Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-138
138. országos ülés 19íi április 7-én, pénteken. 507 Ez a két tény volt az oka annak, hogy 1887- ben az angol, a német és az amerikai szabadkőmivesség különvált a franczia szabadkőmivességtől, mert az angol, a német és az amerikai szabadkőmivesség az Istennek és az államhatalomnak, a vaUasnak szolgálatában áll továbbra is. És ezt ne feledje el Várady Zsigmond t. képviselőtársam, mert az angol, a német és az amerikai egyesülési és gyülekezési jognak kodifikálásánál nagy különbség, hogy ha olyan — mondjuk —titkos társaság működéséről van szó, a mely ezeknek a magasztos eszméknek szolgálatában áll és más az egyesülési jognak megítélése akkor, ha olyan titkos hatalomnak létezéséről és szervezéséről van szó, a mely hadat üzen ezeknek a drága kincseknek, a melyek az emberiség legmegszenteltebb hagyományaiként őriztetnek általunk is, magyarok által. (Ügy van! balfelől.) Hogy megitéljük a dolgot, tudnunk kell, hogy a franczia szabadkőmivesség a saját vezetése alatt tartotta a belga, a magyar, az olasz, a spanyol és a portugál szabadkőmivességet és a legújabb időben az ottomán birodalomban keletkezett és az ifjú törökök vezetése alatt álló Nagy-Orienst. Meg kell tehát állapitanunk, hogy ez a franczia szabadkőmives-rendszer az, a mely a politikai szolgálatokban az egyháznak, de egyúttal a nemzetnek és az államnak is hadat üzen, és ez az, a mely propagandájában a László-páholy, vagy, a mint ők nevezik, a Szent-László-páholy vezetése alatt — legalább arra hivatkoznak a többi páholyok, a mire majd rámutatok — szolgálatában áll nemzetbomlasztó és olyan törekvésnek, a mely, azt hiszem, megrettenti mindazokat, a kik. a vallási türelmességnek és vallásszabadságnak legszélsőbb korlátai között is, de mégis hivei maradtunk és maradnak annak, hogy Magyarország az ő institucziójában keresztény állam maradjon továbbra is. (ügy van! balfelől.) Szükséges tudnunk, hogy e törekvések szolgálatában micsoda elvek érvényesültek. Mai felszólalásom keretéből teljesen kizárom a szabadkőmivességnek a vallásra való vonatkozásait és teljesen kizárom a kereszténység egyeteme ellen s azután különösen a katholiczizmus ellen való küzdelmet. Kizárom teljesen mai fejtegetéseim keretéből azt, hogy van egy propaganda, a mely fegyveréül tekinti azt, hogy a keresztény felekezeteket egymás ellen ingerelve, (Igaz! Vgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) egy harmadik felekezetnek javára oly hatalmi pozicziókat vivjon ki, a melyek a mi tradiczióinkkal teljesen ellenkeznek. (Igaz! Ügy van ! a bal- és a szélsőbáloldalon.) Ezt majd a vallásés közoktatásügyi tárcza keretére kell hagynom, mert — tetszik vagy nem tetszik, nem tudom — de miután látom, hogy Magyarország államiságának és nemzeti jövendőjének nagy veszedelme rejlik ebben a törekvésben, (Igaz! Ügy van a balés a szélsőbaloldalon.) azzal több izben is szándékozom foglalkozni, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldahn.) természetesen nem felekezeti alapon,. mert ez tőlem merőben távol áll, hanem gazdasági alapon és a magyar nemzeti államnak szempontjából. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen azt mondanom is felesleges, — hála a Mindenhatónak — hogy ebben a magyar parlamentben felekezetiség alatt vagy szűkkeblű vallási üldözés jelszava alatt nem vonult eddig fel senki és nem fog felvonulni ezentúl sem. Pl. a mennyire mindig kész harczosként szegődtem azon áramlatokkal szemben, a melyek az antiszemitizmust hirdették, ép ugy el vagyok tökélve homlokot ütni azzal az áramlattal szemben is, mely az antikrisztianizmust vagy az antikatholiczizmust tűzte zászlajára. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem abban látom a liberializmust, hogy mi a klerikalizmus jelszava alatt megtanítsuk gyűlölni egymást azért, mert az egyik katholikus, a másik protestáns. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy ezeket a dolgokat mélyebben láthassuk, szükséges, hogy a t. házat még egy pár dologba bevezessem. Azt már konstatáltam, hogy az Úristent detronizálták Francziaországban, a mint voltam bátor mondani, 1887-ben. Azt a lelkészt, ki ezt az indítványt tette, Desmondnak nevezték, az adta elő a franczia nagypáholy által elfogadott ezen elveket, melyeket az imént voltam bátor jelezni. Hogy messze ne menjek, rátérek arra, milyen fogadalmat tesznek a szabadkőmivesek. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Kezdem a legrégibben, egyúttal a legavultabbon, a melynek egyes kifejezései felett ne méltóztassanak megbotránkozni, mert hiszen a vallások történetében más téren is találkozunk ilyen kifejezésekkel. Hozzá kell tenem, hogy ez a fogadalom más, mint az eskü. Az esküről egyszer már megemlékeztem, a melynek lényeges része, hogy a szabadkőmives testvérek egymás érdekeinek életük árán való megvédelmezését is ismerik törvényeik között. Szmrecsányi György: Hogy lehet biró az ilyen ? Polónyi Géza: Én a fogadalomról beszélek, és felolvasom a mintát, később le is forditom, de most elsősorban hű szövegben olvasom el, mert vannak páholyok, melyekben ezt a fogadalmi mintát még ma is leteszik. Mártonffy Márton : Magyarországon ? Polónyi Géza: Kérem, ez a legény-eskü! (Olvassa) : »Ich gelobe und schwöre ím Namen des allerhöchsten Baumeisters aller Welten, dass ich nie die Geheimnisse, Zeichen, Griffe, Worte, Lehren und Gebräuche der Brüder Freimaurer entdecken und darüber ein ewiges Stillschweigen beobachten werde. Ich verspreche und gelobe . zu Gott« — tehát Istenhez. Megjegyzem ennél a . Gottnál, hogy jelen nem levő t. szabadkőmives testvéreink Krisztust magát a köténynélküli nagymesternek tekintik, de ez nem zsenirozza Jászi Oszkár urat, hogy Krisztus ellen irtó háborút folytasson. (Derültség balfelől.) Azt mondja to64*