Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-145
126 íkb. országos ülés 1911 május 2-án, kedden. süket, de meg kikerülve a nép közé, sok tekintetben irányitólag hathatnak a gazdasági fejlődés előbbre vitelére. Különösen szükség van — és kérném e tekintetben szintén a földmivelésügyi minister urat — a földmivesiskolák minél népszerűbbé tételére. Szinte csodálatos, t. ház, hogy a vidéken ezen földmives iskolák iránt olyan csodálatos tartózkodással viseltetik a publikum, mintha az nem is az övé volna. Csak ugy idegenkednek tőle, egészen a távolból nézik és azt mondják, hogy könnyű az államnak, mert ő fizeti, olyan termést elérni. Szóval egyáltalában nincs fogékonynyá téve a publikum ezen alsóbbfokú szakoktatás iránt, miért is kívánatos volna, hogy ezen alsóbbfokú iskolák a népszerűség szempontjából fedeztetési helyekké tétetnének, azonkivül minden vasárnap esetleg előadások tartatnának különösen kisgazdák fiainak a téli tanfolyamok minél kötelezőbb látogatásával, hogy igy népszerű legyen az az intézmény, melyre sokat áldoz a kormány és joggal, de csak akkor töltheti be hivatását, ha sikerül is azt megkedveltetni a néppel. B végből szükséges volna, hogy az ott termelt mindenféle gazdasági kultúrnövények magvai szintén osztassanak ki napi árban a gazdaközönség között. Földtani intézetünk támogatására a minister ur által beállított 100%-nyi költségtöbbletet szintén örömmel üdvözlöm, mert hiszen ez egy nagyon jól sikerült nagy horderejű és jól bevált intézményünk. Ennél is az a kérésem, hogy méltóztassék minél népszerűbbé tenni, mert különösen igen nagy horderejű dolgot lehetne csinálni a künn működő kataszteri biztosokkal, a talajviszonyokról szóló munkálatokat összeszedve, grafikus módon minden község talaj rétegmintákat összeállítva táblázatot készítsen, hogy tudja a polgárság azt, hogy mely növény termelésével miféle anyagait veszi ki a földnek, és hogy az istállótrágyán kívül milyen műtrágyával pótolhatja a földnek ez elhasznált anyagait. Talán a leghelyesebb volna, ha a vándortanítók vennék kezükbe az igy összeállított grafikus kimutatásokat és ezek alapján magyaráznák meg a gazdaközönségnek, hogy mely növény termelésével miféle tápanyagot vesz ki a földből és milyen műtrágyával mikép pótolhatja azt többtermése érdekében. Végül felhívom a nagyméltóságú minister ur figyelmét az artézi kutakra. Az artézi kutak kérdése az Alföld vidékein valóságos életkérdés. Ma az artézi kutak tekintetében a legtöbb helyen oly pocsékoló rendszertelen állapotok vannak, hogy már a községek igen súlyos megterheltetésével felállított artézi kutaknak vizkiadó ereje is nagyon sok helyen csökken. A mig ezelőtt másfél méterre is felugrott a földből kitörő viz, ma már 60—80— 100.000 K költségbefektetés után mind lejebb és lejebb, négy-öt lépcsővel mélyebben kell ásni a földet és még igy is folyton kevesebb és kevesebb vizet lehet kapni. Kívánatos volna tehát e nagy horderejű kérdésnek valamely praktikusabb rendszer és beosztás szerinti rendezése. A földtani intézet tanácsa alapján a földmivelésügyi ministerium feladatai közé tartozna, hogy jó és bővizű kutakkal lássa el a vízben szegény vidékeket. Minthogy a kormány a földmivelésügyi minister urnak különben nagyszabású törekvéseit a költségvetésben kellően nem honorálja és nem támogatja és minthogy e legfontosabb tárczát a szükségnek megfelelően nem dotálja, a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés halfelől.) Bátor vagyok] határozati javaslataimat a következőkben beterjeszteni. (Olvassa) : »Utasitsa a ház a kormányt, hogy a kerületi mezőgazdasági kamarák megalkotásáról törvényjavaslatot nyújtson be.« »Utasitssa a ház a földmivelésügyi ministert, hogy a bevált állati védőoltó-anyag használatának kötelezővé, lehetőleg ingyenessé tételéről törvényjavaslatot térjeszszen mielőbb a ház elé.<< (Helyeslés balfelől) Elnök: Minthogy a t. képviselő ur határozati javaslatait maga felolvasta, azok újból való felolvasása, azt hiszem, szükségtelen. Ki következik ? Gr. Draskovich János jegyző: Latinovits Pál! Latinovits Pál: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Mindenki, a ki földmiveléssel foglalkozik, nemcsak itt a házban, de künn, széles e hazában is mindenesetre örömmel fogja látni azt, hogy a képviselőház tagjai pártkülönbség nélkül milyen élénken és milyen szimpátiával tárgyalják a földmivelési kormány költségvetését s mindenki saját legjobb tudása szerint iparkodik népünk helyzetén javítani és iparkodik a földmivelés egyes elhanyagolt ágait felemelni. Ez indított engem arra, hogy képviselőtársaimnak szives figyelmét igénybe véve, mint egy mezőgazdaságilag talán első helyen álló vármegye egyik kerületének képviselője, szintén felszólaljak. Ha netán beszédem későbbi folyamán esetleg egyes elhanyagolt mezőgazdasági ágak felett szigorúbb kritikát gyakorolnék, és ha netán kissé erélyesebben hivnám fel az intéző körök figyelmét azoknak javitásáral, ne méltóztassék azt frondőrségnek tekinteni, ez távol áll tőlem, de méltóztassék tulajdonítani annak, hogy mint negyed század óta gyakorlatilag működő gazda mindenesetre azon iparkodom, hogy szerzett tapasztalataimat az ország és földünk népe javára hasznosítsam. (Helyeslés.) Legelső sorban elismerésemet kell kifejeznem az igen t. minister urnak azon kiváló buzgalmáért, melyíyel a földmivelés ügyét felkarolta, (Éljenzés jóbbfelől.) valamint a ministerium kipróbált derék tisztikarának, mely már évek óta minden tekintetben iparkodik a földmivelés ügyét előmozdítani, (ügy van!) Azonkivül engedje meg a t. minister ur, hogy a földmivelésügyi tárcza budgetjénél már az összeg tekintetében is észrevételem legyen és pedig az, hogy sajnosán kevésnek találom ezt az összeget, (Igaz-! Ugy-van!) mert ha levonjuk azt a hat
