Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-156
360 Í5B. országos ülés 1912 május 15-én, hétfőn. egyszerűen honvédségnek. Később aztán elkezdték azt Magyarországon magyar királyi honvédségnek elnevezni, (Helyeslés a baloldalon és a. középen.) mire azután Horvátországban különböző elnevezések keletkeztek és hol horvátnak, hol pedig horvát-magyarnak kezdték hivni. Kelemen Béla: Egységes állam vagyunk, nem unió ! Brankovics Dömötör: 1869-ben egy közös konferenezián, melyet gróf Andrássy Gyula akkori ministerelnök hivott egybe, elhatározták, hogy a honvédség hivatalos elnevezése horvát-magyar, illetve magyar-horvát legyen és igy hivták ezentúl 1874-ig, a mikor elkezdték csak magyar királyi honvédségnek nevezni, a mely elnevezés máig is használatban van. Miután a törvény maga eziránt nem rendelkezik, nem lehet azt állítanunk, hogy a mai elnevezés a honvédségről szóló törvényt sértené, mert az elnevezés nincs contra legem, de keletkezett praeter legem ; itt van tehát egy bizonyos plusz, a melyről nem lehetne mondani, hogy megfelel a kiegyezési törvény szellemének, mert hiszen logicze egy közös intézmény nem lehet csak magyar, mint a hogy nem lehet csak horvát. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a honvédségnek oly elnevezést adjunk, a mely a kiegyezési törvény szellemének megfelel. Szerintünk ez csak regnikoláris bizottság utján volna megállapítható, közös egyetértéssel, annál is inkább, mert a közös institucziók elnevezése már tárgya volt a regnikoláris bizottságok tárgyalásainak, a mely regnikoláris bizottságok azonban akkor munkásságukat nem fejezték be. Ezen regnikoláris bizottság tanácskozásának eredménye kifejezést kellene, hogy nyerjen azután azon törvényben, mely igy közös egyetértés alapján jönne létre. Folytatólagosan meg kell emlékeznem a honvédségi kerületekről is. Itt is a törvénytől eltérő gyakorlat honosult meg azok elnevezéseinél. Nevezetesen az 1868. évi XLI. t.-czikk szerint a VI. kerület, a horvát-szlavonországi. Az 1890, évi törvény ugyanazt, a többi kerületek egygyel megszaporodván, a VII. zágrábi horvát-szlavón kerületnek hivja. Később hozatott be azután a királyi magyar zágrábi horvát-szlavón kerület elnevezés ; miért is kérjük az igen t. honvédelmi minister urat, hogy itt, valamint a horvát honvéd-ezredeknél, a hol ezen uj elnevezések adminisztratív utón keletkeztek, intézkedni méltóztatnék, hogy status quo ante ugyanily módon ismét helyreállittassék. Áttérek most egy igen fontos kérdésre, t. i. a honvéd-iskolákra. Midőn a honvédség intézménye életbelépett, felállíttatott a katonatisztek kiképzésére szükséges iskola; ilyen iskola volt Varasdon, mely a következő évben áthelyeztetett Vukovárra és onnét Zágrábba, — később 1875-ben bekebelezték ezen iskolát a budapesti Ludovika Akadémiába, mint külön horvát nyelvvel biró tanfolyamot. Ezen horvát tanfolyam azután teljesen megszűnt az 1883. évi XXXIV. t.-czikkel, melylyel a Ludovika Akadémia ujjászerveztetett. Most már nincsen egyáltalában Horvátország területén honvédiskola. Legújabban az a rendelkezés történt, hogy a pécsi kadetiskolában az 1904/5-iki tanévtől kezdve a horvát növendékek a fontosabb tantárgyakból horvát oktatást nyerhessenek; ez a megoldás természetesen nem felelhet meg a szükségletnek és nem pótolhatja a horvát honvéd-iskolát, annál kevésbbé, mert a horvát ifjak nem látogatják szivesen a nem horvátországi honvédiskolát, mert az mindenféle nehézségekkel jár. A horvát honvédiskola hiánya nemzeti tekintetben is, magára az intézményre nézve is káros következményekkel bir, főleg azéit, mert ez által horvát katonatisztekben mutatkozik hiány,-mely hiány vagy máshonnan, vagy magyar honvédtisztekkel jDÓtoltatik, kik rendesen vagy egyáltalában nem, vagy alig tudnak horvátul. Ezt a körülményt statisztikai adatokkal is lehet illusztrálni. Igy az 1911. évi hivatalos sematizmus a zágrábi kerületi parancsnokságnál a zágrábi törzsben 47 személy közül 29 horvát vagy szerb nemzetiségűt; a 25. zágrábi gyalogezrednél 96 személy közül 50 horvátot, a karlováczi 26. gyalogezrednél 72 személy közül 40 horvátot vagy szerbet, a 27. sziszeid gyalogezrednél 68 személy közül 38 horvátot, a 28. eszéki gyalogezrednél 78 közül 28 horvátot és végre a varasdi huszárezrednél 43 közül csak 11 horvát vagy szerb nemzetiségű egyént mutat ki. Mindezért már gyakrabban adatott kifejezés azon kívánságnak, hogy horvát honvédiskola állittassék fel ; kérték ezt a megyék, városok, és ezen petitumot a horvát kormányok is támogatták. A honvédelmi ministerium ily iskola felállításával szemben hol katonai, hol anyagi akadályokat hozott fel, de mindezen okok nem lehetnek mértékadók, mert a nem horvát tisztek alkalmazása épen ily iskola hiányából kifolyólag mind fegyelem, mind magának az intézménynek tekintélye dolgában sok bajt okoz. A honvédségről szóló törvény, különösen az 1868 : XLI. t.-cz. 18. §-a, valamint az 1890 : V. t.-cz. a honvédség horvát-szlavón részére világosan statuálja a horvát szolgálati és vezénynyelvet, miből kifolyólag okvetlenül szükséges oly iskolának felállítása, melyben ez a horvát szolgálati és vezénynyelv elsajátítható. Különben volt már ilyen iskola Horvátországban, s a fent mondottakból kifolyólag kell, hogy ismét egy ily iskola felállítását sürgessük. Ez a hiány a katonatisztekben még fokozódni fog, ha az uj véderőtörvény fel fogja emelni a honvédség állományát, miből kifolyólag okvetlenül ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a tisztek szükséges kiképeztetéséről egy nálunk felállítandó iskola által gondoskodva legyen. T. képviselőház ! A mondottakban igyekeztem egészen tárgyilagosan előadni jogosult óhajainkat.
