Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

lkl. országos älés 19li április 26-án, szerdán. 2; állani. A földmivelésügyi tárcza költségvetésébe 5,800.000 korona van beállítva, a mely összeg tenyészállatoknak állami közvetítéssel való terjesztésével volna hivatva szolgálni a mi állattenyésztési ügyünket. Itt egy miüióval több van felvéve, mint volt az előző költségvetésben, s azt hiszem, hogy ennek a milliónak kellő és gondos felhasználása jelentékenyen befolyásolni fogja állattenyésztésünk fellendülését. A mikor ezzel a kérdéssel foglalkozom, méltóztassék megengedni, hogy egy pár szóval megemlékezzem azokról a kérdésekről, a melyek a közelmúltban oly nagy port vertek fel és a melyek a közérdeklődésnek olyan élénk tárgyául szolgáltak. Mint méltóztatik emlékezni, a közelmúltban tárgyaltuk a romániai és szerbiai szerződéseket, a melyek bizonyos félelmet keltettek mezőgazdáinknál az áralakulásra vonatkozólag. S itt, ezen a helyen az igazságnak tartozom azzal, hogy rámutassak arra, hogy a földmivelésügyi kormány akkor ezeket a félelmeket túlzottaknak jelezte s most itt az ideje annak, hogy a földmivelésügyi kormánynak ezen felfogása felett Ítéletet mondhassunk. PajZS Gyula : Még nem. majd később ! Pap Géza előadó : Már három hónapja annak hogy Romániából és Szerbiából állatokat hozmk be. Köztudomású dolog, hogy az első időkben tömegesebben jönnek be azok az áruk, a melyek az idők folyamán a beengedésre várakoztak. Es mit tapasztalunk ? Azt, hogy a földmivelésügyi kormány által jelzett és előre megjósolt helyzet bekövetkezett: hogy a behozatal nem járt veszedelemmel az áralakulásra s némileg csökkentőleg hatott a közfogyasztásra. Ezt csak röviden jelzem, mert nem akarok megint belebocsátkozni a husdrágaság kérdésének megvitatásába; de azért tartottam szükségesnek erre rámutatni, hogy a t. háznak figyelmét felhívj am arra, hogy igenis a földmivelésügyi kormány komoly megfontolás tárgyává tette ezt a kérdést s helyesen találta meg azt az utat, a melyet akkor ugy állattenyésztési, mint közfogyasztási szempontból követendőnek jelzett. Egy hang (balfelől) : Nem egészen ! Pap Géza előadó : Nem egészen ? Hiszen a húsárak bizonyságául szolgálnak annak, hogy azok, a miket most elmondtam, igazak. Ha belemennék abba, hogy az árképződésnek mai és múlt helyzetét megvilágítsam, roppant hosszadalmas lennék; de azt hiszem, ez mindenki előtt oly közismert tény, hogy ennek az állításomnak beigazolása hosszú vita tárgyául nem szolgálhat. Az állattenyésztés emelésére czéloz az a tétel, a mely a költségvetésbe 400.000 K-val van beállítva és a mely tenyészanyagok bevásárlására és kisgazdáknak nyújtandó segélyezésekre lesz fordítandó. Hiszen nagy és jelentékeny támasz a kisgazdákra nézve az, a melyet a földmivelésügyi kormány nekik nyújt azáltal, hogy a megvásárolt I tenyészállataiknál bizonyos százalék viselését a földmivelésügyi kormány magára vállalja s ezáltal lehetővé van téve az, hogy olcsóbban szerezhessenek be, de lehetővé teszi még azt is, hogy a külföldről importált tenyészállatok tekintetében a fuvarköltségtől is megszabaduljanak a kisgazdák, a mi a vételárnál, különösen ha külföldről hozzák be az állatokat, nagyon jelentékeny tényező. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon; felkiáltások : Nem hoznak be! De behoznak!) Az idén Torontál vármegyébe, egyetlen vármegyébe, eddig 70 darabot hoztak be és mindazokon a helyeken, a hol a kisgazdákat a mezőgazdasági egyletek, vagy a középbirtokosok ebben az irányban való munkásságra felhívják és a gazdasági egyesületek és a középbirtokosság gondoskodásának tárgyát képezi, hogy a kisgazdákat kellő felvilágosítással és irányítással ellássák, a mint azt mi Torontálban teszszük, ennek haszna nem maradhat el és az import növekedik. Ugyanezen a czimen, a közélelmezés olcsóbbátétele czimén 400.000 korona van fölvéve, a mely a konzumvásárok berendezésére és fentartóköltségeik támogatására lesz fordítandó. A mi a vízi munkálatokat illeti, a beruházások az 1908: XLIX. t.-cz. alapján 6 millióval vannak felvéve. Hosszú munkaprogrammnak évenként való megvalósítása ez, a mely fordittatik ugy partvédelmi, mint folyamszabályozási költségek fedezésére az ország azon vizeinél, a hol ez idő szerint legszükségesebb, és a mely munkálatok ugy vízszabályozási, mint hajózási szempontból a legégetőbbeknek mutatkoznak. Ez a 6 millió megoszlik Magyarországnak csaknem valamennyi jelentőségesebb folyói közt. Vannak uj munkálatok felvéve, a melyek a régi programmba való beillesztéssel igyekeznek Magyarország vizi utainak helyes rendezését tovább építeni. Hiszen a víz kérdése Magyarország gazdaközönségének régi idő óta nagyon fontos és jelentőséges érdekét képezi, és azok az óriási áldozatok, a melyeket ugy az állam, mint az egyesek a mi vizeinknek szabályozása kérdésének okos megoldása szempontjából a vizi utak szabályozására fordítanak, sok milliót tesznek ki, de sok millióra megy a haszon is, a melyet az okos és helyes befektetések révén a mezőgazdaközönségnek biztosithatunk. Voltak itt hibák, voltak idők, a mikor a vizi kérdések elbirálása nem volt egészséges; a gazda a vizet csak ellenségnek tekintette, de e részben a viszonyok és felfogások átalakulnak és közelednek az egyetlen okos, helyes felfogáshoz, hogy a viz nem ellensége a gazdának, de okosan kell azt felhasználni, és ki kell használnia a gazdának, részint mint utat, részint öntözési czélra, részint más gazdasági kérdések helyesebb és jövedelmezőbb kezelése szempontjából és ha el fogunk érkezni oda, hogy a viznek okos és kellő kihasználásával a mezőgazda a vízben barátot és támogatót fog találni, a mint találhat is, akkor fogjuk egészséges alapon elbírálni ezt az egész kérdést. 4*