Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-147
17.2 lk7. országos ülés 1911 május 4-é/í, csütörtökön. Maga az osztrák kormány már 1908-ban kiadott egy vaskos füzetet: »Alpwirtschaftliche Politik in österreich« czim alatt, a melyben lefekteti azokat az elveket, a melyeknek értelmében a hegyvidék gazdálkodási rendszerét keresztülvinni és szervezni akarja. Ebben maga az osztrák földmivelésügyi minister azt mondja (olvassa) : »Die landwirtsehaftlichen Rentabilitätsverhältnisse lassen die ökonomische Bedeutung der Viehzucht in solchem Maase hervortreten, dass ich die Hebung dieses Productionszweiges zum Gegenstande meiner ganz besonderen Fürsorge zu machen micb veranlasst sebe. Icb riebte daber mein besonderes Augenmerk auf die Belebung und Förderung der Alpenwirtschaft.« Elismeri tehát, hogy az állattenyésztés fejlesztésének rendkívüli ' jelentős eszköze a havasi gazdálkodás. Az általam emiitett körülmények tehát utalnak bennünket arra, hogy a hegyvidéknek gazdasági rendszerét javitani és más alapokra fektetni nagyon is szükséges. T. képv'selőház ! A ki a magyar mezőgazdasági kultúrának feljődését figyelemmel kisérte, tapasztalhatta, hogy ez két irányban fejlődött: Nyugatról kelet felé, mint minden kultúra, másrészt a központoktól sugárszerűen. Ezen fejlődés közben természetesen a perifériák és épen a hegyvidék teljesen elmaradt. Pedig nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy Magyarország csak akkor lesz erős és igazán független, ha az a pezsgő élet, a melyet központjainkban látunk, a perifériákon is tapasztalható lesz, és ha megnyitjuk a fokozatos haladás útját magas hegyeink között is. Egyebekben a földmivelésügyi tárcza budgetjét a részletes tárgyalás alapjául elfogadom ! (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra ki következik ? Lovászy Márton jegyző: Papp Elek ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Papp Elek : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A mikor .i költségvetés . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Papp Elek : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A mikor e tárczához szólok, mindenekelőtt kijelentem, (Zaj. Elnök csenget.) hogy én kéjizeletben és gondolatban össze vagyok forrva a földmives osztálylyal. Azzal az alföldi néppel vagyok összeforrva, a mely soha nem vett a kezébe vándorbotot, és a mely soha külföldre nem ment. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Abban tehát, a mit mondok, az Alföldnek érzelme és gondolata van kifejezve. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Nincs oly ága a földmivelésügyi tárczának. a mely a legmostohább állapotban nem volna, mert ezt az állapotot az Ausztriával való közösségünk teremtette meg. Szomorú dolog az, hogy Magyarország Ausztriától függ. Hiszen elég megnéznünk a földmivelésügyi tárczát. Szomorú dolog, hogy Ausztria mindenünket felemészti, Mi Ausztriának élünk, annak termesztünk, annak adunk mindent, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mi csak arra vagyunk szorítva, hogy nyersterményeinket exportáljuk Ausztria részére, hogy nyersterményeinkből exportálás utján valamit szerezhessünk. Ebben az állapotban nem maradhatunk tovább, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az önálló vámterület mely biztositani fogja a magyar földmivelés exisztencziáját. T. ház ! Azt hiszem, hogy mindnyájan látjuk és tapasztaljuk, hogy a magyar erőt addig is konczentrálni keü, a mig egy jobb jövő be fog következni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar erőt konczentrálni kell oly módon, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a birtok állandósítása megmaradjon. Ha megnézzük a statisztikát, látjuk azt, hogy Magyarország mennyire hátramaradt és mennyire elsilányult. Különösen az mutatja, hogy mennyire hátramaradt, hogy pl. 1871-ben 193 ezer birtok volt. (Halljuk! Halljuk!) 1887-ben volt 299 ezer változás, 1909-ben pedig 400 ezret meghaladja a változás. Ha ez igy megy, akkor igazán mondhatom, hogy a gazdaság tönkremegy ezen változás folytán. A stabilizmust kell megvalósitani. Elismerem én azt, hogy ezen gyakori és sűrű változásnak az oka részben a gazdákban is keresendő, azonban azt már csak nem lehet feltenni, hogy azok a gazdák, kik ezt a birtokot megvásárolták, sokkal jobb gazdák volnának azoknál, kik eladták. (Igaz! ügy van! balfelől.) Egészen más oka is van tehát ennek, az oka az a mizerábilis állapot, melyben mi élünk. így örökös lesz a körforgalma a birtokvásárlásnak, és csakugyan az fog bekövetkezni, hogy Magyarország elpusztul. A földbirtokos osztály van arra hivatva, hogy bizonyos stabihzmust adjon az országnak, de ezt a stabilizmust nem adhatja meg az örökös körforgalom következtében, ha folytonosan mindig más és más birtokosok lesznek. T. ház! Ezt csak azért emiitettem fel, hogy belássuk és meggyőződjünk róla, hogy Magyarországon minő állapotok vannak a birtokváltozás terén, és beláthassuk azt, hogy Magyarországon szükséges egy erős, konszolidált állapotot teremteni. Addig is, mig elérnénk azt az időt, melyre remélem, hogy nem sokáig kell várnunk, a birtokosokat és különösen a szegény embereket arra kell megnyernünk, hogy fentarthassák erejüket, és oda kell törekednünk, hogy a birtokososztálynak az a része, mely legszegényebb, felsegittessék. Azt hiszem, hogy ezen segítséget mindnyájan helyesnek találjuk és hogy mindnyájan a kisbirtokosok felsegélyezésére törekszünk. Nézetem szerint a birtokosoknak a felsegélyezése akkép történhet, hogy nekik a megélhetési viszonyokat lehetővé teszszük, vagyis egyrészt a jövedelmüket fokozzuk, másrészt a létező nehézségeket elhárítjuk az utjókból. Hogy Magyarországon mikép fokozzuk a jövedelmeket, annak nagyon sok csínja és binja van. Magyarországon el van hanyagolva a kivitemek a lehetősége is. Pl. a vasút Magyarországon a lehető leghelytelenebb politikát követi. _ .
