Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-160

160. országos ülés 1911 május 19-én, pénteken. 477 Rakovszky István : Könyvgyártás ! Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: ... miért is nézetem szerint a tankönyvek revíziója okvetlenül szükséges. (Élénk helyeslés.) A másik a tanításnak bizonyos mértékig való rendszertelensége, a mi talán összeköttetésben van az iskolák túlzsúfoltságával és a mely talán a túlzsúfoltság rendezése után szintén javulni fog. Azonban okvetlenül fontosnak és szükségesnek tartöm a tanárképzést minél intenzivebbé tenni, mert hogy az a gyermek vagy iíju jól tanulhasson, szükséges, hogy a tanár őt jól, okosan és öntudatosan taníthassa, hogy képes legyen elválasztani a lényegest a lényegtelentől és — ez a fő — az átlagos tanuló számára az előadás keretén belül meg tudja konstruálni a szukkuszt, kivonatát annak az anyagnak, mely tulaj donkép lényeges részét képezi az oktatásnak. (Helyeslés.) Ha ily módon fog folytattatni a tanítás a középiskolákban, akkor a tudás mindenesetre a közepes ifjaknál is rendszeresebbé fog válni és a túlterhelés talán kiküszöbölhető lesz. Viszont a tehetségesebb fiatalemberekkel intenzivebben lehetne foglalkozni, értem alatta pl. az ifjúsági olvasmányoknak tervszerű vezetését, esetleg a közéjjiskolákban szaktanárok vezetésével bizonyos szakkörök szervezését, a melyekben azután azon ifjak, kik több kedvet mutatnak bizonyos tananyagok iránt, nagyobb mértékben sajátíthatják el az anyagot. B szakkörök által nézetem szerint bele lehetne vinni az önképzésben rejlő óriási erőt magába a tanításba. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi a középiskolák reformjának kérdését illeti, én a középiskolák reformját a polgári iskolák reformjával egyidőben óhajtanám megvalósítani, és előre jelzem, hogy ezzel kapcsolatban a minősítési törvényt is revideálni kell. (Helyeslés.) Őszintén mondva, nem tudok még megbarátkozni az egységes középiskolák gondolatával, azonban igenis szükségesnek látom a jogosítás egységességét kimondani (Élénk helyeslés.) és azt megfelelő intézkedésekkel előmozdítani, miáltal különösen a pályaválasztást rendkívüli módon Id lehetne tolni, a mi nagyon előnyös volna az ifjúságra. (Helyeslés.) Olyan fontos kérdés ez, hogy ezt nem dönthetem el a szakkörök megkérdezése és meghallgatása nélkül. Várom is erre nézve az Országos Közoktatási Tanács véleményét, valamint arra nézve is, hogy nem lehetne-e esetleg egyes gimnáziumokban kisérletképen a latin nyelvet a harmadik osztálytól kezdve tanítani. (Helyeslés.) Én a magam részéről a latin nyelv eliminálásába semmi körülmények között nem mennék bele, különösen Magyarországon, melynek történelme oly szoros összefüggésben van a latin nyelvvel. Óhajtom továbbá belevinni a középiskolák tananyagába a társadalmi tudományokat. (Helyeslés.) és a gazdasági tudományokat is, (Élénk helyeslés.) különösen a politikai földrajz és a történelem révén, de a nélkül, hogy ezzel a tananyag niegszaporittassék és kibővittessék. Nagy gondot óhajtok fordítani az igazgatók személyének megválasztására is. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Arra gondolok, hogy csakis legalább 15 éve működő tanárok lehessenek igazgatók, mert az igazgatónak nemcsak az a feladata, hogy a gondjaira bízott iskolát vezesse és irányítsa, nemcsak az, hogy felügyeljen az oktatásra, hanem hogy magát a tanítást is, meg a tanári kart is vezesse. Már most foglalkozom a kézi ügyességet fejlesztő műhelyeknek a középiskolákba való beállításával. Az ilyen műhely pihenteti az ifjúságnak a szellemét, másrészt az ipari munka iránti tiszteletét növeli. (Általános helyeslés.) Foglalkozom végre középiskolai laboratóriumoknak az összes középiskolákban való létesítésének kérdésével. Ily laboratórium praktikus jelentőségét fejtegetnem talán felesleges is. (Ügy van ! ügy van ! a, jobboldalon.) Egy dolog, amelyre talán nem fordíttatott kellő gond a múltban ; testedzés a középiskolákban. Őszintén szólva, én nem vagyok feltétlen barátja a szisztematikus tornázásnak és sokkal fontosabbnak, üdvösebbnek és az egészségre nézve sokkal hasznosabbnak tartom, ha az ifjúság mennél több időt szabad mozgással tölt el, a szabadban való játszással. (Helyeslés a jobboldalon.) E tekintetben odáig is elmennék, hogy az előadási órák háromnegyed órákra zsugorittassanak össze, hogy így egy egész negyedórát mozoghasson a gyermek a szabad levegőn. (Általános helyeslés.) Nagy gondot akarok fordítani jövőben a fennálló internátusok fejlesztésére és esetleg uj középiskolai internátusohnak létesítésére, mert rendkívül nagyfontosságú az a miliő, melyben a gyermek él, rendkívül nagy megnyugvás a szülőkre nézve is, a kiknek nagy gondot okoz, ha gyermekeiket a vidékről a városba küldik, hogy megfelelő miliőbe helyezzék el őket, mert hiszen igen gyakran az a miliő, a melyben az iskolásgyermek él, lerontja mindazt, a mit az iskola épit. (Igaz ! Ugy van !) T. képviselőház ! Most át akarok térni népiskolai politikám megismertetésére, pár szóval való megvilágítására. (Halljuk I) Voltam bátor már egy alkalommal egy hozzám intézett interpelláczióra adott válaszban nyilatkozni a népiskolák államosításának kérdéséről. Álláspontomat természetesen ma is fentartom, azonban feltétlenül hangsúlyoznom kell azt, hogy a mai viszonyok között mi még intemsiv népoktatási politikát nem csinálhatunk, meg kell elégednünk egy extenzív politikával, mert, fájdalom, ma sincs még elegendő népiskolánk, (ügy van! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Az országban ma még 2913 községi iskola ügye vár rendezésre és még 288.000 iskolába nem járó, törvény szerint be nem iskolázható tanköteles gyermek oktatásáról kell gondoskodni. Ez rettenetes állapot, és ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, akkor azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy nagyon sok történt már e téren és különösen rendkívül értékesek az 1907ben hozott törvények, tulaj donképen még az