Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-139

április 8-án, szombaton. 5.42 139. országos ülés 1911 hatodik helyre a nemzetek sorában, ez tönkre­tette Erancziaország nemzetközi vezető poziczióját és gazdaságilag is évről-évre szorítja vissza Franezia­országot a világpiaczon. Természetes, hogy ez szomorú jelenség egy oly kis népnél, mint a magyar, mely annyi ellenséges népfajjal és nemzettel van körülvéve, melynek nincs barátja ezen a világon senki, a mely, tisztán saját faji, propagativ erejére van ráutalva, — vég­zetes lehet! Mondom, szomorú jelenség nálunk ez a társadalmi nyavalya, mely igen nagy mérve­ket ölt és gondolkozóba ejtette a jóindulatú és fajtájáért, hazájának jövendőjéért aggódó magyar politikusokat, elsősorban az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet. (Halljak ! Halljuk !) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben a múlt évben Széchenyi Aladár gróf felolvasást tartott az egyke-kérdésről, határozati javaslatot is fogadott el az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, melyet kellő formába öntve felirat alak­jában a belügyminister urnak beterjesztett. E határozati javaslatban és felterjesztésben az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület a következő röviden felsorolt módszereket és eszközöket hozza javaslatba az egy-gyermekrendszer ellen. (Hall­juk ! Halljuk!) Különösen a református egyház­nak papjait kéri fel, hogy hassanak morális esz­közökkel e nagy társadalmi nyavalya ellen; azután az örökösödési jog reformjára tesz czél­zást, mert köztudomású, hogy az egy-gyermek­rendszernek elsősorban a legjobbmódu paraszt­gazdák hódolnak. Nóvák János: Nem áll! Baross János: De igen, elsősorban a telkes­gazdák hódolnak, a cselédnek már van hét-nyolcz gyermeke. Az köztudomású tény, hogy a legsza­porább a proletariátus mindenütt az egész vilá­gon és igy van nálunk is Magyarországon. Továbbá sürgeti az 0. M. G. E. a telepitőj avaslat beterjesztését, (Helyes ! a szélsőbaloldalon.) azután annak az anomáliának a megszüntetését, hogy a katonai szolgálat alól való felmentéssel az állam az egygyermekes családnak ad prémiumot, a he­lyett, hogy ilyen kedvezményre a sok gyermekű családból választaná ki a legényeket. így az állam, a katonai szolgálat alól való felmentés kedvez­ményével épen az egy gyermekrendszernek nyújt prémiumot. (Igaz! Ügy van! bálfelóí.) Azután szól a magzatelhajtási bűnök igazságügyi erősebb ellenőrzéséről, azután különösen figyelmébe ajánlja az összkormányzatnak, hogy állami alkalmazás­ban, állami munkáknál különösen a sokgyermekű családapákat részesitsék elsősorban figyelemben, azután az egyházi adóknál bizonyos progresszi­vitást kivannak a gyermekszám arányában. Szabó István (nagyatádi): Minden adónál kellene! Baross János: Én mellette vagyok minden adónál, hogy minél kevesebb gyermeke van vala­kinek, annál nagyobb progresszív kulcs szerint fizessen minden adót. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De itt csak tényeket • konstatálok. Azután különösen az 1901. évi belügyministeri rendeletnek szigorú végrehajtását bizonyos óv­szerekkel való visszaélések tárgyában ajánlja a kormány figyelmébe. Végül e határozati javas­lathoz még hozzáfűzi az Omge hivatalból azt, hogy felkérendő a kormány, elsősorban a minister­elnök-belügyminister arra, hogy az ország külön­böző vidékein dúló egy- és kétgyermek-rendszer elleni állami és társadalmi védekezés alapos, tanul­mányozás és megfelelő irányítás tárgyává tétessék. A mint látszik tehát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület abszolúte nem osztályérdek által vezetve, hanem a legnemesebb hazafias aggodalom által indíttatva tesz propozicziókat a belügyministernek az egygyermek-rendszer elleni küzdelembe n, különösen az utolsó pontot ajánlva figyelmébe a ministerelnök-belügyministernek, hogy indítson akcziót és tegye tanulmányozás és kon­ferenczia tárgyává, hogyan lehetne társadalmi és állami erőkkel az egygyermek-rendszert korlátozni. Ezt a beadványát az Omgének áttette a bel­ügyminister az Országos Közegészségügyi Tanács­hoz, ehhez az állami intézményhez, a melynek fen­tartására ép a most vita alatt levő tétel szerepel a budgetben. A tanács kiadta Tanffer Vilmos gyne­kologus professzor urnak az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület felterjesztését véleményezés végett. Kezemben van a »Közegészségügy« 1910. évi november 15-iki száma, a mely közli az Országos Közegészségügyi Tanács október 27-iki ülésében az egyke kérdésében tartott előadását Taufer Vilmos tanár urnak. (Halljuk ! balfelöl.) Ezen előadásban, nem akarom untatni a házat, ennek a korszak­alkotó munkának felolvasásával, csak megemlítem, hogy már a bevezetésében konstatálja — hogy az Omge által proponált dolgok csak nagyon kis mérv­ben érdeklik a közegészségügyi tanácsot higiénikus szempontból. Ezen bevezetés után azt képzelné az ember, hogy ezt a kevés közegészségi kérdést letárgyalja a tanács és az aktát visszaadja a belügyministernek. De nem igy történt. A Közegészségügyi Tanács a kevés orvosi kér­dést röviden elintézvén, álláspontját kifejti a kérdés társadalmi, szocziológiai és közgazdasági részében is, vagyis hivatását túllépve, áttér egy olyan kérdésre, a melyben való véleményezés végett — azt hiszem nem tette át hozzá a belügy­minister az aktát. Szmrecsányi György: Semmi köze hozzá ! Baross János : De végre is magyar tudós urak véleményét az ember kíváncsian hallgatja meg ebben az életbevágó nemzeti kérdésben, és csak a mikor elolvassa az ember a közegészségügyi tanács elkalandozását a közgazdasági és szocziális mezőkre, akkor teszi le megbotránkozással azután ezt az elaborátumot... Szmrecsányi György: ügy van í Baross János .* ... és azt kérdi, hogy mi lelte a Közegészségügyi Tanácsot, hogy mint állami funkczionárius zászlóvivőjévé szegődik a gyei-

Next

/
Thumbnails
Contents