Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-143

82 U3: országos ütés 1911 Huszár Károly (sárvári): Isten ments, hogy a nép utánad induljon! Sümegi Vilmos: A ti politikátok dinasztikus politika ! (Zaj.) Huszár Károly (sárvári) : Te vagy a magyar ember ? (Derültség balfélól.) Sümegi Vilmos: Egyik olyan, mint a másik I Egyik sem magyar! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Förster Aurél: T. képviselőház! Egy egész szövetkezeti irodalom fejlődött ki, a mellett, hogy népies stilusban odavigye a gazda tűzhelyéhez az eszmét, a mely minden tekintetben javára válik a tömegnek és ezt a nép megértette. Nagyon el szeretném vezetni t. képviselőtársaimat oly helyekre, a hol a szövetkezeti jövedelemből szegényházat alapitottak, a hol iskolákat segélyeztek. Szmrecsányi György: Templomokat építettek ! Förster Aurél: . . . a hol szegény gyermekeket ruháznak fel. Maga az országos központi szövetkezet negyven szegény gyermeknek ad ösztöndijat, ruház fel és iskoláztatván őket a Károlyi alapitványból. Többnyire falusi jegyzők, tanitók vagy olyan iparosok gyermekeit, a kik a szövetkezet szolgálatában állanak, ösztöndijjal és azonkivül másokat külön segélylyel is látnak el. Mindezekben röviden a t. képviselőház elé akartam tárni azokat az eredményeket, (Halljuk ! Halljuk !) a melyeket a szövetkezeti mozgalom az országban ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben elért. Az a kérdés ezek után, hogy ilyenformán tehát rendben van-e minden (Halljuk ! Halljuk !) vagy vannak-e még hiányok. Hát, igenis, vannak. Azok után, a miket elmondani bátor voltam, egy párthoz tartozó t. képviselőtársam sem mondhatja elfogulatlanul azt, hogy ennek az intézetnek prosperálása tekintetében törvényhozási intézkedések feleslegesek. Még mindig igen magas a kamat, daczára annak, hogy a szövetkezetek működése tisztán altruisztikus szempontokból történik. Ezt azonban a törvény konstrukcziója hozza magával. Nem akarok a törvényhez bővebben hozzászólni, mert azt hiszem, hogy a t. minister ur is szük^ ségét látja annak,, hogy a törvényt, a melynek hibáit az élet megérlelte, s a melynek erősségeit az élet immár kimutatta, a szerzett tapasztalatok alapján modifikálni kell, csak arra kérem a t. minister urat, hasson oda, hogy ha bárkire bizzák is e törvény előkészítését, csak professzornak ne adják. (Élénk derültség.) Kiadhatják akárkinek; hiszen. annyi szövetkezeti ember van, a ki már 30 esztendeje foglalkozik ezzel a kérdéssel és a H ismeri az életet e tekintetben, de a professzorember, az elront mindent. (Elénk derültség.) Ismétlem, hogy a kamat magas, t. ház, mert daczára annak, hogy ott a helyszínén adják, (Halljuk ! Halljuk !) 6%-on aluli személyi hitelt a hitelszövetkezet konstrukcziójánál fogva nem tud nyújtani. Miért történik ez % Azért, mert a többi április 28-án, pénteken.' bankoknál mindazok a kiadások, a melyek a szövetkezet érdekében kell, hogy felmerüljenek, teljesen hiányzanak. Maga a revizió — 6200 községről van szó és a központ ingerencziája 2790 szövetkezetre terjed ki — évenkint körülbelül 100— 200.000 koronába kerül. Ezeknél a szövetkezeteknél az ellenőrzés a legfontosabb dolog, és e szövetkezetek ugy eüenőriztetnek negyed- illetőleg félévről félévre, hogy ott egyáltalában semmiféle hiba sem történhetik, mert az első bajnál, a melyet a szövetkezet meglát, például annak konstatálásakor, hogy az alaptőke egy bizonyos része hiányzik, rögtön hivatalból feloszlatja és felszámoltatja a szövetkezetet és mindez kiadásokkal kapcsolatos. Ott van továbbá az amortizaczionális hitel, a melyet a szövetkezet szintén nem adhat 5.70%-on alul. Ha liberálisak vagyunk valamennyien — én ugyan nem vagyok az, hál a. Istennek, nem is ugy születtem. /Élénk derültség és éljenzések a. baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez őszinte beszéd! Megmondta nyíltan! Mozgás.) Én megmagyarázom és kellőleg formulázni fogom a t. ház előtt, hogy mi ennek a kijelentésemnek az értelme, (Mozgás.) Szmrecsányi György: Jól tudják önök, hogy mi rejlik benne ! Elnök: Kérem a, képviselő urakat, hogy a közbeszólásoktól tartózkodni szíveskedjenek. Förster Aurél: Azt kérdem én a t. képviselőháztól, hogy ha, a mint a nagy intézeteknél is szokásos, a gazdagabb ember több kamatot kaj> a betétjei után és kevesebb|kamatot fizet adósságáért, akkor hol van ott a liberalizmus és miért kap az a szegény ember, a ki ugyanannyi garancziát képes nyújtani, betétje után kevesebbet és miért fizet adósságai után többet ? (Helyeslés a baloldalon.) Mi jogon fizetek én a hitelintézetnek adósságom után csak 47%-ot, mig mellettem azt a parasztembert, a kinek ugyanolyan, vagy talán erősebb hitelképessége van a maga szempontjából, mert nincsenek reprezentaczionális kiadásai és nem ismer luxust és modernizmust, kevesebb garancziát nyújtó egyén gyanánt kezelik és ő 5'7%-ot fizet ? (Élénk helyeslés a bál- és a szélsőbaloldalon.) Poroszországban erre a czéíra 75 millió márkát fordítanak, csakhogy az gazdag ország, mi pedig szegények vagyunk, azért. nem , tehetünk ugyanúgy ; a zsidó közmondás is ezt mondja : a szegény? ség veszekszik. (Zaj.) A porosz államkormányzatnak érdekében áll az, hogy a polgárok teljesitőképessége minden áron emeltessék. .. De itt van, ha már a t. kormány ugy alakult meg, hogy miránk bizta a nemzeti aspirácziók ápolását, a munkát pedig magának tartotta fenn, (Derültség a baloldalon.) — ugyan kissé nekem, a ki egész életemben a dologhoz szoktam, furcsa kivülmaradni ezen, (Derültség.) — ajánlok egy dolgot, a mely szükségszerűleg a maga természetével a szövetkezeti ügyet előmozdítani van hivatva és az állam pénzébe nem kerül. Elhiszem, hogy