Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-120

66 120. országos ülés 191Í márczius 11-én, szombaton. nek kiadni, azon czélból, hogy ezt figyelembe véve, javaslatát tegye meg. Bianár Béla: T. képviselőház! Kassa sz. kir. város közönsége régi egyetemének visszaállítása iránt intézett kérvényt a t. képviselőházhoz. Miként méltóztatik tudni, a XVII. század folyamán Kisdy Benedek egri püspök 60.000 aranyforinttal és megfelelő ingatlannal megvetette a kassai egyetem alapját és az egyetem azután évszázadokon át virágzott és Felsőmagyarország központjában tényleg terjesztette a tudományt. A XVIII. század végével azután ez az egyetem a jezsuitarend eltörlésével megszűnt egyetem lenni, maradt két karral, jogi és bölcsészeti karral biró akadémia. Vagyona beolvasztatott a tanulmányi alapba, ingatlanai most is megvannak: a mislyei prépostság birtokai, és a tanulmányi alap birtokában vannak. T. képviselőház ! Az a szükség, mely a XVII. század folyamán létrehozta ezt az egyetemet, megvan most is; hogy azon a helyen, Felsőmagyarországnak e góczpontjában, hol a magyarság fejlesztésére feltétlen szükség van, tényleg létezzék a magyar tudománynak legmagasabb iskolája, legmagasabb csarnoka. Ezt a szükséget, hogy most kultúrával kell harczolnunk, a kultúrával kell erősítenünk a magyar fajt, terjesztenünk a magyar műveltséget és megnyernünk ez által az ország összes lakosait, érzi Kassa városa, mely évszázadokon át a nemzeti küzdelmek élén állt, azokban tevékeny résztvett, és e nemzeti küzdelemben, a hol a kultúrával kell harczolni, tevékeny résztvesz most is, mert hiszen költségvetése szerint évenként 760.000 K-t fordit kizárólag magyar kulturális czélokra. E teljesen magyarrá lett városban, a magyarság végső végvárában, a magyar faj, a magyar nemzet egyik mentsvárában igazán nagyon szükséges a magyar kultúra érdekében egy ilyen főiskolának a létesítése. Külön indítványt- a kérvényi bizottság indítványa mellett nem teszek, mert hiszen az ügy ugy is a vallás- és közoktatásügyi minister előtt van, az egyetemek szaporítása úgyis programmpontja az egész törvényhozásnak. Ennélfogva hozzájárulok ahhoz, hogy a kérvényi bizottság jelentése és javaslata alapján a kérvény adassék ki a minister urnak, csupán külön kívántam e körülményekre a t. képviselőház szíves figyelmét f elhívni. (Helyeslés jobb felől.) Hammersberg László jegyzői Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház ! A magam részéről mindenben osztom azt az indokolást, melyet az előadó úrtól és Bianár t. képviselőtársamtól is hallottunk. Ezeknek az előterjesztéseknek a konklúzió] akép azonban nem azt kívánom levezetni, hogy ez a kérvény kiadatik a vallás- és közoktatásügyi minister urnak, hanem azt kívánom, hogy foglaljon állást a képviselőház már most ebben a kérdésben és adja ki pártolólag a kérvényt. A mi egyetemi rendszerünk ma olyan, hogy önmaga kimutatja hiányait, kimutatja azt, bogy e nevelési rendszer mellett az ifjúságot nem lehet kellőleg kiképezni, nem lehet a rendszert fentartani, mert egyetemi rendszerünk olyan, hogy azok,, kik az egyetemre járnának, voltakép csak Budapesten vannak, részben pedig nincsenek is Budapesten, ugy hogy azt az egyetemi nevelést, mely a felsőbb oktatás szempontjából kívánatos, nem kapják meg. Az államok fejlődése magával hozza, hogy mikor már egy olyan hatalmas góczpontot teremtettünk, mint Budapest, teremtenünk kell mellette vidéki központokat is, melyek azután akkép szolgálják a nevelés ügyét, hogy el is érjük azt a czélt, hogy azok, a kik egyetemi nevelésben akarnak részesülni, ezt tényleg meg is kapják. Az egyetemek necsak diploma-gyárak legyenek, melyekben a hallgatók nagy akadályversenyekkel szerezzék meg a, kvalifikáeziót. Ma valóban nem kapják meg és nem kaphatják meg azt a nevelést, a melyre nekünk az állam szempontjából is nagy súlyt kell helyeznünk. Abból a szempontból tehát, hagy a tanár, a ldnek feladata a fiatalságot nevelni, azt közelebb hozni a tudományhoz, az igazsághoz és a társadalomnak hasznos tagjaivá nevelni, czélját elérje, szükséges az is, hogy tanár és tanítvány megtalálják egymást. Ezek pedig csak akkor fogják egymást megtalálni, ha kijelöljük azokat a vidéki, góczpontokat, a melyekben a kultúrának nagy várai épülnek. Erre való tekintettel abban a véleményben vagyok, hogy nagyon helyes és szükséges volna, hogy azokat a jogakadémiákat, a melyek ma csak félkvalifikácziót adnak, felemeljük arra a nívóra, a melyen pótolhatják azt a hivatást, a melyet ma már a budapesti és a kolozsvári egyetem betölteni nem képes. Szükségünk van arra, hogy egyetemeket állítsunk fel, olyan helyeken, a melyek a magyarságnak végvárai az ország határán fenn és lenn. A mikor a Bécshez közelfekvő Pozsony várost állították előtérbe, szükségesnek tartom, hogy a képviselőház rámutasson arra, bogy elsősorban Kassa, másodsorban Szeged és harmadsorban Debreczen volnának azok a góczpontok, a melyeken az egyetemeket fel kell álntani. A mikor a Kassán felállítandó egyetem kérdéséről tárgyaimik, rá kell mutatnom arra a történelmi múltra is, a melyre Kagsa visszatekinthet s arra, hogy Kassa városa egyetemmel már egyszer rendelkezett, tehát csak annak visszaállításáról van szó, s ezekre való tekintettel javaslom, méltóztassék a kérvényt pártolólag kiadni, bogy annak megfelelő javaslatot terjeszszen elő a kultuszminister ur. (Helyeslés balfélől.) Hammersberg László jegyző: Huszár Károly (sárvári) ! Huszár Károly (sárvári) : T. ház ! A néppárt nevében van szerencsém kijelenteni, bogy nem tartjuk teljesen megfelelőnek és elegendőnek a kérvény elintézésének azt a módját, a melyet Kassa követe • adott elő, nevezetesen, bogy egyszerűen adassék ki a kérvény a vallás- és közoktatásügyi mimsternék, hanem igen nyomatékosan szeretnők hangsúlyozni azt is, hogy pártolólag adassék ki.