Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-120

120. országos ütés i9ll laltatik és azon okoskodásból indulva ki, hogy a középbirtokos osztály tényleg az ország és a nemzet fentartásához és erősítéséhez a maga kulturális és anyagi erejével nagymértékben hozzájárul és kiindulva abból, hogy ennélfogva tényleg fontos és szükséges az, hogy a különböző törvényalkotások terén a középbirtokos osztály védelme kellő módon figyelembe vétessék : azt javasolja a t. háznak, méltóztassék ezeket a kérvényeket a kormánynak pártolólag kiadni. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, a határozatot ekkép mondom ki. Következik Kisküküllő és Bars vármegyék kérvényeinek tárgyalása, a magyar nemzeti görögkeleti egyház szervezése tárgyában. Előadója Eakovszky Iván képviselő ur. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A görög-keleti egyház szervezetét hazánkban az 1868 : IX. t.-ez. szabályozza, olyanképen, hogy az országban két görög-keleti egyház áll fenn, nevezetesen a görög-keleti szerb és a görög-keleti román egyház. A görög-keleti egyházak szervezetük szerint u. n. autokefál egyházak, a melyek ugy liturgiájuk, mint egyházkormányzatuk nyelvét saját maguk határozzák meg. A törvénynek e szabályozása folytán a helyzet ma Magyarországon az, hogy a görög-keleti egyházközségekben a liturgia és egyházi kormányzat nyelve csak vagy szerb, vagy román lehet, ellenben magyar liturgiával és magyar kormányzati nyelvvel biró görög-keleti egyházközség az országban fel nem állitható. (Mozgás.) A kérvényező törvényhatóságok azt kérik az országgyűléstől, intézkedjék, hogy állittassék fel Magyarországon a görög-keleti szerb és görögkeleti román metropoliákon lrivül egy magyar metropolia is, a melybe magyar anyanyelvű görög-keleti román lakosok tartozhatnának, és a mely metropolia keretén belül magyar egyházi községeket alkothassanak. (Helyeslés.) A statisztikai adatok szerint, az 1900-iki népszámlálás szerint, mintegy 35.000 ilyen magyarnyelvű görög-keleti lakos él az országban. A legutóbbi népszámlálás valószínűleg 50.000 ilyen lakost fog kimutatni. Méltányos és természetes tehát, hogy e görög-keleti vallású magyar anyanyelvű lakosoknak külön metropolitája legyen az ország területén, mert nem helyes, hogy Magyarországon épen a magyar nyelvű lakosok ne alkothassanak oly egyházat, a melyben a liturgia és az egyházi kormányzat az ő anyanyelvük legyen. (Helyeslés.) Ebből az okoskodásból kiindulva, a kérvényi bizottság javasolja, hogy adassék ki a kérvény pártolóan a m. kir. vaüás- és közoktatásügyi ministernek. (Mérik helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t, ház ehhez hozzájárul. (Helyeslés.) árczius H-én, szombaton. 55 Gr. Batthyány Tivadar: Egyhangúlag ! Elnök : E szerint a kérvény pártolóan kiadatik a vallás- és közoktatásügyi ministernek. Következik Veszprém vármegye közönségének kérvénye, a katonai beszállásolás költségeinek törvényhozás általi rendezése, illetve az államkincstár terhére leendő átvételének törvényileg való kimondása iránt. Előadója gróf Haller József. Gr. Haller József előadó: T. ház! Veszprém vármegye közönsége kérelmet nyújtott be a t. házhoz, a mely kérelemben a katonai beszállásolási költségek rendezését kérelmezi. Az 1879. évi XXXVII. t.-cz. szerint a katonai beszállásolási költségeket jelenleg szabályrendelet értelmében a községeken hajtják be és igy a katonai beszállásolási költségek nagyon aránytalanul terhelik az egyes lakosokat, ugy, hogy igen gyakran előfordul, hogy a kiket leginkább lehetne megadóztatni, épen azok e megadóztatás alól mentesek. A vármegye közönségének kérelme az, hogy az 1879. évi XXXVII, t.-cz. vagy akkép módosittassék, hogy a beszállásolási költségek tisztán az államkincstárt terheljék, vagy a mennyiben ez a törvényhozás által el nem fogadtatnék, arra az esetre az 5. §. legalább olyképen módosittassék, hogy a katonai beszállásolási költségek, miként egyéb megyei pótadók, vettessenek ki mindazokra, a kikre megyei pótadó kivettetik, és ezek az adók ép ugy szeptember és deczember hónapokban vettessenek ki. A kérvényi bizottság javasolja, hogy méltóztassék ezt a kérvényt javaslattétel czéljából a magyar kir. honvédelmi ministernek kiadni. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház hozzájárul az előadó ur javaslatához 1. (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik Kassa sz. kir. város, Abauj-Torna, Borsod és Ung vármegyék kérvénye, a harmadik tudományegyetemnek Kassán leendő felállitása, illetve a régi időben fennállott egyetem reaktiváltatása ügyében. Gr. Haller József előadó: Kassa szab. kir. város. Abauj-Torna, Borsod és Ung vármegyék törvényhatóságai közösen azt a kérvényt adják be, a mely szerint a harmadik tudományegyetemet Kassán kivánják felállítani, Indokolva látszik e kérelem azáltal, hogy Kassán már régibb időben, a XVII. században volt egyetem, akkor t. i. Magyarországon szintén két egyetem volt, a szombathelyi és a kassai egyetem. A kassai egyetem, a melyet az akkori egri püspök létesített, körülbelül száz évig fenn is állott. Később azután, az egyes fakultások elvonása után, már csak mint jogakadémia állt fenn. Indokolt ez a kérelme a felsőmagyarországi megyéknek már azért is, hogy a harmadik egyetem a felsőmagyarországi részeken állittassék fel. A kérvényi bizottság javasolja, méltóztassék e kérvényt a vallás- és közoktatásügyi minister-