Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-139
39. országos ülés 1911 április 8-án, szombaton. 541 Szász Károly jegyző (olvassa) .- 7. rovat. Különféle kiadások 8000 K. Putnoky Mór ! Putnoky Mór : T. ház ! A közegészségügy kérdésénél bátor vagyok felszólalni, még pedig abban a tekintetben, hogy szerény véleményem szerint a közegészségügy bajait orvosok nélkül javitani nem lehet. Én egy kicsit pro domo beszélek, a mennyiben fel akarom hivni a belügyminister ur figyelmét arra, hogy Gömörmegyében, hol eddig 21 körorvosi állás volt rendszeresítve, azok számát 17-re redukálták, és megszüntették épen oly vidékeken, a hol a vasutak hiánya és rossz utak folytán az eddigi körorvosi székhelyek alig voltak megközelíthetők. Az uj beosztás szerint 40, sőt 60 kilométerre lennének községek a körorvosi székhelytől, még pedig oly vidékeken, a hol az utak jóformán az év nagy részében járhatatlanok. Hogy kívánhatják, hogy itt a lakosság eleget tegyen az egészségügyi törvények követelményeinek, a mikor az a beteg gyermek százszor meghal, a mig az orvos odaér ? (Ugy van! halj elől.) Hiába költünk a közegészségügyi intézményekre, ha a közönséget nem segitjük könnyen hozzáférhető orvosokhoz. Bátor vagyok tehát fölhivni a t. belügyminister ur figyelmét e körülményre és felkérni őt, hogy ezen az anomálián segiteni szíveskedjék az által, hogy a körorvosok számát nem hogy apasztaná, hanem azok szaporítása és a körök helyes beosztása által az elhagyott vidékek egészségügyét lehetőleg javítsuk. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! T. képviselőtársam felszólítására van szerencsém csak annyit megjegyezni, hogy általa emiitett megyékben az eddig névleg fennállott körzetek bizonyos restrinkcziót szenvedtek az uj beosztás következtében, de ez azért történt, hogy a jövőben a körzetek és illetőleg az orvosi állások ne maradjanak papiroson, hanem lehetőleg be is töltessenek. A mint tudom, épen Gömör megyében történt meg néhány helyen, hogy a körorvosnak több mást is kellett helyettesítenie, mert a pályázatok eredménytelenek maradtak., A mi a kérdést magát illeti, azon vagyunk, hogy a körorvosok számának szaporítását, lehetőleg előmozdítsuk az által, hogy már ebben a költségvetésben is biztosított segélyösszegeket felemeltük. Ezen az alapon talán csak 83 körorvosi uj állást tudtunk volna felállítani, de a múltból fenmaradt tételek segítségével sikerül az idén 120 körorvosi állást betölteni, a mi mindenesetre tanúsága annak, hogy a belüg3 r i kormányzat igyekszik a szükségnek lehetőleg eleget tenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, akkor kimondom, hogy a ház a tételt elfogadja. Szász Károly jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Gyógyköltség-téritmények: 57.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szász Károly jegyző (olvassa) : 2. rovat. Különféle bevételek: 1500 K. Elnök: Megszavaztatik. Szász Károly jegyző (olvassa) .- Egészségügyi intézmények, Rendes kiadások: XVII. fejezet, 6. czim. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások : VI. fejezet, 4. czim. Beruházások: II. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek. V. fejezet, 5. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Országos közegészségügyi tanács : 16.000 K Lovászy Márton jegyző: Baross János ! Baross János: T. ház ! Körülbelül 10—15 éve foglalkoztatja a magyar közéletet, elsősorban a nemzetgazdákat és a társadalmi kérdésekkel foglalkozó politikusokat az egygyermek-rendszer kérdése. Sajnos, nem állanak hivatalos statisztikai adatok rendelkezésre annak bizonyítására, hogy milyen mérvben terjedt el ez a nemzetpusztitó betegség az országban, azonban azok, kik ismerik a vidéki életet, tudják, hogy az egygyermekrendszer Magyarországon épen a nemzetfentartó, az állameszméhez hű népfajok körében, a magyarság körében, elsősorban a dunántúli kálvinista magyar gazdák körében és másodsorban Erdélyben és Délvidéken a románsággal ma már élethalálharczot vivő szászok körében van elterjedve. Az egygyermek-rendszer terjedésének megakadályozása eminens nemzeti érdek, hogy ugy mondjam, vitális életérdeke a magyar fajnak és magyar nemzetnek. Tudjuk azt, hogy Magyarországon a legszaporább faj a román, utána a tót. A statisztika szerint kimutatható, hogy, sajnos, ma már sok vidéken a magyar fajnak szaporodása inkább asszimiláczió utján történik sok vidéken ; a Dunántúl pedig vannak vármegyék, a hol stagnál a magyarság, sőt a legújabb adatok ki fogják mutatni, hogy vannak községek, a hol fogy a magyar népesség. Azt tudjuk, hogy a románoknak van 8—10 gyermekük, a tótoknak is van 8—10 gyermekük, ellenben ma már a Délvidéken a svábok közt a kétgyermekrendszer kezd lábra kapni, a szászoknál az egygyermekrendszer, ép ugy Dunántúl a legtisztább kálvinista magyar fajnál, sőt átcsapott a katholikus községekre is, azután az Alföldön, sőt a tótsággal küzdelmet vivó felvidéki vármegyék némely magyar községében és vidéken is óriási mérvben pusztítja a népet az egygyermekrendszer. Ennek a társadalmi nyavalyának ijesztő példája Prancziaország, hol már évtizedek óta, 40 év óta stagnál a népesség, sőt a legutolsó számlálási adatok szerint fogy is. Tudjuk, hogy ez Franeziarország minden jóravaló, hazafiasán gondolkodó politikusának és államférfiának nyugtalan perczcket okoz és törik is fejüket legjobbjai a franczia nemzetnek, hogy ettől a rettenetes csapástól hogy tadnák megszabadítani fajtájukat. Ez a csapás Francziaországot leszorította már az első nemzet helyéről az ötödik,
