Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-147

lkli országos ülés 194-1 május 4-én, csütörtökön. 173 (Az elnöki szélcet Návay Lajos foglalja el.) j Vasutunk, lehet mondani, arra való, hogy •Ausztriának és Ausztria kivitelének szolgáljon. Hogy milyen szerencsétlen a mi vasúti politikánk, bizonyítja az a körülmény is, hogy kellő időben szállitani nem tud. A nyári és az őszi hónapokban, a mikor pedig a legnagyobb szükség volna a . vasutakra, a katonaság foglalja azt le. A katonaság nemcsak a vasúti kocsikat, de az állomásokon lévő rakhelyeket is hatalmába veszi, ugy hogy két hónapon keresztül jóformán semmiféle szállitás nem eszközölhető, még a sürgős szállitás sem. így az árpát is már idején túl szokták elszállitani igen gyakran. A vasutasokhoz két hónapon át nem is lehet szólni, azok mind csak azt akarják bebizonyitani, hogy stratégiai szempontból megfelelnek a követelményeknek. Ezt az állapotot kellene, nézetem szerint, megszüntetni. (Ugy van ! balfelől.) Nincsenek azonban olyan szállítási eszközeink sem, a melyek a szállításra kerülő anyagok minőségének és milyenségének kellőleg megfelelnének, így például a gyümölcsszállitásra, a tej- és áüatszállitásra megfelelő elegendő vasúti kocsink nem áll rendelkezésre. Kellő számú alkalmas vasúti kocsi beszerzésére volna tehát feltétlen szükség. Igaz ugyan, hogy ez nem a földmivelésügyi minister ur resszortjába tartozik, de az a nézetem, hogy ha a kereskedelemügyi minister urat figyelmezteti e szomorú állapotokra, ő bizonyosan igyekezni fog azokon segíteni is. A vasúti szállitás hiányossága az egyik oka annak is, hogy nem tudunk a külföldre ugy szállítani, mint az szükséges volna. Hisz például nekünk sokkal nehezebb valamely terményt Csehországba szállítanunk, mint a nagy Németországnak és bár a német árunak egy egész országon kell keresztülmennie, mégis a németek Csehországba sokkal olcsóbban szállíthatnak, mint mi. Ugyanez az oka például annak is, hogy 1 forint 50 krajczáros vám mellett az amerikai búza megjelenhet Csehországban és ott konkurrálhat velünk. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: 6 korona 20 fillér a vám ! Papp Elek: Annál inkább ! Nem szállíthatunk a külföldre, mert a német tarifák oly gyalázatosan vannak megcsinálva, hogy Magyarországon nem lehet konkurrálni magyarországi búzával. Fontos dolog az is, hogy Magyarországon az adórendszer rendkívül kedvezőtlen. Az adót lejebb kellene szállítani. A t. pénzügyminister ur megígérte már régen, hogy ez munkában van, de nem tudom, nem fog-e bekövetkezni az, hogy az előmunkálatok azt fogják eredményezni, hogy még magasabb lesz az adó. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A földadó is oly magas Magyarországon, hogy az egész világon nincs ilyen magas földadó. Kun Béla: És nem fokozatos. Papp Elek: És nem fokozatos egyrészről, másrészről pedig az a baj, hogy nagyon, de nagyon magas. Ennélfogva az adó leszállítása múlhatatlanul szükséges. Ha külön vámterületünk lenne, csak vámtételekben 15—20 millió forint térülne vissza Magyarországnak, s ez pótolhatná az adóleszállitást. Nagyon fontos dolog az is, hogy állattenyésztésünk, és különösen juhtenyésztésünk csökkent. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Csodálatos dolog, hogy a juhtenyésztés Magyarországon mennyire megfogyott. 1880-ban volt 9,300.000 juh, 1890-ben volt még 7,526.000 és jelenleg van mintegy 3 millió. Ezen valóban nem lehet csodálkozni, hogy ha a brünni posztógyár a maga érdekében az úgynevezett egyfonalak gyártását életbeléptette és a magyarországi j uhtenyésztők kárára olyan posztót állit elő, a melyet gyapotból font szálakkal vegyit össze. Én nem tudom, nem' lehetne-e erre vonatkozólag ép ugy, mint az élelmiczikkek meghamisítására vonatkozólag törvényt alkotni, a mely szerint megvizsgáltatnék az a szövet, vájjon gyapjúból van-e csinálva, vagy pedig pamutból. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezt életbeléptetnők, akkor a juhtenyésztést nagyon fel lehetne lendíteni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fel lehetne lendíteni még az által is, ha a katonaság élelmezésére használnák fel a juhhúst. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek mind olyan kérdések, a melyeket mulhatlanul meg kellene oldani. Nagyon kérem az igen t. minister urat, méltóztassék intézkedni, hogy a katonaságnál felhasználják a juhhúst. Az alföldi ember nagyon szereti a juhpaprikást. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : A munkapárti választók ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Papp Elek: A gyapjú árát ezen az utón feljebb lehet emelni, és a birkatartás nem lesz megölve Magyarországon. Most teljesen meg van ölve, pedig épen birkalegelők vannak leginkább, mert a birka nagyon csekély legelővel is megelégszik. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A szikes területeken vannak legelők, a hol csak birkát lehet tartani, de a birkatartás nem fizetődik ki az emiitett körülmények miatt. Méltóztassék tehát a minister urnak odahatni, hogy a birkatartás lehetősége meglegyen. Ez pedig csak akkor lesz meg, ha egyrészt behozzák a katonaságnál a birkahús fogyasztását, másrészt pedig kellő intézkedés történik a posztó meghamisítása ellen. Ezek után áttérek némely apróbb kérdésekre. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Nagy dolog az, hogy künn a vidéken, az u. n. közbenjárók, ezek az ügynökféle emberek, a vigéczek a gépekkel nagyon károsítják a gazdát. (Ugy van! balfelől.) Az ellen kellene hatásos intézkedést tenni, hogy ezek a gyári közvetítők a vidéken ne csalhassák meg a szegény gazdaembereket. Ábrahám Dezső: Rendelnek vetőgépet, és kapnak grammofont! Papp Elek". A gazdasági ipar fejlesztése is nagyon szükséges dolog, mert Magyarországon