Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

1H. országos ülés 1911 de a birtokos csak akkor részesül hitelben, ha búzáját közraktárba helyezi el, mert személyes hitele alig van. Hivatkozom néhai Horánszky Nándorra, a ki már 1898. márczius 17-én itt a házban mondott beszédében felhozta ezeket a bajokat, 1901 augusztus 26-dikán Szepsiben tartott beszámolójában pedig részletes programmot adott erről a kérdésről. Ámde foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel közgazdasági iróink is igen behatóan és tárgyilagosan. Felhívom ennélfogva a minister ur figyelmét ezekre a körülményekre, mert ha e bajokon segit, csak akkor lesz képes a kis- és középbirtokos osztály intenzív gazdálkodásra és takarékossággal vagyongyűjtésre, míg ha ezeken nem segítünk, végleg elpusztulnak. Ausztria ipari állam és mégis sokat tesz mezőgazdasága felvirágzására. Nekünk pedig, a hol a lakosság 75%-a a földmivelésből él, egyenesen kötelességünk a földmivelő osztályon segíteni és minden baját orvosolni. Ha van nekünk Dreadnoughtokra és egyéb hatalmi ábrándokra pénzünk, akkor kell hogy legyen ezen kérdések rendezésére is. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Magyarország főtermelési ágai a szesztermelés és az állattenyésztés. Ezen két fontos ágat nekünk virágzóvá kell tennünk és mindent el kell követnünk, hogy ezek a gazdasági ágak intenzivekké tétessenek, mert a földbirtokot igen sok csapás érte már. Itt van a sertés- és marhavész. Itt van az amerikai és az ausztráliai verseny. Mindezen körülmények indokolttá teszik, hogy ezen kérdésekkel komolyan foglalkozzunk és azokat dűlőre vigyük. Közgazdasági katasztrófát okozott az, a midőn szőlőinket a filloxera elpusztította. Az ország segítségével sikerült a szőlőket regenerálni és a szőlészetet ismét helyreállítani, de mégis azt tapasztaljuk, hogy olyan rosszak az értékesítési viszonyok ma Magyarországon, különösen a Tokaj hegyalján, hogy ha mi ezen segíteni nem fogunk, nem lesz szőlő-kulturánk az országban. A mikor olyan sok uj betegség jelentkezik, mint a múlt évben, a mikor a fagy, a peronoszpóra, lisztharmat, szőlőmoly pusztított, nagy erő szükséges arra, hogy mindezen bajokkal meg tudjunk küzdeni. Ha e téren segitség nem érkezik, tehetetlenül fognak állani a szőlősgazdák és nem képesek szőlőmiveléssel tovább foglalkozni. Különösen a hegyi szőlőkre értem ezt, mert a homok szőlőkben nincs annyi baj. A hegyi szőlőket különben is nagy erővel, sok költséggel kellett regenerálni, kősziklákat kellett kidobni, hogy a szőlőket helyreállíthassuk és ezért ma is a nehéz munkásviszonyok és a munkabérek emelkedése folytán sok bajjal kell küzdeniök. Mindezeken segíteni kell, ha azt akarjuk, hogy a szőlészet továbbra is fennálljon. Szőlészetünk legnagyobbrészt agrárkölcsönok kel van megterhelve. Igaz, hogy az agrárkölcsönnek törvény szerint 5 és %% kamatja aránylag, a többi kölcsönökhöz viszonyítva, nem sok. De méltóztassék venni, hogy ezen agrárkölcsönok április áö-dn, szerdárt. 31 után öt évig nem fizetnek, azután a kamatokat a tőkéhez irják, ugy hogy ha valakinek ezer koronára van szüksége, 1500 koronát kell aláírnia. Igen nyomja a gazdákat ezen agrárkölcsön, különösen, ha termés nincs, ha elemi csapások : jég, peronoszpóra, fagy stb. a gazda termését elveszi. A volt kormány akcziót indított, hogy a szőlősgazdákon segítsen. Készen is volt már egy törvénytervezet, hogy ezen agrárkölcsönöket most április elsejétől kezdődőleg 25 évre kamatmentesen kitolja, ugy, hogy kamatokat nem fizettek volna a szőlősgazdák, csupán a részleteket 25 éven át. Meg volt Ígérve, hogy ezt keresztül fogják vinni. Mégsem történik ebben a dologban semmi. Voltunk deputáczióban a földmivelésügyi és a pénzügyminister uraknál, hogy hassanak oda hogy ezen agrárkölcsönok részleteinek kifizetése 25 évre kitolassék, még sem látunk e kérdésben eredményt. Tervbe volt véve az inségkölcsön. Igaz, hogy a Tokaj-Hegyalj a kapott segélyt, 600.000 koronát, a mely épen most van kiosztás alatt. Tervbe volt, hogy a végrehajtások be lesznek szüntetve, hogy a nép ne zaklattassék. Ebből sem lett semmi, ugy hogy a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő kénytelen a végrehajtással járó kellemetlenségeket is eltűrni. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: A 600.000korona ki lett osztva! Bernáth Béla: Ennél a kérdésnél ki akarom emelni azt is, hogy bár Tokaj-Hegyalj a megkapta ezt a 600.000 K segítséget, ez mégsem orvosolt minden bajt, mert méltóztassék meggondolni, hogy segélyt csak azok kaptak, a kiknek szőlőjét a múlt évben olykép verte el a jég, hogy legalább 50% kárt okozott, ellenben azok, a kiknek szőlőjét már a múlt évet megelőzőleg tönkretette a fagy, a jég vagy a peronoszpóra, a kik talán még rosszabb helyzetbe jutottak, mint azok, a kiket csak tavaly ért a baj, ebből a kölcsönből semmit sem kaptak. Itt egy országos bajjal áUunk szemben. Azokat is részesíteni kell tehát ebben a kedvezményben, a kiknek szőlőjét már a megelőző években elpusztították az elemi csapások és nemcsak azokat, a kiknél a múlt évi jégverés okozott legalább 50% károsodást. Kérem tehát az igen tisztelt minister urat, szíveskedjék odahatni, hogy ennek az agrárkölcsön-törvénynek módosítása mielőbb bekövetkezzék, hogy azok, a kik agrárkölesönnel tartoznak, képesek legyenek kötelezettségüknek eleget tenni, s ne legyenek kénytelenek ismét koldusbotot véve, kivándorolni és otthagyni műveletlenül szőlőjüket. Eendezetlen a borügynöki kérdés is. Tapasztaljuk, hogy alig lehet bort eladni ügynökök közbejötte nélkül. Az ügynökök pedig sohasem a termelőnek, hanem mindig a vevőnek érdekeit szolgálják, mert azok igyekeznek lenyomni az árakat. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Természetes !