Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-171

166 171. országos ülés 1911 június 2-án, pénteken. Bemutatom Pozsony Tármegye közönségének feliratát, a fegyvergyakorlatokra behívott tartalékosok és póttartalékosok családtagjainak segélyezése tárgyában; továbbá Nagyvárad város közönségének feliratát, az egyesülési jognak törvény utján leendő biztosítása iránt. A házszabályok 242. §-a értelmében e feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Kammerer Ernő, mint a közoktatásügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Kammerer Ernő előadó: T. ház! Van szerencsém a közoktatásügyi bizottság több rendbeli jelentéseit benyújtani, még j)edig a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak az országos tanári és országos tanítói nyugdíjalap mathematikai mérlegéről, továbbá a tanári nyugdíj- és gyámalap mathematikai mérlegéről, továbbá a tanári nyugdíj- és gyámintézet 1909. évi állapotáról, végül az 1907: XXVII. t.-cz. 22. §-a alapján elrendelt fegyelmi vizsgálatokról szóló jelentése ügyében. Kérem, hogy ugy e jelentések, valamint a közoktatásügyi bizottságnak már régebben benyújtott és a tanítói és a tanári nyugdíjalapnak 1908. évi állapotáról szóló jelentéseit és végül a pénzügyi bizottságnak a mathematikai mérlegek ügyében szintén már régebben benyújtott jelentéseit az osztályok mellőzésével a vallás- és közoktatásügyi tárczának most folyó tárgyalásával kapcsolatosan kitűzni méltóztassék. Elnök: T. ház! Miután a közoktatásügyi bizottságnak ide vonatkozó jelentései mindig a közoktatásügyi tárczával kapcsolatosan szoktak tárgyaltatni, talán méltóztatik ezúttal is helyeselni, hogy a most benyújtott jelentések kinyomassanak, szétosztassanak és azután ugy, mint a nyugdijalapokra vonatkozólag a bizottság által már régebben benyújtott jelentések a közoktatásügyi tárcza most folyamatban levő költségvetési tárgyalásával kapcsolatosan kerüljenek elintézés alá, vagyis e jelentések szintén felvétessenek a napirendbe. (Helyeslés.) Méltóztatnak helyeselni ? (Igen!) Határozatképen kimondom. Most következik napirend szerint az 1911. évi állami költségvetés, még pedig a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Ki a következő szónok? Szinyei-Merse Félix jegyző: Mangra Vazul! Mangra Vazul: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szót emelek a napirend tárgyához, mint a nép képviselője, és lelkiismeretem megnyugtatása okából kérem mindenekelőtt a t. ház szíves türelmét és engedelmét, hogy megmagyarázhassam elvi álláspontomat, (Halljuk! Halljuk!) mert a parlamentbe történt belépésemet és mindenekelőtt a nemzeti munkapárthoz való csatlakozásomat gyanúsítva fogadták nemcsak a magyar ellenzék, hanem egykori elvtársaim is, a kik a renegát, a nemzetáruló és a magyaroknak eladott czimekkel illetnek, mint a ki csupán egyéni czélokat hajszol. Elnök: Ha jól értettem, a t. képviselő ur kívánsága az, hogy a ház adjon neki engedélyt, hogy a tárgytól eltérhessen és túlterjeszkedve a közoktatásügyi tárcza költségvetésén, ismertesse elfoglalt álláspontját. (Igaz! Ugy van!) Ugy látom, a ház az engedélyt megadja. (Helyeslés.) Mangra Vazul". Nincs szándékomban, de talán szükség sincs arra, hogy politikai multamat igazoljam. (Ugy van!) Mint szabad polgár mindenkor szabadon követtem politikai meggyőződésemet és követem ma is. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Nem ismerem el tehát senki jogát, hogy meggátoljon meggyőződésem követésében, (Helyeslés.) . . . Farkas Pál: Ez a férfias beszéd. Mangra Vazul:... a melyhez 30 évi tanulmányok és tapasztalatok árán jutottam. Annál kevésbbé szabad engem elitémiök a szabadság képviselőinek és védőinek, mert talán sehol annyira, mint a politikában nincs helyén mondás: in melius mutare consilium. T. ház! A románság kebelében mindenkor akadtak népüket szerető férfiak, nem renegátok, a kik vallották és fennen hirdették a magyarsággal való koncziliáns, őszinte és testvéries politikát. (Általános élénk helyeslés.) Ezeknek száma bármely politikai név alatt szerepeljenek is, folytonosan növekedőben van; ezek azok, a kik nem személyes érdekeket hajhásznak, de a testvéri szeretetet, az őszinte békét hirdetik, (Helyeslés jobbfelöl.) vezéreltetve a haza és népük iránt való véghetetlen ragaszkodástól. Köztük egyike a legkiválóbbaknak, kinek feltétlen tekintélyét magyarok és románok egyánt elismerik, dr. Mocsonyi Sándor. Valahányszor nagy politikai kérdésekről esett szó, a nemzetiségi párt végrehajtó bizottsága hozzá fordult, bár nem mindig követte bölcs tanácsát. íme, miként nyilatkozik ő abban a tervezetben, melyet kért tőle 1906-ban a nemzetiségi párt végrehajtó bizottsága a tekintetben, hogy a felirati javaslathoz hozzászólhasson. Ennek a tervezetnek egy példányához csupán véletlenül jutottam, és ez egyebek között ezt mondja: Távol áll tőlünk, mondja Mocsonyi, a nemzetiségi föderalizmus, mely Magyarország politikai egységével ellenkezik; csakis az exigencziák és az igazság politikája biztosithatja Magyarország fennállását, egészséges állami fejlődését, melyben a magyar fajnak jut a minden oldalról készséggel és irigység nélkül elismert természetes szupremácziájánál fogva a vezérszerep. (Altalános élénk helyeslés.) Juriga Nándor: Nem szupremáczia az, hanem hegemónia! (Zaj.) Mangra Vazul: Ennek az álláspontnak megfelelően még 1894-ben, a nemzetiségi párt végrehajtó bizottságának elitéltetése titán, mikor ez a bizottság arra kérte fel, hogy vegye át a nemzetiségi párt vezetését, Mocsonyi Sándor ama