Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-156

356 156. országos ülés 191 1 május 15-én, hétfőn. Jelentem a t. háznak, hogy a honvédelmi minister ur a házszabályok 214. §-a alapján tárczája költségvetésének tárgyalása idejére a szükséges felvilágosítások megadásával Demján Ottó hadbiztost és Pajer Vilmos ministeri tanácsost bizta meg. Méltóztatnak ezt tudomásul venni. (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. A pénzügyminister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Lukács László pénzügyminister: T. képviselőház ! Van szerencsém a kereskedelemügyi ministerium részéről törvényjavaslatot terjesztem be a drávavölgyi helyi érdekű vasút kiskőszegi állomásának engedélyezése tárgyában (írom. 282). Kérem, méltóztassék a t. háznak intézkedni, hogy a javaslat kinyomassák, szétosztassák és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz utasittassék. Van szerencsém továbbá beterjeszteni egy másik törvényj avaslatot az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsszeli nemzetközi értekezlet főokmányához tartozó és törvénybe iktatott nyilatkozat 5. bekezdését módosító nyilatkozatnak beczikkelyezéséről (írom. 281). Kérem a t. házat, méltóztassék ezt is kinyomatni és tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasitani. Van szerencsém továbbá benyújtani egy jelentést 1893 : XXVIII. t.-czikkben előirt ipari felügyeletnek a zsákkölcsönző telepekre való kiterjesztése tárgyában (írom. 284). Kérem, méltóztassék ezt is kinyomatni és a munkásügyi bizottsághoz utasitani. Végül van szerencsém benyújtani még egy jelentést a bánffyhmiyad—keczeli helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában (írom. 283). Méltóztassék ezt a jelentést is kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás végett a pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz utasitani. (Helyeslés.) Elnök: A t. képviselőház a törvényjavaslatok, illetőleg jelentések kinyomatását elrendeli. E szerint a drávavölgyi helyi érdekű vasút kiskőszegi átrakodó állomásának engedélyezéséről szóló törvényjavaslat a pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz ; az afrikai rabszolgakereskedés elnyomása érdekében tartott brüsszeli nemzetközi értekezlet főokmányához tartozó és az 1897 : IX, t.-czikkbe iktatott nyilatkozat 5. bekezdését módositó nyilatkozatnak b e czikkelyezéséről szóló törvényj avaslat a közgazdasági bizottsághoz ; az 1896. évi XXVIII. t.-ez.-ben előirt ipari felügyeletnek a zsákkölcsönző telepekre való kiterjesztéséről szóló jelentés a munkásügyi bizottsághoz ; végül a bánfíyhunyad— keczeli helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában benyújtott jelentés a pénzügyi és közlekedésügyi bizottsághoz fog utasittatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. (Helyeslés.) Pékár Gyula,, a könyvtári bizottság előadója kíván a háznak jelentést tenni, Pékár Gyula előadó: T. képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a könyvtári bizottság jelentését (írom. 285) a könyvtárnak 191.0. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Kérem ennek a jelentésnek kinyomatását, a képviselőház tagjai közt való szétosztását és annak idején napirendre tűzését. Elnök : A képviselőház a jelentést kinyomatja, szétosztatja és annak idején való napirendre tűzését elrendeli. Következik most napirend szerint az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása és pedig a honvédelmi tárcza (írom. 213) költségvetése. Szólásra következik ? Lovászy Márton jegyző: Haller István! Haller István : T. ház ! Lehetetlen, hogy a honvédelmi tárcza költségvetését ne az előre bejelentett véderőreform árnyékában szemléljük és ne azzal az érzéssel tárgyaljuk a honvédelmi tárczát, a mely a normális kereteket nem haladja túl, hogy utána úgy is jönni fog az özönvíz. Ebben a tudatban, — reméljük is — hogy a honvédelmi minister ur a házat talán még a mai ülés folyamán tájékoztatni fogja a véderőreform közelebbi részleteiről is és legalább a kereteket, a melyekben, a véderőreform mozogni fog, talán már most meg fogja jelölni, nem is kívánok hosszasabban időzni a honvédelmi tárcza költségvetésénél, mert rövid idő múlva úgy is bőségesen lesz módunk abban, hogy a hadügygyei összefüggő minden kérdést a legapróbb részletekig azzal a komolysággal tárgyaljunk, a mely komolyságot megérdemel egy ilyen nagy horderejű ügy, a mely az ország gazdasági erejét, véleményem szerint, mértéken túl igénybe veszi, a mely oly terheket fog ráhárítani az országra, a mely terhekkel teherviselési képességünk egyáltalán nincs arányban és a mely sokkal több áldozatot fog követelni tőlünk, mint a mennyit hasonlóképen fontos gazdasági és kulturális beruházásokra fogunk tudni áldozni. Azt látjuk azokból a dolgokból is, a melyeket a véderőreformról előre volt módunk hallani, hogy itt tulaj donképen nem is az a szándék, az a törekvés, hogy az osztrák-magyar monarchia utolérje a többi nagyhatalmakat, vagy lépést tartson azokkal, a melyekkel lépést kell tartania, hanem itt az a törekvés nyilvánul, hogy túlszárnyalja a haderővel, túlszárnyalja a hadi készültséggel azokat a hatalmakat, a melyekkel mi gazdasági erőben egyáltalán nem versenyezhetünk. Érthető ez a törekvés Ausztria részéről, a melynek hivatása és kötelessége, hogy a maga ipari termelésének a feleslegét felemésztő piaezokat védelmezze, a melynek tehát tényleg kell rendelkeznie olyan haderővel, a mely tekintélyt szerezzen neki a távoli piaezokon is ; mondom, érthető, hogy Ausztria törekszik arra, hogy ne csak elérje a nagyhatalmakat a hadi készültség dolgában, hanem akár túl is szárnyalja őket; de nem érthető a mi részünkről, a kiknél a hadseregnek