Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

48 ík% országos ülés Í9li április 27-én, csütörtökön. birtokot továbbra is okszerűen kezelni és képes-e azon gazdálkodni, arra nem gondol senki. Ez ma, a jelenlegi viszonyok között, tulajdonképen az államnak kötelessége. Hiszen akkor nem történnének, — lehet mondani — olyan abszurdumok, hogy eladatik egy birtok, egy erdő parczellázásra és felosztatik. Miért osztatok fel? Mert közös erdőt a jelen állami kezelés mellett senkinek sincs kedve fentartani. Azt mondják, fel van osztva, de határvonalakat kell kijelölni, különben nem vétetik magántulajdonnak. Olyan keskeny az a szalag, hogy ha a határt kitisztítják, az erdőből nem marad semmi, kivágnak mindent. Ez nem erdőgazdaság, ez nem erdőpolitika. ,Arra kell figyelni, hogy csakis olyan parCJsélíázas részesüljön a létesítendő parczellázó bank támogatásában, a melynek gazdasági üzemtervét a ministerium a maga hatóságai által megállajjitja, és ne engedtessék meg, hogy azokat az erdőket feldarabolják és azokat a legelőket felszántsák, vagy maguk közt feloszszák. Mert azzal legyünk tisztában, hogy valamint a múltban nem sikerült a parczellázási és telepítési akczió, ezentúl sem fog sikerülni, ha ez az akczió nem deczentralizáltatik. Hiszen a vármegyében nagyon kell tanulmányozni a kérdést, hogy melyik birtok parczellázható és hogy mely lakosságnak engedhető meg a parczellázás. Mert pénz nélkül, adósságra próbaparczellázást vagy próbatelepitést eszközölni : mire vezet ez ? Járnak a küldöttségek, kérnek részlet-elengedést, kamat-elengedést. Ez nem birtokpolitika. Csak az vegyen birtokot, a kinek egy tekintélyes rész tőkéje van, legalább a fele. Ez biztosíték arra, hogy az a parczellázás, az a telepítés meg fog felelni az állami feladatoknak és annak a czélnak, hogy a kisbirtokosok rendszeres, okszerű gazdálkodás mellett megfelelő jó földtulajdonhoz és birtokhoz jussanak. A többi kérdések közül méltóztassanak megengedni, hogy egész röviden még pár szerény észrevételt tegyek az állattenyésztésre nézve. (Halljuk! Halljuk!) Már maga az a tény, hogy a t. minister ur kormányzásának rövid ideje alatt nagy akcziót indított a tenyészanyag beszerzésére és legutóbb nagy tömeg tenyészsertést osztott ki az ország minden részében, már magában véve ez elism.erésreméltó, (Ugy van! jobbfelöl.) és biztosíték arra nézve, hogy a jövőre nézve ezt a kérdést szintén atyai gondoskodással fogja kezelni. Figyelmeztetem azonban a t. miniszter urat, hogy az apaállatok tekintetében Magyarországon óriási hiány van. Mert daczára azon nagy százalékengedménynek, a melyet a t. minister ur a községeknek engedélyezett, még sem lehet az aj3aállatokat ma Magyarországon beszerezni, mert nincsenek elegendő számban és szomorú dolog, hogy igen nagy átlagban — nem mondom, hogy az egész országra áll ez, de az ország egyes részeiben így van—az apaállatok állományának 40—45°/o-a hiányzik.Az állattenyésztés egy fontos közgazdasági akczió. És én ugy gondolom, hogy sikeres eredménynyel járna, ha a t. minister ur az államkincstári birtokokon is nagyobb akcziót indítana arra nézve, hogy az apaállatok beszerzése, illetőleg azoknak állománya biztositassék és különösen a latifundiumos birtokok tulajdonosainál odahatna, hogy ezek apaállatokat tenyésztenének és ezáltal az államnak mielőbb közvetlen segítségére jönnének. Mert az apaállatok hiánya Magyarországon nagy baj, ós hogy ha ezen mielőbb segítve nem lesz, akkor az állattenyésztési akczió csak egy félakczió és teljes eredményt felmutatni nem fog tudni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek elmondása után, t. képviselőház, nem kívánom a t. ház figyelmét továbbra igénybe venni. Nekem még csak egy tiszteletteljes kérésem van a t. ministerelnök úrhoz — hogy röviden egy kerületi dolgomat is szóba hozzam — és ez az, hogy a ház szine előtt köszönetet mondjak . neki azért, hogy a Drugeth-birtokot, a mely éveken keresztül idegen kézben volt, a kincstár javára megszerezte. Ezen erdőterület körzetében az ország legszegényebb lakosai laknak. Ezek feléledtek és bizalomteljesen néznek a t. minister ur akcziója elé, hogy ő atyai gondoskodásával e kerület szegényeiről megfeledkezni nem fog és hogy a szántóföldeken, a melyeknek kincstári kezelése majdnem lehetetlen, illő áron e község lakosainak át fogja engedni. Nem kamat nélkül; e község lakosai illő ár mellett egykét év leforgása alatt ki fogják e földnek árát fizetni. (Helyeslés.) És még csak azt ajánlom az igen t. minister ur figyelmébe, hogy a régi Drugeth-család által alapított és a gróf Eorgáek-nemzetség által felújított hertneki várkastélyt, a mely most a kincstár tulajdona, illetőleg annak kapuit nyissa meg a kultúrának és kövesse elődjének, Darányi Ignácz volt földmivelésügyi minister urnak a példáját, a ki a zborói Rákóczi várkastélyból egy igen szép megfelelő, internátust létesített az erdőőri gyermekek nevelésére. (Helyeslés.) Arra kérem tehát őt, hogy a hertneki várkastélyból a magyar kultúrának, a magyar állameszmének szintén egy megfelelő helyét létesítse. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek elmondása után, minthogy bizalommal viseltetem a ministerelnök ur politikája, iránt és megvagyok győződve,.hogy kritikámat, . a melyet elmondottam, szívesen fogadja, és az általam említett bajok javítására minden igyekezetét rá fogja fordítani kijelentem, hogy a költségvetést ugy általánosságban, mint rész. léteiben elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: Ki következik? Beszkid Antal jegyző: Bosnyák Géza! -