Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

lkl. országos ülés 1911 április 26-án, szerdán. 2v hogy ezen a czimen vannak támogatva amaz ipari növények fejlesztésére irányuló törekvések is, melyek mind a kender- és lentermelésnek fokozottabb fejlődését lennének hivatva előmozditani; hisz ezek mind a jövő mezőgazdasági életnek nagy kérdései. A mikor az ipari növények termelését hatékonyabban és intenzivebben fogják mezőgazdáink a legszélesebb rétegekben előmozditani, a magyar mezőgazdasági életet egyoldalúságából lesznek hivatva átvezetni abba a termelési irányba, a mely mind a foglalkozást kereső munkásnépnek nagyobb kereseti lehetőséget, mind pedig a gazdáknak nagyobb jövedelmet biztosithat. De mondom, ezeket a kérdéseket most hosszabban fejtegetni nem akarom, csak egyszerűen rámutatok arra, hogy a földmivelésügyi kormány, a menynyire pénzügyi viszonyaink megengedték, e tekintetben is a kellő gondosságot igazolta. TÜdŐS János: A mezőgazdasági ipar ! Pap Géza előadó: A mezőgazdasági ipar kérdése egyike a jövő legfontosabb kérdéseinek, mert ha ezt sikerülni fog szerencsésen és bölcsen megoldani, akkor azok a látszólagos ellentétek, a melyek ma az agrár és a merkantil világ között vannak, önkénytelenül elsimulnak, a mi azután a mezőgazdasági életet arra a tudatra fogja ébreszteni, hogy egy hatalmas ipari élet az ő gazdasági létezésének legelsőbbrendű alapja . . . Eitner Zsigmond : Azért kell az önálló vámterület ! Pap Géza előadó: önálló vámterület nélkül is. . . Eitner Zsigmond : önálló vámterület! Pap Géza előadó: Hogy önálló vámterület nélkül is tudunk bizonyos irányban érvényesülni, ezt mutatja az országnak nagyon sok vidéke, a hol megvan az intelligenczia, megvan a tőke és vállalkozási kedv és mind e három felett megvan a munka szeretete. Mert a mezőgazdasági életnek az ipari növények termelésére való áttérésének nagy feltétele van : a dolog szeretete ! (Mozgás és közbeszólások a baloldalon.) Én gazda vagyok és tudom, hogy mit mondok. Az ipari növények termelése csak egy esetben lehetséges, ha nem elégszem meg azzal, hogy valamit elvetek és várom az aratást, hanem az elvetés és aratás közti időben is igen sok fáradsággal, nehéz verejtékes munkával biztositom terményeim fejlődését. Ennek a kérdésnek előbbrevitele ozéljából vannak a költségvetésbe felvéve a czukorrépatermelésnek javitását czélzó kisérletek, azután különböző kísérleti intézmények fejlesztése, a melyek már egyes vidékeken hatásukat meg is mutatták s melyeknek, ha szélesebb körben érdeklődésre találnak, a hatása elmaradhatatlan. A gazdasági munkás- és cselédügyre 1,400.000 K-át vett fel a t. földmivelésügyi minister ur. Ez egyik legfontosabb része a költségvetésnek, mert mindhiába, a munkásokról való gondoskodás az áUami humanizmusnak egyik legnagyobb kötelessége ; támogatókig, segitőleg nyúlni azok felé, kik a leggyengébbek és leginkább igényelhetik azt, hogy az állam támogató jótéteményeiben részesüljenek. A költségvetés ez irányban is kellő gondoskodást mutat, a mennyiben felvétettek jelentékeny összegek a téli foglalkozás fejlesztésére, a jogképviseleti költségek fejlesztésére, segélyszövetkezetek létesítésére, munkás- és cselédsegélypénztárak központi igazgatásának költségeire, munkásházak épitésére, népház létesitésére és a földmivelési tudakozó intézmény költségeinek fedezésére. Hiszen a munkásházak egyike azon kérdéseknek, melyek iránt a magyar művelt társadalom az utolsó időben a legnagyobb érdeklődést mutatja. Vannak Magyarországnak egyes vidékei, hol több százat tesz ki azoknak a munkásházaknak a száma, a melyeket a helyi érdekeltségek, az állami támogatástól eltekintve, a maguk pénzéből igyekeznek létesiteni és a helyi viszonyoknak megfelelőleg támogatást nyújtani a legszegényebb munkásosztály békés otthonának megteremtésére. (Felkiáltások balfelől: Hol vannak í Kik kezdeményezték ?) Megyékben, törvényhatóságokban, ott van Csanádmegye, Torontálmegye, hol ezer munkásházat épitenek, és olyan olcsón, hogy azok az egyes vidékekként drága lakásokban lakó munkások sokkal kevesebbet fizetnek amortizáczionális összeg fejében, mint a mennyit fizetnek bérlet czimén. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ne méltóztassanak kérdéseket intézni hozzám, én szívesen felelek, azt tudhatják jól a képviselő urak, de ne kérdezzenek ki engem, mert én azzal gyanúsíthatom azokat a képviselő urakat, kik ilyen érdeklődést mutatnak most, hogy nem viseltettek érdeklődéssel akkor, mikor ezekről tudomást szerezhettek volna. Vannak tehát törvényhatóságok, melyek a maguk áldozatkészségével hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkásviszonyokon segítsenek, és a munkásnyomoron enyhítsenek. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Épen a legszegényebb néposztály segitbegex czélozza a földmivelésügyi kormány azon intézkedésével, mely állandó gondoskodás tárgyát képezi és ez a selyemtenyésztés folytatólagos fejlesztése, hol a 6,700.000 K-ból 4 és fél millió K-át kapnak beváltás czimén körülbelül 31 megyének szegény munkás lakói, mely 31 megye 2800 községének 90.000 családja 3,379.000 K keresetet tudott magának ezen munka által biztosítani. A Földtani Intézetről akarok még egy pár szót mondani, a mely intézményünk mindinkább kezdi azt a népszerűséget elérni, a melyre jogosan tarthat igényt. Hiszen a Földtani Intézet kutatásaival lenne hivatva a magyar mezőgazdaságnak segitségéie lenni, és mindazokat a forrásokat és anyagokat, a melyek gazdasági szempontból kihasználhatók, a gazdáknak tudomására bozni. A Földtani Intézet lehetőséget nyújt arra, hogy az ő geológiai kutatásai alapján bizonyos olyan dolgoknak ismeretéhez jusson a magyar gazdaközönség, a mely ismereteknek gondos megfigyelésével és kihasználásával a jövő modern mezőgazdaságnak