálkodni, mégis ez idő alatt a románság élt és haladt a maga utján. Az 1905-ik évben is csak egy román főpap közbenjárására engedte meg a kormány, hogy a nagyszebeni konferenczia összeüljön. E konferenczia a nemzetiségi programmpárt programmváltoztatását határozta el, szakítva a passzivitás politikájával. A nemzetiségi párt, őszintén bevallva, nem egyéb mostani alakjában, mint fikczió, tényleg pedig olyan embereknek összeállása, a kik maguknak bizalmi leveleket állitanak ki, hogy a román nép teljes hatalmú képviselőinek tűnjenek fel, (Ugy van! jobb felől.) a miről azonban a népnek halvány sejtelme sincs. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ha a nemzetiségi párt azt akarja megtalálni, ki van hivatva a román népet vezetni, ugy ezt ne önmagában, hanem sokkal inkább a püspöki és a papi karban keresse, mert ezeknek ilyen megbízatása nemcsak állásukkal, hanem azon egyházi választás által is indokolható, a melyben az egész néj> résztvesz, (Ugy van! jobbfelöl.) a mely tehát a nép részéről velük szemben táplált bizalomnak el nem vitatható, világos tanújele. Ezeknek kötelességük képviselni ós védeni nemcsak a valláserkölcsi érdekeket, hanem a gondjaikra bízott nép minden érdekét. Maga a nemzetiségi párt végrehajtó bizottsága is kénytelen volt elismerni a püspökök súlyát és befolyását akkor, midőn a memorandumperben törtónt elitéltetésük után hozzájuk fordult, hogy az illetékes tényezőknél tegyék meg a kellő lépéseket a fogságból való kiszabadításuk érdekében. T. ház! Mikor annyit beszélnek és irnak a magyar-román, vagy a román-magyar békéről, vájjon kik a leghivatottabbak, hogy a béke eszméjét hirdessék, és hogy a béke gyökeret verjen köztük, mint épen az evangélium hirdetői és a béke apostolai, a papok és püspökök, (Elénk helyeslés jobbfelöl.) a kik az istentisztelet folyamata alatt ájtatos imádságokban fohászkodnak a Mindenhatóhoz, hogy küldjön közénk ós az egész világra égi békét? (Helyeslés jobbfelöl.) Az általam hangoztatott béke alatt azonban nem kell érteni a két hadviselő fél között kötendő békét, a hol győztes és legyőzött van, hanem a belső békét, mely a lelkek harmóniájára támaszkodik. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A lelkek harmóniája pedig és vele a béke állandósul és megizmosodik a létező bajok orvoslásával és a különböző nemzetiségű és felekezetű polgárok