Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-143

80 U3. országos ütés 1911 Már most ezzel szemben a szövetkezetek micsoda eredményeket tudnak felmutatni ? Megjegyzem, amortizaczionális hitelt alig ismertek abban az időben; a mi be volt táblázva, arról váltót is kellett adni. A ki a 25—30 év előtti állapotokat ismerte, az konstatálhatta, hogy ezek az állapotok nagy mértékben megváltoztak. Mert nemcsak a kisebb emberek osztálya jutott hitelhez, de megváltozott a hitelezés struktúrája is. Azelőtt az apró ember bement tarisznyájával a városba s a 100 frt kölcsönből visszahozott 70 frtot; a szövetkezet azonban minden levonás nélkül ott helyben nyújtja neki a pénzt és a hitelnyújtásnak olyan közvetlen alkalmazása állt elő, a mely abban a perczben, mikor megindult, az egész országban éreztette hatását. (Helyeslés balfelől.) Meg volt ennek az a hatása is, hogy kényszeritette az uzsorás intézeteket a kamat leszállítására és igy egy egészséges konkurrencziát teremtett az országban. Bár a védelem szorította erre a szövetkezetek alapitóit, azokat a lelkes embereket, a kik ezen szövetkezetek élén állottak, az intéző körök részéről a hangulat akkor sem volt barátságos. Nem volt barátságos a Károlyi-féle szövetkezetek irányában, a melyek Pest megyében alakultak ki; én voltam olyan szerencsés, hogy 1882-ben a szász szövetkezetek előtt alakithattam a monori szövetkezetet két társammal. A hangulat annyira nem volt barátságos, hogy az iparkamara tiz évig, a mikor már 400 szövetkezet volt, jelentésében meg sem emlékezett a szövetkezetekről. A falusi uzsora nem félt a hitelszövetkezetektől. Azt mondotta : adjatok a parasztnak pénzt, majd én elszedem tőle. (Derültség.) De mikor a hitelezés helyes formát és irányt öltött, mikor alkalmazkodni kezdett a kisebb polgár életkörülményeihez, mikor pl. gabonáját bevihette a gabonaraktárba, s arra hitelt kapott, mikor biztosították őt, mikor fogyasztási szövetkezetek alakultak, mikor olcsó anyagbeszerzés vált lehetővé ; szóval, az a pénz abban a körben kezdett forogni, a tisztelt uzsorások nem tudtak belenyúlni. Igen természetesen a falukban ezen népies, hasznos intézmények élére papok, tanítók, jegyzők állottak. Ez nagyon természetes, mert a kik együtt élnek a néppel, azoknak a legnagyobb szükségük van arra, hogy az a nép anyagiakban és erkölcsiekben gyarapodjék, mert annak teljesítési képessége nem egészen közönbös annak szempontjából, a kit a nép fizet. Ez a hasznossági teória is. Meg is támadták őket. Én részben azért örültem, hogy a főtisztelendő papság végre belátta azt, hogy nemcsak a másvilágra kell előkészíteni az embereket, hanem erre a világra is. (Helyeslés és tetszés a baloldalon.) Mikor ezek az intézetek megalakultak. Meg fogja engedni a t. ház, hogy röviden •— nem akarom untatni felsorolással — lássuk most már 25—30 esztendei fáradságos munka eredményeit. (Halljuk ! balról.) Mielőtt e kimutatásokat felolvasnám, röviden csak annyit jelzek, sajnálom, április 28-án, pénteken. hogy Beck Gyula t. barátom nincsen itt,~nem először tárgyaljuk a szövetkezeteket, Baross János, Mezőssy Béla barátaim is beszéltek a szövetkezetekről. Különösen a bankvita folyamán inczidentaliter valaki megemlítette, hogy altruitsa alapon vannak szervezve ezen szövetkezetek, mire Beck Gyula t. barátom azt mondotta, hogy altruista pénzintézet egyáltalában nincs. Rakovszky István : Nálunk ! (Derültség balról.) Förster Aurél: Ha az ember a pénzintézeteket tisztán a pénz szempontjából veszi, olyan intézet, a mely kamatokat nem szed, nincs, mert az csak jótékony intézet lehetne, nem pedig pénzintézet. De ha egy intézet ugy van alapítva, hogy lemondanak az alapítók a jövedelemről, kötött marsrutával mennek, 4%-nál többet nem vesznek, hogyha az a szövetkezeti vezérigazgató kevesebb fizetéssel bir, mint a kereskedelmi banknak elsővagy másodrendű igazgatósági tagja, és ha mindaz, a mi a jövedelmekből összejön, csak azon rezerváknak erősítésére szolgál, hogy a kamatok minél kisebbek legyenek : ebből kézzelfogható, hogy itt nyerészkedésről nincs szó, szembeállitva azon intézetekkel, a hol a részvényesek haszna egyedül mérvadó, és igy ezekkel szemben ez mégis csak altruista. Rakovszky István: Ugy van! És báróság nincs ! Förster Aurél: Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek ma van körülbelül 2270 szövetkezete, a melynek ingerencziája kiterjed 6790 községre az országban, tehát az összes községeknek mintegy a felére, miután ugy tudom körülbelül 13.000 község van. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek 613.000 tagja van az országban. Ezen számok magukat fogják magyarázni, nem kell sokat hozzáadni. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek kisemberek betétjéből apró szövetkezetekben körülbelül 89 millió koronája van; ezek a legszegényebb, a legkisebb emberek betétjéből kerülnek, és van tartaléktőkéjük felül nyolcz millió korona. Már most méltóztassék csak venni: hogy 613.000 ember van és minden hónapban körülbelül 1000-iel vagy 2000-rel szaporodik és csak négyesével, ötösével véve a családtagokat, ez három millió ember. Most itt van a Hangya fogyasztási szövetkezet. A Hangya fogyasztási szövetkezetben körülbelül 995 szövetkezet van jelenleg működésben, van tagja felül 160.000-ren, kezdte egy kis szobában gróf Károlyi Sándor elnöklete alatt, az ő házában, a Veres Pálné utczában és az első évi forgalma 49.000 korona, 1910 évi forgalma pedig 19,016.000 korona volt. (Mozgás a baloldalon.) Itt van azután a Magyar kölcsönös és állatbiztosító társaság mint szövetkezet. Ezt különösen kiemelem azért, mert Haller István t. barátom a vita folyamán ugy nyilatkozott, hogy állatbiztosító szövetkezeteink nincsenek, ilyeneket tehát létesíteni kellene. Vannak kérem és pedig nemcsak a központ van meg, hanem már 150 vidéki