Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

lkl. országos älés 19li április 26-án, szerdán. 2; állani. A földmivelésügyi tárcza költségvetésébe 5,800.000 korona van beállítva, a mely összeg te­nyészállatoknak állami közvetítéssel való terjesz­tésével volna hivatva szolgálni a mi állattenyésztési ügyünket. Itt egy miüióval több van felvéve, mint volt az előző költségvetésben, s azt hiszem, hogy ennek a milliónak kellő és gondos felhaszná­lása jelentékenyen befolyásolni fogja állattenyész­tésünk fellendülését. A mikor ezzel a kérdéssel foglalkozom, méltóz­tassék megengedni, hogy egy pár szóval meg­emlékezzem azokról a kérdésekről, a melyek a közelmúltban oly nagy port vertek fel és a melyek a közérdeklődésnek olyan élénk tárgyául szol­gáltak. Mint méltóztatik emlékezni, a közel­múltban tárgyaltuk a romániai és szerbiai szerző­déseket, a melyek bizonyos félelmet keltettek mezőgazdáinknál az áralakulásra vonatkozólag. S itt, ezen a helyen az igazságnak tartozom azzal, hogy rámutassak arra, hogy a földmivelésügyi kormány akkor ezeket a félelmeket túlzottaknak jelezte s most itt az ideje annak, hogy a földmivelés­ügyi kormánynak ezen felfogása felett Ítéletet mondhassunk. PajZS Gyula : Még nem. majd később ! Pap Géza előadó : Már három hónapja annak hogy Romániából és Szerbiából állatokat hozmk be. Köztudomású dolog, hogy az első időkben tömegesebben jönnek be azok az áruk, a melyek az idők folyamán a beengedésre várakoztak. Es mit tapasztalunk ? Azt, hogy a földmivelésügyi kormány által jelzett és előre megjósolt helyzet bekövetkezett: hogy a behozatal nem járt ve­szedelemmel az áralakulásra s némileg csökkentő­leg hatott a közfogyasztásra. Ezt csak röviden jelzem, mert nem akarok megint belebocsátkozni a husdrágaság kérdésé­nek megvitatásába; de azért tartottam szüksé­gesnek erre rámutatni, hogy a t. háznak figyelmét felhívj am arra, hogy igenis a földmivelésügyi kor­mány komoly megfontolás tárgyává tette ezt a kérdést s helyesen találta meg azt az utat, a melyet akkor ugy állattenyésztési, mint közfogyasztási szempontból követendőnek jelzett. Egy hang (balfelől) : Nem egészen ! Pap Géza előadó : Nem egészen ? Hiszen a húsárak bizonyságául szolgálnak annak, hogy azok, a miket most elmondtam, igazak. Ha belemennék abba, hogy az árképződésnek mai és múlt helyzetét megvilágítsam, roppant hossza­dalmas lennék; de azt hiszem, ez mindenki előtt oly közismert tény, hogy ennek az állításomnak beigazolása hosszú vita tárgyául nem szolgálhat. Az állattenyésztés emelésére czéloz az a té­tel, a mely a költségvetésbe 400.000 K-val van be­állítva és a mely tenyészanyagok bevásárlására és kisgazdáknak nyújtandó segélyezésekre lesz fordítandó. Hiszen nagy és jelentékeny támasz a kis­gazdákra nézve az, a melyet a földmivelésügyi kormány nekik nyújt azáltal, hogy a megvásárolt I tenyészállataiknál bizonyos százalék viselését a földmivelésügyi kormány magára vállalja s ez­által lehetővé van téve az, hogy olcsóbban szerez­hessenek be, de lehetővé teszi még azt is, hogy a külföldről importált tenyészállatok tekintetében a fuvarköltségtől is megszabaduljanak a kisgazdák, a mi a vételárnál, különösen ha külföldről hozzák be az állatokat, nagyon jelentékeny tényező. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon; felkiáltások : Nem hoznak be! De behoznak!) Az idén Torontál vár­megyébe, egyetlen vármegyébe, eddig 70 darabot hoztak be és mindazokon a helyeken, a hol a kis­gazdákat a mezőgazdasági egyletek, vagy a közép­birtokosok ebben az irányban való munkásságra felhívják és a gazdasági egyesületek és a közép­birtokosság gondoskodásának tárgyát képezi, hogy a kisgazdákat kellő felvilágosítással és irányítás­sal ellássák, a mint azt mi Torontálban teszszük, ennek haszna nem maradhat el és az import növe­kedik. Ugyanezen a czimen, a közélelmezés olcsóbbá­tétele czimén 400.000 korona van fölvéve, a mely a konzumvásárok berendezésére és fentartókölt­ségeik támogatására lesz fordítandó. A mi a vízi munkálatokat illeti, a beruházások az 1908: XLIX. t.-cz. alapján 6 millióval vannak felvéve. Hosszú munkaprogrammnak évenként való megvalósítása ez, a mely fordittatik ugy partvédelmi, mint folyamszabályozási költségek fedezésére az ország azon vizeinél, a hol ez idő szerint legszükségesebb, és a mely munkálatok ugy vízszabályozási, mint hajózási szempontból a legégetőbbeknek mutatkoznak. Ez a 6 millió megoszlik Magyarországnak csaknem valamennyi jelentőségesebb folyói közt. Vannak uj munkálatok felvéve, a melyek a régi programmba való be­illesztéssel igyekeznek Magyarország vizi utainak helyes rendezését tovább építeni. Hiszen a víz kérdése Magyarország gazdaközönségének régi idő óta nagyon fontos és jelentőséges érdekét képezi, és azok az óriási áldozatok, a melyeket ugy az állam, mint az egyesek a mi vizeinknek szabályozása kérdésének okos megoldása szempontjából a vizi utak szabályozására fordítanak, sok milliót tesz­nek ki, de sok millióra megy a haszon is, a melyet az okos és helyes befektetések révén a mezőgazda­közönségnek biztosithatunk. Voltak itt hibák, voltak idők, a mikor a vizi kérdések elbirálása nem volt egészséges; a gazda a vizet csak ellenségnek tekintette, de e részben a viszonyok és felfogások átalakulnak és közelednek az egyetlen okos, helyes felfogáshoz, hogy a viz nem ellensége a gazdának, de okosan kell azt felhasználni, és ki kell használnia a gazdá­nak, részint mint utat, részint öntözési czélra, részint más gazdasági kérdések helyesebb és jöve­delmezőbb kezelése szempontjából és ha el fogunk érkezni oda, hogy a viznek okos és kellő kihaszná­lásával a mezőgazda a vízben barátot és támogatót fog találni, a mint találhat is, akkor fogjuk egész­séges alapon elbírálni ezt az egész kérdést. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents