Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-136
454 136. országos ülés 1911 április ü-én,. szerdán. eág közös tulajdonát képező, de azért magántulajdont tevő vagyonait a községek törvényhozási utón sajátítsák ki, s igy jussanak a községek jövedelemhez. Ha az urbéresbirtokossági vagyon kezelése a községeknek jövedelmet hoz, akkor a mostani tulajdonosnak is hozhat csak valami hasznot. Mi értelme volna annak, hogy csak azért, hogy a községeknek legyen elég jövedelme, elvegyük e birtokokat azoktól, a kik jogos tulajdonosai ? Ez a mai viszonyok között oly abszurd felfogás, a melyet igazán nem tartok kivihetőnek, de hihetetlennek is tartom, hogy találkozzék kormány, a mely keresztülvitelére még csak vállalkoznék is. Ugyancsak Pál Alfréd t. képviselőtársam a községek ügyeinek tárgyalásánál a községi jegyző és a biró viszonyáról érdekes kijelentéseket tett. Azt mondta, hogy (olvassa) : »Mennyire ellentétben áll a mai kisközségi szervezet a valódi élet fejleményeivel és az igazi autonómia követelményeivel, époly kevéssé egyezik meg egymással a törvényes és a tényleges áílapot a község vezetését illetőleg, mert mig a községi törvény 63. §-a a községi bíróban jelöli ki a község vezetőjét, addig tényleg, szórványos kivételektől eltekintve, mindenütt a körjegyző, vagy községi jegyző a községi ügyek hivatott vezetője.* Azt mondja továbbá t. képviselőtársam, ü0 gy (olvassa) : »50 vármegyében az összes községi birák száma 9456, ezekből 1689 analfabéta, 7603 csak irni és olvasni tud, mig csak 164 járt középiskolába*. Az, hogy a községi bírák közül 1689 nem tud írni-olvasni, szinte hihetetlennek látszik, de miután Pál Alfréd t. képviselőtársam ezeket az adatokat összegyűjtötte, azokat kész valóságnak kell elfogadni. De én azt hiszem, hogy ha ily nagy számban vannak Magyarországon községi birák, a kik irni és olvasni nem tudnak, ebben a mai társadalom és az az intelligenczia a hibás, a melyiknek vezetését gróf Tisza István t. képviselő ur feltétlenül biztosítani akarja a többi néprétegek felett. Az a hibás abban, hogy oly községeink vannak, hol a népoktatás annyira le van sülyedve, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy 1689 községi bírónak nem volt alkalma megtanulni Magyarországon irni és olvasni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezért nem azt a községet illeti a szemrehányás, hanem a kormányzatot és a társadalmat, a ki nem tette lehetővé, hogy megtanuljanak irni és olvasni. Legyenek, meggyőződve arról, hogyha annak a népnek van alkalma megtanulni irni és olvasni, meg is tanul, legalább oly mértékben, hogy irni és olvasni tudó birót lehessen találni a faluban. Ha pedig itt van a hiba, akkor nem a községi közigazgatást kell átalakítani, hanem ^ iskolákat kell állítani. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a községi törvényt meg kellene változtatni oly értelemben, hogy ne a községi biró legyen.a község vezetője, hanem a jegyző, mert 7603 községi bíró van, a ki csak irni és olvasni tud, egyebet nem tud, mert más iskolába nem járt. Ez is kevés érvelés arra, hogy a község vezetésére ne legyen képes az, a ki irni és olvasni tud. Jó magam is voltam községi biró és azok közé tartozom, kik igazán csak irni és olvasni tudnak, de azért volt annyi képzettségem és tehetségem, hogy a községi ügyeket el tudtam vezetni jegyző nélkül is. Ha Magyarországon van még 7603 biró, a ki csak irni és olvasni tud, és magasabb iskolába nem járt, ez nem ok arra, hogy a községi biró kezéből kivegyük a vezetést, mert ha neki még kevesebb jogot adunk, akkor meg kell szüntetni az egész intézményt, mert annak semmiféle értelme nem volna. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A községi bírónak mi az előnye a jegyző felett a mai viszonyok között ? A községi biró hatásköre a jegyző felett legfeljebb abban áll, hogy a községi képviselőtestületben elnököl és a községi bíráskodásban szintén elnököl és Ítéletet mond. A közigazgatás többi ágaiban a főszolgabíró a legtöbb esetben mindig a jegyzőnek küldi a parancsokat és a jegyző úgyszólván tovább adja azokat a bírónak végrehajtás végett. A jegyzőnek a biró egyáltalában nem felettes hatósága, nem is rendelkezhetik felette, sőt a főbiró által leadott parancsokat a jegyző is mintegy leadja a bírónak. Én azt tartom, hogy ez a régi bitói intézmény akármilyen egyszerű, mégis egy ősi intézmény, a mely abban nyilvánul meg, hogy annak a legegyszerűbb népnek, a kinek nem igen van alkalma belenyúlni a közigazgatásba más módon, legalább a maga legszűkebb körében, kis községében legyen joga annak vezetésére egy embert választani (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és pedig csak árnyékválasztással. A népnek ezt a jogát mindenáron fentartandónak vélem, mert ez a jog az, a mikor a nép felelősségre vonhatja tisztviselőjét és ha nem teszi meg kötelességét, a mit tőle elvár, minden három évben mást választ. A jegyzőnél a választás megvan ugyan, de életfogytiglanra szól, és az a jegyző akárhogyan viseltetik azzal a községgel szemben, ha a felettes hatóságnak megteszi a kedvét és a kívánságát, akár tetszik annak a községnek, akár nem, azt a jegyzőt onnan eltávolítani nem lehet és a községnek tűrnie kell azt, hogy a jegyző hogyan bánik az ő dolgaival, ügyeivel, azon nem segíthet. Azt a birót azonban legalább három évenként választhatja, és azt választhatja, a kit ő akar. Olyan joga népünknek a biróválasztás, a jegyzőválasztástól elkülönítve, a mely jogot feltétlenül fentartandónak vélem. A bírónak nagy előnye a bírói állás függetlensége, (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) mert községeink legnagyobb részében a bírónak fizetése 100—200 koronára megy, a mi egyáltalában nem fizetés, a mi nem vehető számba, tehát a biró csak addig viseli hivatalát, mig azt a maga önérzetével összeegyeztethetőnek tartja és a mig a kötelességét teljesítheti. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mihelyt látja,- hogy szándékát