Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-141
26 l4i. országos ules Í911 április 26-án, szerdán. betegségeket, s igy remény van arra, hogy ez az eltitkolás kisebb mértékben fog előfordulni és ez a köztenyésztés hasznára válik. Állattenyésztésünk fejlődésére vonatkozólag még mindig nagy és jelentékeny kérdés a sertésvész fenyegető veszedelmének elhárítása. E részben vannak már jelentékeny eredmények és ezeket a földmivelésügyi minister fejleszteni és gyarapítani akarja. Kőbányán oly eredményes kísérletek tétettek, a melyek jogossá teszik azt a reményt, hogy a sertésvész elleni szérum hathatós menedékeszköz lesz a vész terjedésének meggátlására. Csak örömmel üdvözölhető a földmivelésügyi kormánynak az az intézkedése, hogy erre 400.000 K-át állított be. Hiszen Magyarország sertésállománya fejlődésének és szaporításának a biztosítása nemcsak nagy jövedelmet fog biztosítani Magyarország gazdaközönségének, hanem bizonyos jövedelmet fog juttatni épen a legszegényebb rétegeknek, a gazdaságokban alkalmazott munkásoknak és cselédeknek is, a falvakban élő kis zselléreknek, a kik a községi legelőn olcsón tartott sertésállományból szép hasznot húzhatnak, nemcsak szocziális segítséget nyújtunk ezzel a magyar gazdaközönségnek, hanem a közfogyasztást is szolgáljuk és lehetővé teszszük, hogy a túlmagas áralakulás kedvezőbb irányban lesznek befolyásolhatók, a nélkül, hogy ez a mezőgazdasági jövedelemnek kárára váljék. A mi a mezőgazdasági akadémiákat illeti, itt a földmivelésügyi ministerium azon a nyomon halad, a melyet eddigi földmivelésügyi politikánk követett és a mely irány, bár felfogásom szerint még mindig sok kívánni valót hagy is maga után, mégis jelentékeny mértékben a gyakorlati és elméleti képzettséget tűzte ki czélul. Azok a gazdasági tanintézetek, a melyek nem azt a czélt tartják szemük előtt, hogy az azokból kikerülő fiatalság a kellő és lehetőleg széles alapú gyakorlati képzettséggel is bírjon, egyoldalulag használható embereket nevelnek, a kik az életben még nagyon sokáig arra szorulnak, hogy elméleti ismereteiket gyakorlati megfigyelésekkel kiegészítsék és pótolják, a mely időveszteséget a tanrend okos változtatása utján meg lehet takarítani. Ennek a felfogásnak ad kifejezést a földmivelésügyi kormány akkor, midőn a magyaróvári gazdasági akadémiával kapcsolatban gyümölcstelelő, továbbá feldolgozó- és csomagoló- ismeretek tanítására rendez be egyes épületeket, hogy ezen gyakorlati irányban is képezhető legyen a fiatalság. Hiszen Magyarországon a gyümölcstermelés kérdése ma már nagy és jelentékeny kérdés, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) a melylyel sok milliót lehet biztosítani az ország közfogyasztásának emelkedése által, tudjuk, hogy viszont a fogyasztóközönség is bizonyos igényekkel lép föl a termelőkkel szemben, a mely igények kielégítését volna hivatva szolgálni ezen Magyaróváron létesítendő gyakorlati irányú intézmény. Biztosra vehető, hogy azok a gazdasági hasznok és előnyök, a melyeket a kormány ettől vár, be is fognak következni. A mi az alsófoku gazdasági szakoktatást és a mezőgazdasági ismeretek terjesztését illeti, e téren a földmivelésügyi kormány bizonyos újításokkal akar fellépni. (Halljuk ! Halljuk !) A mint méltóztatnak tudni, a gazdasági ismétlőiskolák részére ma is bizonyos számú tanítót képeznek ki. Minthogy azonban a megfigyelések azt mutatják, hogy az ezen ismétlőiskolák részére kiképzendő tanítók együtt taníttatván azokkal a fiatal tanulókkal, a kiknek gazdasági ismeretei nem állnak a tanítójelöltekével egyenlő magas fokon, ez a körülmény az elérendő gyakorlati eredményekre bénitólag hat: a földmivelésügyi minister ur szakit az eddigi eljárással és, a mint költségvetésébe is beállította már az erre vonatkozó tételt, s egy külön kétéves tanfolyamot óhajt az ilyen kiképzendő tanítók részére felállíttatni, a melyen megfelelő nivón álló előadások .utján csakis ezek nyerhetnek kiképzést, a mely kiképzés azután megfelelő eredménynyel is fog végződni. A gazdasági ismétlőiskolák vannak hivatva arra, hogy előrehaladottabb korú, mezőgazdasággal foglalkozó fiatalságunkat a mezőgazdasági élet komoly ismereteibe bevezessék és a mezőgazdasági foglalkozás okosabb és czélszerübb irányításában kioktassák. Pajzs Gyula : Mennyit állított be erre a czélra ? Pap Géza előadó : összesen 236.000 K állíttatott be, a mely összeg gazdasági ismeretek terjesztésére fordittatik. Pajzs Gyula : 4600 K van beállítva ! Pap Géza előadó : De ez az összeg megoszlik különböző tételek között; megoszlik a nem állami földmives iskolák segélyezése, a téli tanfolyamok, a gazdasági házi ipari oktatás és a mezőgazdasági ipari szakképzés között és ezek együttvéve adják ezt a jelentékeny összeget. Ugyancsak itt vett fel a földmivelésügyi minister ur költségvetésébe a gazdasági szakirodalom támogatására 60.000 K-át és a »Földmivelésügyi Ertesitő« és a »NépIap« költségeire 135.000 K-át. Ez a Néplap, mely a földmivelésügyi kormánynak égisze és gondozása alatt adatik ki, hivatva van az alsóbb intelligencziával bíró és nagyrétegü mezőgazdáink részére útmutató fonalat képezzen és ez a gondosan szerkesztett néplap lenne hivatva arra, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó olvasóközönségünknek érdeklődése a mezőgazdasági térnek nyeressék meg, s időközönként mindig az azon időre vonatkozó munkák körében gazdag felvilágosításokat nyújt, ugy hogy a momentán ismeretek nyerésének behatása alatt kisgazdáink a maguk munkásságukat czéltudatosabban oszthatják be. Állattenyésztésünknél és tejgazdaságunknál látunk egy jelentékenyebb emelkedést. De a mi állattenyésztési kérdéseink fejlesztésére nemcsak ezek a költségvetésbe beállított összegek szolgálnak, hanem, a mint tegnap a pénzügyminister ur emiitette, még más összegek is fognak rendelkezésre
