Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-133

133. országos ülés 1911 április 1-én, szombaton. 373 helyeken is — hogy gyermekeink életéért nap-nap után aggódnunk kell és sohasem tudjuk, hogy a halálos kór mikor fogja elragadni őket. A mi az élelmiszerhamisitás kérdését illeti, ennek rendezését sürgősen szükségesnek tartom és pedig egy külön törvényben, mert hiszen, a ki élelmiszert hamisit és hamisitott élelmiszert forgalomba hoz, az rosszabb a gonosztevőnél, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) mert az csak egy embernek életére tör, az élelmiszer-hamisitók azonban ismeretlen embertársaik egész tömegének egészségét, nem egyszer életét veszélyeztetik. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A ki ilyent tesz, azt nem apró-cseprő pénzbüntetéssel, hanem börtönnel kell sújtani (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és meg kell akadályozni azt a ma létező abnormis állapotot, hogyha pl. a gazda beküldi cselédjét és azt büntetik meg 50 korona pénzbirsággal tejhamisitásért. Nem azt a cselédet, hanem magát az igazi bűnöst, a gazdát kell kinyomozni és megbüntetni, (Igaz! Ugy van! balfelől.) és minden ilyen élelmiszerhamisitást hivatalból kell üldözni, hivatalból kell ellenük az eljárást folyamatba tenni. (Ugy van! balfelől.) Sürgősen szükséges az orvosok helyzetének rendezése az orvosi kamarák, úgyszintén a gyógyszerészek helyzetének rendezése a gyógyszerészeti kamarák felállítása utján. Múzsa Gyula: Nagyon helyes! Preszly Elemér: Szükséges ez, t. képviselőház, nemcsak az orvosok és gyógyszerészek érdekében, hanem a polgárság, a nép érdekében is, mert ez kétségtelenül az orvosok részéről tapasztalható visszaéléseknek megszüntetését fogja eredményezni. Wluzsa Gyula : Ott van a javaslat a ministerelnök kezében ! Preszly Elemér: E kamarák felállításától várjuk és reméljük a ma fennálló gyalázatos orvosi reklamirozásnak megszüntetését; várjuk és reméljük azt, hogy ezen orvosi kamarák felállításával legalább lesz egy hatósága az orvosnak, a mely felette rendelkezik, felette a fegyelmi jogot gyakorolja, a mi meg fogja szüntetni azt az állapotot, a mi ma van Magyarországon, hogy eléggé el nem Ítélhető módon, pl. sztrájkolni is hajlandók az orvosok, ha nem kapnak elég fizetést. (Zaj.) Ma az orvosok felett nincs semmiféle hatalom, a mely rendelkeznék velük, a mely a visszaéléseket megtorolná. Mert az az egy-két intézkedés is, a mi büntető-kódexünkben foglaltatik, csaknem kizárólag a hatósági orvosokra vonatkozik, és a mellett legnagyobbrészben végrehajthatatlan is. T. képviselőház ! A mi a közigazgatás kérdését illeti, legyen szabad hangsúlyoznom, hogy nem tudom osztani Tisza István képviselőtársamnak azt a tegnap oly fényesen hangoztatott felfogását, hogy ő egyedül a polgárságnak, a laikus elemnek a kormányzatban való részvételében látja az Önkormányzati szabadságok biztosítását, a választott tisztviselők rendszere mellett pedig ezt a garancziát egyáltalában nem találja meg. Mi, a kik az önkormányzatnak vagyunk lelkes hívei, ezt az álláspontot nem osztjuk, mert látjuk az életből — láttuk a közelmúlt nemzeti küzdelméből is, hogy igenis, annak a választott tisztviselőnek személyében, megválasztásában és áthelyezhetetlenségéből, elmozdithatatlanságából származó függetlenségében igenis nagy garanczia van (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) és erre a garancziára ma, a mikor azt látjuk, hogy nemzetünk jogait a parlament megvédelmezni nem tudja, (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) feltétlenül szükségünk van ; ehhez a garancziához feltétlenül ragaszkodnunk kell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ám jó, t. ház, államosítsanak; áUamositson a törvényhozás azon a téren és olyan irányban, a hol az államosítás talán j ó és szükséges és a hol nemzeti garanczia, az önkormányzati szabadság szempontjából való garanczia nincs. Helyes ; államosítsuk a közegészségügyet ; államosítsuk esetleg az árvaszéket, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) azonban ezzel szemben szükség van arra, hogy az önkormányzatot még szélesebb alapokra fektessük, mint a minőkön az ma nyugszik és a polgárságot, a laikus elemet elkezdve egészen a legalsó foktól felfelé minden intézménj^be belevigyük, (Mozgás jobbjelől.) ugy, hogy pl. jogok adományozását, italméréseknek, patikaengedélyeknek adományozását, kéményseprői jogosultság adását az önkormányzat bevonásával eszközölhessük. (Mozgás jobbjelől.) Azután szélesítsük ki a közigazgatási bíróság hatáskörét és akkor igenis helyesen, okosan, nemzetünk érdekeinek megfelelően reformáltuk a közigazgatást. A mit gróf Tisza István t. képviselő ur tegnap a közigazgatási tisztviselők státusrendezéséről elmondott, azt őszinte örömmel és lelkesedéssel üdvözlöm és örülök annak, hogy a közigazgatási tisztviselők ilyen hathatós patrónusra tettek szert, mert hiszen mi, sajnos, már több izben sürgettük és hangoztattuk ezt, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) akkor azonban süket fülekre találtunk. Remélhető, hogy most e hatalmas patrónusuk révén a közigazgatási tisztviselők megkapják a státusrendezést, a minek mi csak örülni tudunk. Itt még egy kérdésre vagyok bátor a t. belügyi kormány figyelmét felhívni és ez az uj járások szervezése. A mint méltóztatnak tudni, az országban 1876-ban áüapitották meg a járások mostani beosztását. 1876 óta óriási változások történtek. Hogy csak az én megyémet, Pest vármegyét említsem, 1876 óta ennek a vármegyének népessége megtöbbszöröződött, ugy hogy pl. a mostani népszámlálás adatai szerint 25%-kal emelkedett a vármegyének lakossága. Ennek következtében itt a lakosság és a közigazgatás gyorsasága érdekében feltétlenül szükséges uj járások szervezése. Pest vármegyének közgyűlése ezt már el is határozta; két járásnak, és pedig a kispesti és az aszódi járásnak, szervezését rendelte el, azonban ezen köz-