Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-120

m 120. országos ülés 1911 márezius 11-én, szombaton. Következik a kérvényi bizottság jelentése Szeged szab. kir. város és a hozzá csatlakozott városoknak a törvényhatósági városok rendőrségének államosítása tárgyában beadott kérvényéről. Blanár Béla előadó urat illeti a szó. Blanár Béla előadó: T. ház: Szeged szab. kir. város kérvényt intézett a törvényhozáshoz az iránt, hogy a törvényhatósági városok rendőrsége államosittassék. Ehhez a kérelemhez hozzájárultak Marosvásárhely szab. kir. város, Budapest székesfőváros és Pécs szab. kir. város. Felirataikban előadják, hogy a városok rendőrségére minden téren több és több feladat hárul. A városok saját erejükből nem képesek megfelelni annak, hogy rendőrségüket kellő módon fejleszszék ; feltétlenül szükséges, hogy az állam maga vegye a rendőrség fejlesztésének ügyét kezébe, s gondoskodjék a rend fentartásáról a város területén. Kétségtelen, hogy a rend, a közbiztonság fenntartása elsőrendű állami feladat, kétségtelen az is, hogy a rendőrségre a városokban évről-évre több és több teher hárul. Rájuk hárították a nyomozás egész terhét, kötelességük ugy a felderítő, mint a megelőző rendőrségi szolgálatot teljesíteni, kötelességük fentartani a közbiztonságot, a közrendet biztosítani ; miután pedig a városok köztudomásúlag nincsenek abban a helyzetben, hogy rendőrségüket a kellő nívóra emelhessék, viszont pedig a rendőri teendőket ellátó közegeket helyi befolyások alól is biztosítani kell : a kérvényi bizottság javasolja, hogy méltóztassék e kérvényeket pártolólag kiadni a magyar királyi bel ügymin ister úrhoz. Kérem e javaslatom elfogadását. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem 1 (Igen !) A ház ekként határoz. Tessék tovább! Blanár Béla előadó : Szeged szab. kir. város a területén emelendő építmények részére adómentességet kér, illetve azt kéri, hogy a törvényben meghatározott adómentesség Szeged szab kir. városra terjesztessék ki. Előadja a kérvényben Szeged városa, hogy az 1880 : XVIII. t.-czikkben biztosíttatott részére kiterjedtebb mértékű házadómentesség, mint a törvény szerint más városokban, ez a törvényes intézkedés azonban 1905 január 1-én lejár. Minthogy Szeged szabad kir. városában egész sereg olyan terület van, a mely még beépítve nincsen, miután fennállanak még azok az indokok, a melyek a törvényhozást arra birták, hogy az 1880 : XVIII. t.-czikket megalkossa és a házadórnentességet kiterjedtebb mértékben alkalmazza ott, kéri, hogy ezirányban törvényes intézkedés tétessék, illetőleg, hogy megfelelő módon biztosittassék Szeged szabad kir. város részére az, hogy a még beépítetlen területeken városfejlesztés, városrendezés czéljából házak építtessenek, a házadómentesség terjesztessék ki. A kérvényi bizottság az előadott tényeket igazoltaknak találta és ennélfogva különös tekintettel még arra, hogy a házadórój szóló 1909, VI. t.-czikk megadja a jogot arra, hogy a pénzügyminister egyes esetekben a 14% adókulcs alá eső városokban nagyobb forgalmú és kiváló fontosságú városrendezéseknél a 12 éves adómentességet még három évvel meghosszabbithassa, azokra az egyemeletes házakra, a melyek bizonyos időn belül ott épülnek, ennélfogva a kérvényi bizottság azt a javaslatot terjeszti a ház elé, méltóztassék Szeged szabad kir. város kérvényét pártolólag kiadni a pénzügyministernek. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzájárulni a kérvényi bizottság javaslatához ? (Helyeslés.) Akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik több sz. kir. város és törvényhatóság kérvénye a lakásínség enyhítése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Blanár Pál előadó: T. képviselőház! Arad sz. kir. város, Szatmárnémeti sz. kir. város, Kecskemét törv. hat. város, Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város, Hódmezővásárhely törv. hat. város, Pécs sz. kir. város, Győr sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város, Kolozsvár sz. kir. város kérvényt intéztek a törvényhozáshoz, a lakásínség enyhítése tárgyában. Előadták azt, hogy a lakásínség, a lakásuzsora nemcsak a főváros területén, de a vidék nagyobb városaiban is olyan mérveket ölt, hogy ennek megszüntetésére a kisembernek, a kishivatalnoknak, a munkásembernek, az

g ipari és kereskedelmi alkalmazottnak lakásra alig telik ugy hogy hatósági intézkedésre van szükség, hogy a feltétlen életszükségletet képező lakás ezek részére biztosittassék. Minden bizonynyal áll az, hogy a lakásügy rendezése elsősorban városi feladatot képez, s hogy a városoknak elsősorban kötelességük lakásról gondoskodni. Minthogy azonban a magyar városok anyagi helyzete csakugyan olyan, hogy alig képesek ennek az ideális, de kötelező feladatoknak megfelelni, miután tényleg áll az is, hogy a magyar törvényhozás, mikor az 1907. évi XLVI. t.-czikket, a mezőgazdasági cselédek részére szolgáló munkáslakásokról szóló törvényt megalkotta, már akkor is módot és alkalmat nyújtott ezek részére a házak építéséhez, ezek részére segélyt biztosított, ennélfogva a bizottság azt, hogy hasonló segítség nyujtassék az egyes városok részére is, méltányos, helyes, sőt szükséges intézkedésnek tartja és javasolja, hogy ezek a kérvények, miután itt sok mindenféle kérdés oldandó meg, adassanak ki a m. kir. kormánynak. Hammersberg László jegyző: Huszár Károly sárvári! Huszár Károly (sárvári): Körülbelül kéthárom esztendeje, hogy Budapest lakosságának egy része, különösen a kültelkek lakói közt valóságos forrongás van a lakásínség és a lakbéruzspra miatt. Ezzel kapcsolatban engedje meg a t. ház, hogy e kérvényekről csak egynéhány szóval megemlékezzem, a t. ház figyelmét felhívom azon tarthatatlan szocziális mizériákra, a melyek a lakáskérdésében Budapesten vannak. Volt alkal-