Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

Í4I országos ülés 19li április É6-án, szerdán. 33 nák a termelők borait; azokat ott olcsó kamat mellett szakszerűleg kezelnék és ez által boraink hitelét növelnék. Részemről a t. minister urnak ezt az akezióját- csakis elismeréssel fogadhatom és azt, a mennyire tőlem telik, csak támogatni kívánom. Azonban arra is kérem a t. minister urat, hogy ezen akczió keretében terjeszsze ki figyelmét a kisemberekre, a kisgazdákra is, a kik nagyon súlyos helyzetben vannak e tekintetben; különösen tegye nekik lehetővé azt, hogy a majdan épitendő közraktárakban olcsón helyezhessék el boraikat. Gr. Serényi Béla földmivelésiigyi minister: Az meglesz ! Bernáth Béla: Még egy körülményről kell megemlékeznem, a mely félig-meddig beleütközik az 1908 : XL

VII. évi bortörvényünkbe és ez az, hogy a vendéglőkben széltében árusítják a spritzert vagy fröcsesöt. (Mozgás és derültség.) El se hinné az ember, hogy az ilyen jelentéktelen dolog micsoda visszaélést rejthet magában. (Halljuk! Halljuk !) Ez ellenkezik a bortörvény nyel, mert bortörvényünk kimondja, hogy vizezni nem szabad a borokat, pedig a kis mértékben való elárusitásnál, a korcsmákban mindenütt vizezik a borokat. Hiszen láthatjuk, hogy ma már a nagyközönség alig iszik tiszta bort, hanem vagy fröccsöt kér, vagy valami savanyu vizet rendel a borhoz. Ennek aztán az a hátránya, hogy először is vizezik a bort, másodszor pedig sokszor olyan borokat, a milyeneket a bortörvény szerint árusitani nem lehet, mint a milyen pl. a dohos, vagy peronoszporás bor, más kevésbbé jó bor, spricczer alakjában felszolgálják a nagy közönségnek. Ezzel a törvényünket kijátszszák és a fogyasztást a borról áttereltetik a sörre, pálinkára. Németországban nem szabad ilyent csinálni, mert ott az érdekelt körök jobban meg tudják védeni érdekeiket. Miért,ne tudna azaz illető bort és vizet rendelni? De ezt a korcsmárosra bizni nem lehet, mert ezzel visszaélések történhetnek. Kellene tehát valami módot találni arra, hogy ez- az eljárás megváltoztattassák. Egy igen fontos kérdésre kivánom még a t. ház figyelmét felhívni, és ez a boritaladó kérdése. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ezt az adónemet még a Bach-korszakban vettük át Ausztriából. Sehol a világon nem létezik olyan magas borital adó, mint Magyarországon. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) Németországban nem tudták ezt behozni, mert ott a közvélemény talpra állt és nem engedte e czimen a megadóztatást. Isten segedelmével 21 éve vagyok már képviselő (Éljenzés a baloldalon.) és mindig sürgetem ennek a kérdésnek a megoldását, de nem tudunk egy lépéssel sem előrehaladni, pedig a borital adó kérdése igen fontos a bor értékesítése szempontjából, a melyet az igen t. minister ur meg akar oldani. Az a baj ennél a kérdésnél, hogy a községeknek is megvan az a joguk, hogy a községi adót... (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. KÉPYH.* NAPLÓ 1910 1915. VII. KÖTET. Bernáth Béla: . . . vethetnek ki a boritaladó után. Vannak ennélfogva egyes községek, minő pl. Nagyvárad városa, a hol olyan nagy a boritaladó után a községi pótlék, hogy a boritaladó ezzel a pótlékkal együtt sokszor többet tesz, mint a mennyi magának a bornak értéke. Ez hallatlan dolog, ezt tűrni nem lehet, ez szőlészeti közgazdaságunknak egy rákfenéje, a melyet gyógyítani kell. (Ugy van ! balfelől.) Hiszen az egész ország fellázadt e miatt. Ugy a kereskedőosztály, mint a szőlősgazdák országos kongresszuson tárgyalták ezt a kérdést és mégsem tudnak előbbremenni. A volt ministerelnök megígérte ugyan ennek az adónak mérséklését, de hát ez is csak igéret maradt, mert nem tudta a kérdést megoldani. .. Egry Béla: Lukács majd felemeli ! Bernáth Béla : . . . nem tudta ezt az igéretét beváltani. Pedig ez a kérdés nálunk olyan fontos, hogy negligálni nem lehet. Szeretnék egy határozati javaslatot beadni ebben a kérdésben és névszerinti szavazást kérni, de hát a múltkor egy képviselőtársam már adott be erre vonatkozólag határozati javaslatot és a házszabályok 238. §-a alapján ugyanazt a kérdést ugyanabban az ülésszakban többé szavazás alá bocsátani nem lehet, de fentartom magamnak a jogot, hogy minden adandó alkalommal ezt a kérdést újra a ház elé vigyem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) és kérni fogom a t. ház tagjait, különösen azokat, a kiknek kerülete a szőlészet tekintetében érdekelve van, hogy álljanak mellém és indítsunk közös akoziót, hogy a szőlősgazdák érdekében ez a kérdés végre kedvező megoldást nyerjen. (Helyeslés.) Nem akarom a t. ház türelmét tovább igénybe venni, hiszen úgyis igen sokan vannak e tárczához felírva, (Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) hanem tekintettel arra, hogy a tokaj -hegyaljai érdekek közérdeket képeznek, mert hiszen azok a borok az egész világon el vannak terjedve, arra kérem a t. házat, hogy e vidék érdekében meleg támogatását továbbra is tanúsítani szíveskedjék. (Helyeslések.) Mivel pedig látom, hogy a költségvetésben a nemzet közgazdasági érdekei megvédve nincsenek, (Ellenmondás a jobboldalon.) és továbbá pártállásomnál fogva nem vagyok bizalommal a kormány iránt, pártom nevében is kijelentem, hogy a költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Vermes Zoltán jegyző: Tallián Béla! Tallián Béla : T. ház ! Nem kívánok a szőnyegen és tárgyalás alatt lévő költségvetéshez szélesebb mederben hozzászólni, még pedig nemcsak abból az indokból nem, mert az időt az évszakot illetőleg annyira előhaladottnak tartom, hogy mentül hamarább szeretném, ha az ország költségvetéssel volna ellátva, de abból a szempontból sem kívánok hosszabban hozzászólni, mert nézetem és meggyőződésem szerint költségvetési tárgya 5