Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-159
259. országos ülés 1911 májas 18-án, csütörtökön. 429 Elnök: Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olyassá): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Iparintézetek felszerelésére és épületek tatarozására 265.000 K. Elnök : Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Beruházások. Állami ipariskolák uj épületeinek emelésére és a már meglévő iskolaépületek kibővítésére 325.000 K.. Elnök : Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendes bevételek 305.000 K. Elnök : Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Ipari és kereskedelmi czélok. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 6. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások : VIII. fejezet, 4. czim. Rendes bevételek : VII. fejezet, 5. czim. Kiadás; Rendes kiadások. 1. Rovat. Kereskedelmi múzeum 208.100 K.. Elnök : Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 2. rovat. Belkereskedelem 270.000 K. Elnök : Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) :• 3. rovat. Külkereskedelem 950.000 K. Elnök: Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) .• 4. rovat. Munkásügyek 200.000 K. Elnök: Megszaváztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 5. rovat. Iparfejlesztés 6,000.000 K. Rudnyánszky György jegyző: Szkicsák Ferencz ! Szkicsák Ferencz : T. ház ! Minthogy tegnap nem volt szerencsém az ülésben jelen lehetni és általánosságban e tárczához hozzászólni, legyen nekem megengedve, hogy e tételnél fejtsem ki nézetemet az iparfejlesztést illetőleg. Igen t. ház, ma már mindenki elismeri azt, hogy csakis az iparfejlesztés sikerült előmozdításával változtathatjuk meg a' gazdasági rendet. Csakis az iparfejlesztés képes a kellő impulzust adni a mezőgazdaságnak, hogy intenzív művelésre térjen át. De más tekintetek is parancsolólag intenek, hogy az iparfejlesztés kérdését sikeresen oldjuk meg. Különösen az állam fokozódott szükségleteinek ellátása, a teherviselési képesség fentartása és fokozása érdekében egyedül alkalmas eszköz az iparosítás. T. ház ! Az előbbeni kormányzatok az 1904. évi XIV. t.-cz. vagyis a beruházásokról szóló törvény, és az 1907 : III. t.-cz. által véltek gondoskodni hazánk iparosításáról. De a mint látjuk, eltekintve az e törvények által megszabott kisegítő eszközök kis mértékétől, eltekintve az előbbi kormányzat nem mindig a közérdeket szolgáló iparpártolási politikájától, azt látjuk, hogy hazánkban az iparosítás nem járt kellő sikerrel, különösen azért nem járt kellő sikerrel, mert nem tudtuk a közvéleményben és a munkásnépben az iparosítás iránt felkelteni az érdeklődést. Épen azért én "a sikeres iparfejlesztésre nézve igen fontosnak tartom, hogy ugy mondjam, az iparpártolás népszerűsítésének eszméjét. Nálunk ugyanis nagyon gyakran megtörténik, hogy ha valamely vidéken valamely ipar létesitettik, ez által nem érjük el a kivánt czélt. Megtörténik, hogy egyes vidékeken, a hol ipar létesíttetik, az odavaló munkásság nem foglalkozik azzal az iparral, hanem továbbra is rendszeresen kivándorol és beözönlik az idegen munkásnép. Ezt feltétlenül megakadályozható volna az által, hogy mielőtt egy ipar megteremtésére, létesítésére, egy vidéken kezdünk, megvizsgáljuk, hogy körülbelül milyen háziipar volt már meghonosítva e vidéken, melyik iparhoz érez a nép ott bizonyos rokonszenvet és azután ezen a nyomon elindulván, egy ilyen, a népet érdeklő ipar létesítését tervbe vehetnénk. De nagy hordereje volna a sikeres iparfejlesztésnek különösen a hegyvidéken, mint már beszédem elején is megemlítettem, a gazdasági rendszer megváltoztatása szempontjából, a mi a hegyvidéken feltétlenül előállna az által, hogy ott az ipar megteremtetvén, a mezőgazdaság csakis a termékeny területekre szorítkoznék, csakis ezeknek megművelésével foglalkoznának ott, míg ellenben a terméketlen hegyes vidékeket erdősiteni lehetne és ez által a népet megkimélnők hiábavaló munkától és fáradságtól. Nagyon fontosnak tartom továbbá az ipar népszerűsítése szempontjából, ha meglévő és alkotandó gyártelepeken legalább is télen át népies kurzusokat állítanánk fel, mert ez által a nép mégis. csak bizonyos vonzódást érezne az ipar iránt, annak előfeltételeit elsajátíthatná és így kiképezve őt szakmunkássá, áttérhetnénk a gyáriparra. Mindez, a mit felhoztam, nem az a tényező még a mivel iparfejlesztést sikeresen keresztülvinni lehet, de kötelességemnek tartottam ezekre a kérdésekre a t. kormányzat figyelmét felhívni. E mellett különösen a hegyvidéket illetőleg van szerencsém még a t. kormány figyelmét a következő tényezőkre is felhívni, t. i. a természeti erők kihasználásának problémájára, azután a mi a legfőbb, hogy az ehhez szükséges tőke megszerzését a kormány elősegítse. Mint tudjuk, a vidéki bankok, takarékpénztárak, szóval a vidéki pénzintézetek leginkább csak a kisbirtokosok hitelszükségleteit bonyolítják le, és még nagyon kevés pénzintézet foglalkozik az ipar támogatásával és finanszírozásával. Csak ugy lehetne ezt a pénzintézetekkel megértetni, ha a t. kormány ipari bankok szervezését is elősegítené. Ezeket voltam bátor az igen t. minister ur i ő exczellencziája figyelmébe ajánlani, különben a tételt elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tétel meg nem támadtatván, elfogadtatik. Az előadó ur kivan szólni. Heltai Ferencz előadó: T. ház! A kereskedeI lemügyi minister ur e czimnél kéri, hogy egy; részt az ezen czimeket alkotó rovatok rokon természetére és egymásba való kapcsolódására, más»
