Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-159

430 159. országos ülés 1911 május 18-án, csütörtökön. részt arra való tekintettel, hogy az ipari és kereskedelmi alap teljesen azonos czélok szolgálatára van rendelve, az átruházási jog ezen ozim 2., 3.,4. és 5. rovatai közt engedélyeztessék és hogy ezen egész czimnél esetleg elérhető megtakarításokat, illetve fel nem használt összegeket az ipari és kereskedelmi alapba beutalhassa. '• A pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja az átruházási jog megadását és annak megengedését, hogy a fel nem használt hitelmaradványok az ipari és kereskedelmi alap javára átutalhatók legyenek. Javaslom egyúttal a pénzügyi bizottság megbizásából a t. háznak, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urnak az iparfejlesztési segélyek és kedvezmények engedélyezéséről és több évre való lekötéséről szóló jelentését tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : A minister ur kivan szólani. Lukács László, a kereskedelemügyi tárcza ideiglenes vezetésével megbízott pénziigyminister: T. ház ! Csak pár szóval akarom felvilágosítani a t. házat és a felszólalt t. Szkicsák képviselő urat arra nézve, hogy a kormány teljes tudatában van annak, hogy az iparfejlesztésnek leghatalmasabb faktora az ipari oktatás, ezt minden fokozatán a legmelegebben felkarolta ós megtett ez irányban mindent, a mi lehetséges. A mi különösen az általa emiitett ipari tanfolyamokat illeti, a kormány felfogása szerint ipari tanfolyamokat tartani laikusoknak, nem igen vezetne czélra. Ennélfogva a jelenlegi berendezés tzerint már az iparral foglalkozó fiatal generáczió részére tartják az ilyen tanfolyamokat, a melyekből kétségkívül sokkal több hasznuk van, mintha ezeket az előadásokat laikusok számára tartanák. (Helyeslés a jobboldalon.) Van szerencsém egyúttal megemlíteni, hogy a múlt évben, vagyis 1909—10-iki tanév folyamán nem kevesebb, mint 520 ilyen ipari tanfolyam működött és több, mint 15.000 fiatalember vett részt ezeken. A mi az iparnak pénzzel való segélyezését illeti, mondhatom, e kérdés szintén nem kerülte el a kormány figyelmét, de nézetünk szerint, hogyha ez a segélyezés nem egyes bankok által, hanem inkább szövetkezetek által történik, mert ez látszik a legegészségesebb formának — természetesen helyes vezetés mellett — arra nézve, hogy a kisiparosok a maguk szükségletét lehető olcsón beszerezzék. Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tétel egyes jíontjai közötti átruházást az előadó ur javaslata szerint a minister urnak megadni és a jelentést tudomásul venni ? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a ház az előadó ur javaslatát elfogadja, a kért átruházási jogot meg- ' adja és a jelentést tudomásul veszi. . Mihályi Péter jegyző (olvassa); Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Kereskedelem-politikai munkálatok költségei 50.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 2. rovat. Iparügyi törvények előkészítésével kapcsolatos költségek 25.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 3. rovat. Termelési és árstatisztika egybeállítására 50.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 4. rovat. Munkáskórház létesítésére 300.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 5. rovat. A zágrábi kereskedelmi és iparmúzeum nagyobbitására az 1907. évi XXVIII. t.-cz. által engedélyezett 200.000 K. I. részlete 100.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 6. rovat. Turini kiállítás magyar ipari csoportjának segélyezésére 220.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek. 77.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Ipari felügyelet és kazánvizsgálat. Rendes kiadások. XIX. fejezet, 7. czim. Rendes bevételek. VII. fejezet, 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 339.500 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Dologi kiadások 262.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek 430.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Munkásbiztositás. Rendes kiadások. XIX. fejezet. 8. czim. Rendes bevételek. VII. fejezet. 7. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Állami munkásbiztositási hivatali kiadások 696.900 K. Lovászy Márton jegyző: Horváth Mihály ! Horváth Mihály : T. ház ! Mint méltóztattak hallani, a költségvetésben a munkásbiztositás czimén 1,226.900 K. van felvéve, tehát 217.000 K-val több, mint 1909-ben. A bevétel is 6000 K-ról 3000 K-val emelkedik 9000 K-ra: Az emelkedésből 16.000Kszemélyi pótlékokra megy, 200.000 K pedig hozzájárulás a 4O0.000 K-hoz, a mely ezzel 600.000 K-ra emelkedik az országos munkásbiztositó pénztár adminisztráeziójához. Midőn iftgy meglehetős nagy tételről van szó, a mely most is egy harmadával emelkedik és küátás van arra, hogy. a jövőben ismét emelkedni fog, méltájp. szükséges foglalkoznunk azzal, hogy az az áldozat, a melyet az ország e czélra hoz, helyes irányban használtatik-e fel, hogy ez az intézmény megfelel-e teljesen a maga czéljainak, vagy nem. Már az erről szóló 1907 : XIX. t.-czikk megalkotása után csakhamar rájöttek az intéző körök arra, hogy a törvénynek bizonyos hibái vannak,