Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-168
108 az életben, katholikus kitfelei között is érvényt szerezni ennek. Azt a kijelentését azonban, hogy bocsánatot kérünk, hogy mi katholikusok vagyunk, a magam részéről nem tartom helyénvalónak, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen az a katholikus vallás, a mely tagjai közé számithatja az uralkodóházat, a magyar főrendi világnak és a magyar fölbirtokosoknak legnagyobb részét, a melynek óriási vagyon van a kezében, s hatalmas intézményei vannak, nem igen szorul arra, hogy valaki bocsánatkérés mellett jelentse ki azt, hogy katholikus. (Igás! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Ugy van! Szabó István (nagyatádi) : Ha itt az országgyűlés képviselőházában mondja ezt valaki, a hol ismerjük a helyzetet és tudjuk az ilyen kijelentések értékét és jelentőségét mérlegelni, ez itt minden nagyobb nyom nélkül elenyészik. De, engedelmet kérek, ha annak a laikus közönségnek, a melynek nincs tájékozottság mely a társadalmi és a vallási viszonyokról nincs kellőleg tájékozva, Rakovszky képviselőtársamnak ezt a kijelentését az egészből kikapva odaállítja olyanformán, hogy nézzétek, a mi vezérünknek, a mi képviselőnknek az országgyűlésen kérnie kell, hogy azt mondhassa, hogy ő katholikus! (Felkiáltások a szélsobalólclalon: Nevetséges!) az ilyen kijelentés, igy felhasználva, a legalkalmasabb arra, hogy a vallási türelmetlenséget szítsa. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha Rakovszky képviselőtársam ilyen kijelentést tesz a katholikus és én ugyanilyen kijelentést teszek a református hivők előtt és ez a két tábor összetalálkozik az életben okos vezetők nélkül, mit követ az majd el egymás ellen? (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Épen e szempontból, a mikor a legnagyobb mértékben honorálom tisztelt képviselőtársamnak az egyenlőségre vonatkozó kijelentését és iparkodom azt gyakorolni, ezt a kijelentését nem tartom helyesnek azon okból, mert egyes emberek ezt agitáczionális eszközül használják fel, a mi a népesség békés együttműködésének csak megzavarására szolgálhat. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad most rátérnem egy másik kérdésre, a melyet Rakovszky István t. képviselőtársam szintén érintett, és ez a szekularizáczió kérdése. A mint mondtam, nem akarok máról holnapra felforgatást csinálni, csak mindig a viszonyokhoz és a szükséghez mérten, a lehetőség határai közt akarom a kérdést tovább vinni. Ezt a kérdést eltüntetni és erről a kérdésről nem beszólni, erről a kérdésről tudomást nem venni Magyarországon lehetetlenség, a mikor a legkatholikusabb államok, a tiszta katholikus országok, mint Erancziaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália ezeket a dolgokat nagyon radikálisan megoldották, ugy, hogy május 30-án, kedden. elvették azokat a vagyonokat, sőt annyira mentek, hogy egyszerűen törülték az egyházakat és csak mint a szervezeteket hagyták fenn, a melyek jóváhagyott alapszabályokkal működnek. Ilyen viszonyok között Magyarországon ezt a kérdést egyszerűen suba alá rejteni nem lehet. Már most az a kérdés, hogy Magyarországon mit csináljunk vele? Az én szerény véleményem az, hogy, mivel Magyarország több felekezetből áll, mivel Magyarország többféle keresztény felekezetre oszlik . . . (Zaj.) ha van zsidó vagy izraelita felekezet is (Derültség. Felkiáltások: Az újságírók szóltak közbe!) . . . a katholikus egyházról beszélve csak a keresztény felekezeteket elintettem, de ha azt említik itt, hogy van izraelita felekezet is, hát én ezt készséggel honorálom. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, én nem hallottam, hogy a hírlapírói karzaton közbeszólás hangzott volna el, de. ha olyat hallott a képviselő ur, azt tessék ignorálni, mert itt.csak a házban történő közbeszólásokkal lehet foglalkozni. Szabó István (nagyatádi): Az én véleményem az, hogy mivel többféle keresztény felekezet van Magyarországon, ezt a kérdést keresztülhajtani, egyszerre, hamarosan és olyan radikális eszközökkel, mint ezt Nyugaton keresztülhajtották, nem lehet és nem szabad. Nem szabad azért, mert, ha ezt követeli az egyik vallásfelekezet, mindjárt felekezetellenességet fognak rá és háborúság következik belőle. Nekünk ezt az ügyet oda kell fejlesztenünk, hogy maga a katholikus lakosság és a katholikus egyház vegye kezébe és hajtsa végre a szekularizácziót. (Mozgás balfelöl.) En egyszerűen csak azt vagyok bátor tanácsolni azoknak, a kik féltik ezt a vagyont a szekularizáczió végrehajtásától, hogy maga az a katholikus egyház kezdje meg az egyházi vagyon másképen vaió kezelését ós felhasználását. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Csinálja meg majd a katholikus egyház autonómiája keretében azt, hogy azok a vagyonok ne a központokon használtassanak el, . . . Haller István: Legyen meg előbb az autonómia, akkor majd megkezdjük! Szabó István (nagyatádi): . . . hanem, hogy azok jövedelmei a katholikus szegény egyháztagoknak a súlyos egyházi adótól való mentesítésére vagy legalább terheik könnyítésére és az iskolák fentartására fordíttassanak. (Élénk helyeslés a széls'úbaloldalon.) Ha a katholikus egyház szakit a régi tradicziókkal, a melyek még abból az időből származnak, a mikor számtalan gazdag családot neveltek fel a katholikus egyház égisze alatt és vagyonának gyarapítására és egy népiesebb irányt követve azt a vagyont és azokat az alapokat tulajdonképeni rendeltetésükre: az iskolák fentartására, a felekezeti terhek könnyítésére és az egyházi teendők ellátására fordítja, akkor megszűnik Magyarorszá168. országos ülés 191:
