Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-168

168. országos ülés Í9ii májas 30-án, kedden. 105 Az ókor meg tudja csinálni Rómát, meg tudja csinálni a szervezett nemzetköziségnek azóta egyedüli, páratlan példáját. De méltóztassék a középkor történelmét vizsgálni, a mikor az impérium gondolata újra és újra kisért; méltóztatik a középkor történetében látni azokat a folytonos kísérleteket, a melyek a régi egyetemességet helyre akarják állitani, a melyek universal monarchia, a pápa, a császár vezetése alatt álló birodalom alakjában akarják újra a nemzetközi szervezetet megteremteni, a mely meghiúsul a nemzeti egyedek kijegeczesedése alatt, a mely nemzeti egyedek az uj koron keresztül folytonosan előretörnek. És a legújabb korban, a XIX. században látjuk a fejlődésben kialakulni az egységes Olaszországot, látjuk megteremtődni a német birodalmat, látjuk a legkisebb Balkán államokban és a messze keleten a nemzeti fejlődést. Ezért hiszem és vallom, hogy a legújabb kor történetének nyugodt és elfogulatlan tanitása nem azoknak fog fegyvert adni a kezébe, a kik nemzetellenes törekvésekkel léjmek fel, hanem azoknak, a kik a nemzeti álláspontot nem frazeológiának, nem a Kárpátoktól az Adriáig terjedő frázisos szólásoknak, hanem a történelmi igazságok leszűrt és tudományos bizonyságának tekintik. (Elénk helyeslés és taps jobb- és bal jelöl.) Három álláspont áll itt egymással szemben. Az első a primitív álláspont, a mely nemzeti frázisokat mond, a mely naczionalista frázisokban merül ki és a mely azt hiszi, hogy, ha azt mondja, itt élned, halnod kell, vagy ha egy nemzetiszínű trikolórt ránt ki, akkor hazafias munkát végez. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik azoknak álláspontja, a kik némi intelhgencziával rendelkeznek, hogy ennek az első álláspontnak frázisokban gazdag részét már át tudják érteni és a kik mosolyognak azokon a törekvéseken, a melyek a nemzeti jelszót gyakran magánérdek, gyakran egyéni érdek és gyakran pártérdek számára akarják kisajátítani. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De azután következik a harmadik álláspont, a mely mosolyog az első álláspont nemzeti frázisain éj) ugy, mint a második álláspontnak látszólag progresszív frázisain és a mely eljut ahhoz a magaslathoz, hogy a nemzeti eszmét és a nemzeti fejlődést mint az emberi fejlődésnek jelenleg egyedüli biztosított, jelenleg egyedüli helyes formáját fogadja el és vallja. (Ugy van ! balfelől.) A kik a nemzeti álláspontot ilyen szempontból fogják fel, azok nem fognak félni attól, hogy a XIX. század történetének politikáját tanítsák, azok nem fognak félni a munkásmozgalom tanításától sem, mert az én meggyőződésem az, hogy a munkásmozgalom nemzetközisége tisztán addig a pontig terjed, míg el tud helyezkedni az illető társadalmon belül. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az egész fejlődés azt bizonyítja, hogy talán e munkásmozgalmak kezdetleges pillanatában voltak Francziaországban, voltak Angolországban, voltak Németországban olyan törekvések, melyek nemzet5CÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. VIII. KÖTET. köziek voltak ; abban a pillanatban azonban, mikor a gazdasági és kulturális tényezők a munkásosztályhoz hozzáfértek, abban a pillanatban ezek a nemzeti társadalom részeseivé lettek. Ma a német, a franczia, az angol munkás egyáltalában nem tud azokról a ködös, zavart, képtelen, nemzetközi tervekről és ötletekről, a melyeket a fejletlen társadalmakban még mindig megtalálunk. (Igaz ! Ugy van!) Én iparkodom egészen objektíve és egészen kritikai módszert alkalmazva rátérni arra a fogalomzavarra, mely nálunk ebben a kérdésben megvan és nem tud eloszlani. Nálunk a polgári szabadéi vűség és a munkásmozgalom, nem mint másutt, időben egymásután, hanem területileg egymás mellett fejlődött ki. (Igaz! ügy van! balfelől.) Ennélfogva azok, kik nálunk magukat progresszíveknek akarják vallani, a kik progresszívek akarnak lenni, az abszolúte progresszisták jelszavai a két különböző vüágnézet fogalmait összezavarják és összevegyitik és egy harmadik világnézet, mely a nyugati... Zboray Miklós: A keresztény ! Farkas Pál : Én zsidó vagyok, t. képviselőtársam, és ha talán azok a tételek, a melveket az előbb felállítottam, némileg megnyerték tetszését és érdeklődését, a miről igazán nem én tehetek, méltóztassék ezt ugy venni, hogy annak a nagyszabású beszédnek, melyet gróf Tisza István tartott, ime egy szerény példája bizonyítja, hogy Magyarországon a zsidók között a legkülönbözőbb nézetek hivei vannak, az ultra radikáüstól egészen a másik végletig, (Zaj balfelől.) és hogy egységesen felelőssé tenni egy felekezetet bármely irányban való túlzásokért, ez épen olyan igazságtalan, mint a milyen tudománytalan eljárás. (Mozgás és zaj. Zajos helyeslés jobbról.) Folytatom előbbi gondolatmenetemet. (Halljuk !Halljuk !) Nálunk egy különös dolog kezd kifejlődni, és én megjegyzem, hogy nagyon sok, a mit a destruktív irány rovására írnak, szerény nézetem szerint nem is destruktív tendenczia, hanem tisztán a tudományos fogalmaknak el nem határolajából történik, történik azért, mert olyanok, kik magukat szabadelvűeknek vallják, a mint hogy pl. mi a régi mag}'ar szabadelvüség feltétlen és intranzigens álláspontján állunk, progresszív gondolkodásuknakdokumentálására szükségesnek tartják, hogy átvegyék egy oly világnézletnek, olyan tudományos és gazdasági nézleteknek jelszavait is, melyek végső eredményben az ő világnézletükkel diametrális ellentétben állanak. Méltóztassék elképzelni azt, hogy nálunk azt mondják a legprogresszívebbek : én progresszív vagyok, tehát szabadelvű vagyok, tehát marxista vagyok, tehát hiszek Darwinban, tehát akczeptálom Nietzschét. Ha egymás mellé teszszük e fogalmakat, nem keltik-e azt a látszatot, hogy kizárják egymást ? De lényegileg mégis kizárják egymást. A szabadelvüség azon gazdasági tudományos álláspontján, melynek gazdasági tételét egy Ádám Srnith, melynek etikáját egy Macaulay, melynek természettudományi alapját egy Darwin .:. 14