Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

M2. országos ülés 1911 április 27-én, csütörtökön. 5 fi vannak téve az üzleti vezetés visszaéléseinek. Óriási a haladás a tejszövetkezetekben, melyek által sok millió jut a kisbirtokosok kezébe. Roppant üdvös ezeknek a szaporítása. Hogy még jobban nem szaporodnak, ennek szerintem egy akadálya van és ez a czégbejegyzési kötelezettség. Igaz, hogy némileg segített ezen a kormány ugy, hogy az állami vajmestereket ingyen bocsátja rendelkezésére ezeknek a tejszövetkezeteknek a számadás elkészítésére, azonban higyje el nekem a t. minister ur, hogy igen sok községben ez még mindig nagy akadályt képez, különösen ott, hol kellő intellingencziával biró ember nincs a községben, a ki a vezetésre képes volna. Ha azt akarjuk, hogy a tejszövetkezetek még jobban elterjedjenek, akkor hasson oda a minister ur, hogy ezek a czégbejegyzési kötelezettség alól mentesítve is legyenek. Nagyon szükségesnek tartanám a kisgazdák érdekében a szövetkezeti magtárak létesítését. Nagyon jól tudjuk, hogy az a kisgazda akármilyen szép gabonát termel is, soha a rendes napi árt g.tbonájáórt elérni nem tudja ós minduntalan azt mondják, hogy azért nem, mert nagyon kis kvantumot bir eladásra bocsátani. Ha szövetkezeti magtárak létesülnének, nemcsak előny származnék ebből, hogy a kisbirtokos, ha kell, hamarosan pénzhez jutna, hanem az áruját is kellőkép tudná értékesíteni. Meg kellene honosítani nálunk a szövetkezeti nevelést, mint Németországban van, hol az eredmények egyenesen meglepők. Ott a téli időszakban, midőn a munka szünetel, négyheti kurzust tartanak, melyre a vidéki szövetkezetek vezető emberei felmennek, hogy ott a szövetkezet vezetésével bővebben megismerkedjenek. Nagyon szükségesnek tartanám, ha ezt nálunk is tervbe vennők, mert a szövetkezetek csak akkor tudnak fejlődni és erősödni, ha vezetőikbe minél több ismeretet beletudnánk csepegtetni a szövetkezet mivoltáról. Nagyon ajánlom ezt a minister ur figyelmébe. Feltétlen üdvösnek és igen sok esetben czélszerünek tartanám haszonbérlő társulatoknak szervezését. Bele lehetne vonni ezekbe a kisbirtokosokat, a gazdasági munkásokat, kik kisebb vagyonnal bírnak, sőt még a gazdasági cselédségből is azokat, kik bizonyos mértékig vagyonra tudtak szert tenni. Igen szép és üdvös eredmények érhetők el e téren. En egyet ismerek, mely legutóbb létesült és ez a gróf' Eestetich Tasziló keszthelyi uradalmából bérelt 2500 katasztrális hold bérlete, melyet az ottan elterülő falvak kisbirtokosai és gazdasági munkásai vettek bérbe. Hogy milyen szép eredményeket értek el itt rövid idő alatt, talán nem fogja a t. házat untatni, ha erről kissé tájékoztatom a képviselőházat. (Halljuk! balfelől. Olvassa:) »A bérlő csoportok egy-egy földterület körül levő falvak lakosaiból vannak alakítva. A lakosság, ingó és ingatlan birtokaival vagy javaival egyetemleges vagyoni felelősséget vállal a bérösszegért úgy az uradalomnak, mint a szövetkezetnek. A bérösszeget félóvenkint előre fizetik és e tekintetben tetszés szerint való részletezés van engedve; fizethetik a félévit hat egyenlő részletben is. Ezenkívül óvadékot tesznek be, az évi bér háromnegyed részét, melyet a szövetkezet befizetett az uradalomnak. A szövetkezet, tekintet nélkül arra, hogy a tagok a bért befizették-e már vagy nem, tartozik a bért pontosan befizetni az uradalmi pénztárba. A bérlő csoportok fizetik az összes költségeket, mérnökit, százalékot stb., viszont minden több befizetés a bérlőcsoporté, és e többletből áll a bérlő csoport tartaléka, a mely ha megnő akkora összegre, hogy egy félévi vagy egész évi bér a tartalékból kifizethető, ugy az a csoport közgyűlése által arra a czélra fordítható, és ez esetben a tagok azon fél vagy egész évben semmit sem fizetnek be. Az adminisztráczióért a tagok katasztrális holdanként ós évenként fizetnek a szövetkezetünknek 1 korona 20 fillért, és ebből fedezzük az egész ellátást, könyvelést és sok-sok, elszámlálhatatlan apróságot. Minden bérlő szövetkezeti tag, és tartozik befizetni hetenként 50 fillért, ebből bejött már 103.000 koronán felül. Másként is segítjük a tagokat. Olcsóbb szenet adunk, gépet stb. Erkölcsi hatás feltétlenül van a gazdasági mellett. E szerint tehát, mig egyrészt takarékosságra neveljük és kényszeritjük, addig olcsóbb kölcsönt adunk (6V2°/o és bélyegmentes). Mellékes költség nincs, és e csekély haszonból összegyűjtöttünk 30.000 korona tartalékalapot és tartunk három könyvelőt. A 2500 katasztrális hold adminisztrácziójáért fizetnek 3000 korona körül. Ilyet csak szövetkezetileg lehet elérni.« Igaz, hogy ehhez szükséges az is, hogy az ilyen szövetkezet élén lelkes és a népért fáradó és küzdő ember álljon, de állami támogatással talán több helyen is lehetne ilyent létesíteni. Ugy tudom, hogy Darányi Ignácz képviselőtársam földmivelésügyi minister korában sokat fáradott ezen a téren, mint minden olyan dologgal, mely a kisbirtokost érdekelte. Ebben neki elévülhetetlen érdemei vannak, a mit e helyütt készségesen elismerek. Miután helyes földmivelésügyi politikát az állattenyésztés fejlesztése nélkül elképzelni sem tudok, igy a földmivelés ezen ágára is ki kell terjeszkednem. Már most sietek kijelenteni, hogy azt az összeget, melyet a minister ur erre a czélra szánt, igazán kevésnek tartom és nem is hiszem, hogy eredményes működést ezen a téren ezzel a pénzzel elérhetünk. Az állattenyésztés fejlesztése elsőrangú érdeke az országnak. Ma már köztudatba ment, hogy ha valaki gazdaságát jövedelmezővé akarja tenni, akkor el kell térnie az egyoldalú szemtermeléstői és minél jobban fel kell karolnia az állattenyésztés fejlesztését. Ezt már kezdi belátni a kisbirtokososztály is. Igaz, hogy az elmúlt éveknek mostoha